Smits van Wasberge, Josef Maria

Joseph Maria Smits van Waesberghe ( holland.  Joseph Maria Smits van Waesberghe ; 1901. április 18., Breda  - 1986. október 9., Amszterdam ) - holland zenetudós - középkori tudós . Itthon a modern holland zenetudomány egyik megalapozójaként tartják számon [2] .

Esszé az életrajzról és a kreativitásról

Egy jezsuita szemináriumban tanult. Pappá szentelték. 1922-35-ben filozófiát és teológiát tanult. 1935-37-ben a Szentpétervári gimnáziumokban tanított. Canisius Nijmegenben és 1937-43-ban - St. Ignác Amszterdamban, 1939-43-ban a Rotterdami Konzervatóriumban és 1944-46-ban az Amszterdami Konzervatóriumban . 1947-71-ben az Amszterdami Egyetemen oktatta a középkor zenetörténetét és elméletét (1957-től professzor). 1953-ban a római Pápai Egyházzenei Intézet honoris causa doktora .

Társadalmi és adminisztratív munkában is részt vett. 1954-58 között a Holland Zeneszerzők Szövetségének (Nederlandse Toonkunstenaars Vereniging) főtitkára, 1958-67 között a Szentpétervári Holland Szövetség elnöke. Gergely ( Sint-Gregoriusvereniging ). A holland kormány kulturális tanácsadója volt, több holland folyóirat szerkesztője (köztük a Divitiae musicae artis sorozat). Közszolgálati és tudományos szolgálataiért 1976-ban állami kitüntetésben részesítették - a Holland Oroszlán (lovag) Rendjét.

Smits van Wasberge fő kutatási területe a középkori zeneelmélet. Kiváló paleográfusként ő állította össze az egyik RISM -kötetet : "Zeneelmélet a Karolingoktól 1400-ig". (1961), amely ma is aktuális. Hanyatló éveiben, 1971-72 között számos folyóiratcikkben részletesen felvázolta a régi forrással való munkamódszerét ( a kódok szárának megalkotásának elvei , szerkesztés, kommentálás, idézés stb.).

Egész életében Guido Aretinsky hagyatékával foglalkozott , kritikai kiadásokat végzett minden értekezésében, kivéve az "Üzenetet", monográfiát írt Guidóról (latinul) és számos fontos cikket (német és angol nyelven). . Guidón kívül Aribo Scholast , John Cotton zenéjéről , Guido, Berno Reichenauból , Jacob of Liege névtelen tanulmányait publikálta . Smits van Wasberge egyik leghíresebb műve a „Zenei nevelés. Zenetanítás és zeneelmélet a középkorban” (1969), amely 122 fakszimile-t (a színeseket is beleértve) tartalmaz középkori zenei kéziratokból.

Kompozíciók (válogatás)

• Muziekgeschiedenis der Middeleeuwen. Tilburg, 1936-42.
• Melodieleer. Amszterdam, 1950.
• Guido of Arezzo zenei lejegyzése // Musica Disciplina 4 (1950), p. 15-53.
• John of Affligem vagy John Cotton? // Musica Disciplina 6 (1952), 139-153.
• De musico-pedagogico et theoretico Guidone Aretino eiusque vita et moribus. Firenze, 1953.
• A dallam tankönyve. Funkcionális dallamelemzés tanfolyam. [Róma]: American Institute of Musicology, 1955 (az 1950-es könyv angol fordítása)
• (társszerzők: P. Fischer és C. Maas). A zeneelmélet a Karoling-kortól 1400-ig // RISM , B/III/1. 1961.
• Zenekar: Lehre und Theorie der Musik im Mittelalter. Leipzig: Deutscher Verlag für Musik, 1969. 213 S. (Musikgeschichte in Bildern, III/3)
• Studien über das Lesen (pronuntiare), das Zitieren und über die Herausgabe lateinischer musiktheoretischer Traktate // Archiv für Musikwissenschaft 28 (1971), SS.155-200 u. 271-87; 29 (1972)]. - S. 64-86.
• Wie Wortwahl und Terminologie bei Guido von Arezzo entstanden und überliefert wurden // Archiv für Musikwissenschaft 31 (1974). - S. 73-86.

Értekezések kritikai kiadásai

• Johannes Afflighemensis. De musica cum tonario // Corpus scriptorum de musica 1 (1950).
• aribo. De musica // Corpus scriptorum de musica 2 (1951).
• Guidonis Aretini Micrologus // Corpus scriptorum de musica 4 (1955).
• Expositions in Micrologum Guidonis Aretini. Amszterdam, 1957 (Musicologica medii aevi 1).
• Herbeni Traiectensis De natura cantus ac miraculis vocis. Koln, 1957.
• De numero tonorum litterae episcopi A. ad coepiscopum E. missae ac Commentum super tonos episcopi E. (ad 1000) // Divitiae musicae artis, A/1. Buren, 1975.
• Tres tractatuli Guidonis Aretini: Guidonis Prologus in antiphonarium // Divitiae musicae artis, A/3. – Buren, 1975.
• Musica Domni Heinrici Augustensis magistri // Divitiae musicae artis, A/7. Buren, 1977.
• Bernonis Augiensis abbatis de arte musica disputationes traditae // Divitiae musicae artis, A/6. - Buren, 1978-79.
• Codex Oxoniensis Bibl. Bodl. Rawl. c.270 // Divitiae musicae artis, A/10. - Buren, 1979-80.
• Adalboldi episcopi Ultrajectensis Epistola cum tractatu de musica instrumentali humanaque ac mundana // Divitiae musicae artis, A/2. – Buren, 1981.
• (társszerző: E. Vetter) Guidonis Aretini Regulae rhythmicae // Divitiae musicae artis, A/4. - Buren, 1985.
• Het grote Herodesspel, of Driekoningenspel van Munsterbilzen // Limburgse documenten, 2/1. – Hasselt, 1987.
• (társszerzők: E. Vetter, E. Visser) Jacobi Leodiensis Tractatus de consonantiis musicalibus. Tractatus de intonatione tonorum: Compendium de musica // Divitiae musicae artis, A/9a. – Buren, 1988.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Album Academicum – 2007.
2. ↑ Maas C. In memoriam Prof. Dr. JMAF Smits van Waesberghe // Tijdschrift van de Vereniging voor Nederlandse Muziekgeschiedenis 36 (1986), 3. o.

Irodalom

• Organicae voces: Festschrift Joseph Smits van Waesberghe angeboten anlässlich seines 60. Geburtstages. Amszterdam, 1963 (kiterjedt bibliográfiával)
• Huglo M. Joseph Smits van Waesberghe (1901-1986) // Revue de musicologie, 72 (1986), p. 316-18 (gyászjelentés)