Vlagyimir Nyikolajevics Szidorenko | |||||
---|---|---|---|---|---|
Születési dátum | 1884. április 5 | ||||
Születési hely | Vitebsk , Orosz Birodalom | ||||
Halál dátuma | 1952. április 27. (68 évesen) | ||||
A halál helye | Szverdlovszk , Orosz SFSR , Szovjetunió | ||||
Polgárság |
Orosz Birodalom Szovjetunió |
||||
Foglalkozása | tervező mérnök | ||||
Díjak és díjak |
|
Vladimir Nikolaevich Sidorenko ( 1884-1952 ) - orosz és szovjet tiszt , tüzérségi fegyverek tervezője. Az I. fokozatú Sztálin-díj kitüntetettje .
1884. április 5- én született Vitebszkben .
A Tiflis Kadéthadtestben ( 1903 ), a Konsztantyinovszkij Tüzérségi Iskolában ( 1906 ), a szentpétervári Mihajlovszkij Tüzérségi Akadémián ( 1911 ) végzett hadmérnöki szakon.
1917- ig a cári hadseregben szolgált : a haditengerészeti tüzér hadtest kapitánya .
1917-1924 - ben a Vörös Hadsereg szolgálatában állt : a Putilov -gyár katonai átvevője .
1924 óta a permi tüzérüzem 38. , 8. és 7. számú üzemének tervezőirodájának vezetője, az uralmaszavodi tüzérségi tervezőiroda helyettes vezetője, a tüzérségi rendszerek projektjeinek vezető mérnöke.
A Nagy Honvédő Háború alatt részt vett a KV-1 harckocsik lövegeinek, a T-34 -es harckocsihoz 85 mm-es lövegeknek , az SU-85 és az SU-100 önjáró tüzérségi állványoknak a megalkotásában .
Élete utolsó napjáig Szverdlovszkban dolgozott, 1952. április 27-én hirtelen szívrohamban halt meg .
Jekatyerinburgban temették el a Mihajlovszkij temetőben .