Szerenád (rövidfilm)

Az én generációmhoz tartozók emlékeznek a „Szerenád” zseniális grúz filmre, ahol Zozo Bakradze, akit Ramaz Georgobiani támadásai kínoztak meg, és több száz vécécsészével van körülvéve, ráül az egyikre, például Rodin gondolkodójára , és terveket készít, hogy kilábaljon ebből a helyzetből.

A Serenade egy 1968-ban készült szovjet rövidfilm, amelyet Kartlos Khotivari rendezett. Mikhail Zoshchenko azonos nevű történetének képernyőváltozata .

Telek

Zozo Avtandilovich, egy gyártóüzem raktárosa és Ramaz, egy fiatal frontmunkás kétségbeesett küzdelmet vív Lali időmérő szívéért az egész film alatt, amely egy egész évig tart. Ebben a küzdelemben nincs helye szentimentalizmusnak. Mindent a nyers férfierő dönt el.

Cast

• Lali Khabazashvili - Lali
• Ramaz Giorgobiani  – Ramaz
• Jason (Zozo) Bakradze – Zozo Avtandilych, raktáros
• Baadur Tsuladze  - raktári munkás robogón, Avtandilych barátja
• Vakhtang Kukhianidze, mint raktári munkás, aki hordót gurít
• Nino Dumbadze - lány a metróban
• Tengiz Malania – bekötözött fejű srác a metróban

Díjak és kritikák

Két díj - a rendezésért és az Operatőrök Szövetségének díja - a III. Összszövetségi Televíziós Filmfesztiválon (1969, Leningrád) [2] .

Díj és ezüstdíj a 2. IFF-en rövidfilmek és televíziós filmekért (1970, Adelaide). [3]

A film a grúz filmregények [4] [3] és a szovjet kiskomédiák egyik legfényesebb képviselőjeként vonult be a történelembe. [5]

A szomorú bohócok, mosolytalan humoristák művészetét a grúz rövidfilmek különc poétikája elevenítette fel – példaként említjük M. Kobakhidze "The Wedding" és K. Khotivari "Szerenade" című filmjét.

Mihail Zoscsenko történetének filmadaptációjaként, grúz ízt adva, a filmet a kritikusok rendkívül sikeresnek ismerték el, a forgatókönyvíró munkáját pedig megjegyezték:

Történeteinek anyaga, a szereplők cselekvési környezete nagyon sajátos, társadalmilag kondicionált, egy bizonyos időhöz, helyzethez kötődik. A környezet konkrétsága és az egyedi nyelvezete egészen sajátos ízt ad prózájának, így nagyon nehéz átültetni más nyelvre, de más művészet nyelvére is. Ennek ellenére Revaz Gabriadze, aki a Szerenádot rendezte a vászonra, és Kartlos Khotivari rendezőnek sikerült megőriznie Zoshchenko humorának ízét, és nemzeti grúz ízt adni a képnek.

Az utánozhatatlan Rezo Gabriadze Mihail Zoscsenkót grúzul értelmezte újra (K. Khotivari szerenádja) [8]

Jegyzetek

1. ↑ Manana Dumbadze - Afganisztán a "báró" kulcslyukon keresztül // "Népek barátsága" folyóirat, 2013. 9. szám
2. ↑ kino-teatr.ru/kino/director/sov/38918/bio/
3. ↑ 1 2 Grúz SSR. - Grúz bagoly. enciklopédia, fejezet. tudományos szerk., 1981. - 373 p. - 315. oldal
4. ↑ Esszék a televíziós moziról / Roza Kopylova, N. K. Leningrádi Állami Színházi, Zenei és Filmművészeti Intézet. Cserkasov. - Leningrád állam. Színház-, Zene- és Filmművészeti Intézet im. N.K. Cherkasova, 1990. - 194 p. - 92. oldal
5. ↑ Pjotr ​​Alalykin – Egy televíziós tisztviselő feljegyzései. - PH "Petropolis", 2010 - 459 p. - 36. oldal
6. ↑ Filmszámok, 15-17. kötet. - A Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója, 1974
7. ↑ Marina Georgievna Naneishvili - TV-novella. - Művészet, 1988. - 111 p. - 53. oldal
8. ↑ 6. "Üzenet az embernek" nemzetközi filmfesztivál. - Orosz Föderáció Filmbizottság, 1996 - 128 p. - 118. oldal

Linkek

Tematikus oldalak	Internet Movie Database