Orosz-Kazanyi háború | |||
---|---|---|---|
dátum | 1478 tél-nyár | ||
Hely | Kazanyi Kánság , Vjatka Köztársaság | ||
Ok | megpróbálja visszaállítani Ibrahim kán uralmát Vjatka felett | ||
Eredmény | A kazanyi kánság veresége | ||
Ellenfelek | |||
|
|||
Parancsnokok | |||
|
|||
orosz-kazanyi háborúk | |
---|---|
Orosz-Kazanyi háború (1478) - fegyveres konfliktus a III. Iván vezette orosz állam és az Ibrahim kán vezette Kazanyi Kánság között .
Az 1469- es békekötés után nyolc évre eltűntek a kazanyi rajtaütések hírei az évkönyvekből.
1478 februárjában hír érkezett a Kazanyi Kánsághoz (amint később kiderült, hogy hamis volt), hogy III. Iván vereséget szenvedett a Nagy Novgorod elleni hadjáratban, megsebesült , és teljes hadseregét elvesztve Moszkvába menekült.
A kazanyi hadsereg megpróbálta kihasználni a jelenlegi helyzetet, hadjáratot indított Vjatka ellen . A várost nem tudták bevenni, de a környéket kifosztották. A tatárok is megpróbálták elérni Ustyugot , de a Moloma folyó áradása megakadályozta előrenyomulásukat. Néhány héttel később, miután megtudták, hogy a moszkvai hadsereg vereségéről szóló hír hamis, a tatárok visszavonultak Vjatkából.
A tatárok fellépésére III. Iván nagyherceg tavasszal hadsereget küldött Kazanyba a Volga mentén Szemjon Ivanovics "Khripun" Ryapolovsky és Vaszilij Fedorovics Obrazka Simsky vezetésével . Egy másik különítmény, Szemjon "Vak" Tyucsev vezetésével, miután áthaladt a Kámán , feldúlta a Kazanyi Kánság keleti részeit. A fősereg Kazanyt elérve pusztított a környéken, de egy erős vihar megakadályozta a város elleni támadást.
A békét a nagyherceg akarata kötötte meg. A végrendelet ismeretlen maradt, az évkönyv részleteiről nem számolnak be.
III. Iván uralkodása (1462-1505) | |
---|---|
Fejlesztések | |
Háborúk és csaták |
|
Egy család |
|