Szerepjáték (pszichológia)

A szerepjáték  más emberek cselekedeteinek és attitűdjének reprodukálása bármely történetben, akár valós, akár kitalált történetben. Példák a szerepjátékokra: „ lányok-anyák ”, „boltba”, „iskolába játszás” stb. A szerepjáték az érzések gazdagításának, tapasztalatszerzésnek, a képzelet fejlesztésének, a félelmek leküzdésének és kommunikációs készségek fejlesztése.

Bármilyen karakterrel azonosítva magát az ember nem csak kifejleszthet bizonyos készségeket, hanem enyhítheti az érzelmi stresszt is (például egy cirkuszba járó gyerek nagy valószínűséggel ezután még egy ideig cirkuszozni fog, így az izgatott benyomást kelt. kellemessé válik). emlék). A fiktív szerep tudata ellenére a megszerzett érzelmi élmény egészen valóságos. Ennek köszönhetően a szerepjátékok hatékonyak a pszichoterápiában .

A szerepjátékok olyan kommunikációs készségeket fejlesztenek, mint a szerepjáték, az üzleti és a baráti kommunikáció.

A szerepkommunikáció az emberek kommunikációja, mint bizonyos társadalmi szerepek hordozói (anya és gyermek, beosztott és főnök, diák és tanár, szeretett). Ez a kommunikáció a társadalom által meghatározott bizonyos normák szerint épül fel , a kommunikáció egyszerűsítésére, a szerepjáték-kommunikáció minden résztvevőjének céljainak elérésére szolgál. Különféle helyzeteket játszva egy szerepjátékban az ember magabiztosabbnak érzi magát a valódi szerepjátékos kommunikációban.

Egyes esetekben az általánosan elfogadott szerepek szerinti kommunikáció a helyzet összetettsége miatt lehetetlen (például az üzleti tárgyalások az üzleti etikett alá tartoznak , de azokon belüli kommunikáció sokkal bonyolultabb, mint a tanár-diák kapcsolatok). Gyermekkorban az üzleti (és baráti) kommunikációt a szerepjátékokban azon a szinten alakítják ki, hogy meg kell tárgyalni más gyerekekkel arról, hogyan és mit játssz; vannak speciális üzleti játékok az üzleti helyzetek kidolgozására (például egy üzleti szerepjátékon keresztül lehet kidolgozni a szervezeten belüli szakemberek közötti tudáscsere fejlesztését), valamint oktatási játékok [1] . Az ilyen játékok szakszerű megszervezése fontos a hibás következtetések és eredmények rögzítése ellen (például a gyermek megszokhatja, hogy engedelmeskedjen nagyobb gyermekeknek).

A szerepjátékokhoz kapcsolódó elméletek : J. Moreno pszichodráma , J. A. Kelly fix szerepterápia és viselkedési próba (J. Wolp és A. Lazarus).

Jegyzetek

  1. Shishkin S. M. A szerepjáték, mint a gyakorlatok egyik fajtája az oktatás kezdeti szakaszában // Gyakorlatok rendszere az idegen nyelv tanítására középiskolában: Tudományos közlemények gyűjteménye . - M . : Az RSFSR Oktatási Minisztériumának Iskolák Kutatóintézete, 1980. - S. 167–172. Archiválva : 2012. február 28. a Wayback Machine -nél

Linkek

Irodalom