A Baskíria folyói a Baskír Köztársaság területén átfolyó folyók összessége .
A köztársaság folyói főként két vízgyűjtőhöz tartoznak - a Volga (Kama) és az Urál. A köztársaság északkeleti részén található kis folyóknak csak egy része - az Uy felső mellékfolyóival, a Miass és mások - tartozik az Ob -medencéhez.
A köztársaságban összesen 12 725 folyó van, amelyek teljes hossza 57 366 kilométer.
A folyók száma és hossza [1] | |||
---|---|---|---|
A folyók kategóriái | Hossz fokozatok (km) | Folyók száma | Teljes hossz (km) |
A legkisebb | kevesebb, mint 10 | 11 731 | 29 317 |
10-25 | 752 | 10 928 | |
Kicsi | 26-50 | 156 | 5473 |
51-100 | 58 | 3922 | |
Közepes | 101-200 | 17 | 2340 |
201-300 | négy | 898 | |
301-500 | 3 | 1056 | |
Nagy | 501-1000 | 3 | 2002 |
több mint 1000 | egy | 1430 | |
Teljes | 12 725 | 57 366 |
A Belaya (Agidel) folyók rendszerei mellékfolyókkal, az Urál (mellékfolyókkal - Jangelka , Bolsoj Kizil , Khudolaz , Bolshaya Urtazymka és Tanalyk ) és az Urál legnagyobb mellékfolyója - a Szakmara folyó (mellékfolyóival Kurman Zizil , Urman Zizil Zilair , Big and Small Ik ) három irányba – nyugatra, keletre és délre – szolgálja ki a csapadék lefolyását.
Ugyanakkor a Belaya folyó rendszere a Baskír Urál nyugati lejtőjét egy hegyláb zónával, az Urál folyó rendszere a keleti lejtőt, a Sakmara folyórendszer pedig a Dél-Ural- félsíkság régióját vezeti le .
A köztársaság nyugati részének folyói (beleértve a Belaya folyót is a szélességi térd alatt) a hatalmas Urál-síkság szelíd völgyeinek alján folynak, ezért partjaik alacsonyak és lassabban folynak. A folyóhálózat sűrűsége a Pribelszkaja hullámzó síkságon 0,25–0,35 km/km², az Ufimszkij-fennsíkon 0,2–0,3 km/km².
Az éves lefolyás mennyisége (a torkolatnál) a Belaya folyóban 30 km³, a folyóban. Ufa - 12,3 km³, a folyóban. Sime - 4,3 km³, a folyóban. Deme - 1,49 km³, a folyóban. Gyors Tanyp - 1,5 km³, a folyóban. Ai - 2,65 km³, és a folyóban. Yuryuzan - 1,95 km³.
Információk Baskíria legnagyobb folyóiról [2] | |||
---|---|---|---|
Orosz név | Baskír név | Hossz, km (beleértve a köztársaság területét) | Vízgyűjtő területe, km² (beleértve a köztársaság területét) |
fehér (Agidel) | Agigel | 1430 | 142 000 |
Ik (Káma mellékfolyója) | Yҡ | 571 (450) | 18 100 |
Dyoma | Dim (Kugigel) | 535 (420) | 12 800 |
Ufa (karaidel) | Өfө (Ҡarizhel) | 918 (390) | 53 100 |
Sakmara | kaqmar | 760 (348) | 30 400 (5940) |
Inzer | Inyar | 307 | 5380 |
Ai | ai | 571 (278) | 15 000 |
Gyors Tanyp | Tere Tanyp | 345 | 7560 |
Big Ik (Szakmara mellékfolyója) | Olo Eyek | 341 (256) | 7670 |
Nugush | Nogösh | 235 | 3820 |
Tanalyk | Tanalyq | 225 | 4160 |
Yuryuzan | Yurүҙәn | 404 (224) | 7240 |
Zilim | Ehem | 215 | 3280 |
xun | Fiú | 209 | 4500 |
Urshak | Orshak | 193 | 4230 |
Chermasan | Sәrmәsәn | 186 | 3970 |
Nagy Dogwood | Olo Ҡyҙyl | 172 | 2080 |
Ural (jaik) | Ural (Yayyk) | 2534 (165) | 220 000 (2480) |
Ashkadar | Ashҡaҙar | 165 | 3780 |
Zilair | Yylayyr (Urman Yylayry) | 158 | 1210 |
Használt | ҫҫән | 147 | 2460 |
Nagy Suren | Olo Һүrәm | 131 | 1580 |
Bir | Boro | 128 | 2200 |
Karmasan | Karmasan | 128 | 1780 |
bajusz | Uyy | 126 | 964 |
Bázis | Bahy | 123 | 1590 |
Sim | Eyem | 239 (120) | 11 700 |
Kis Ik | Kese Eyek (Ҡarman) | 118 | 640 |
Uzyan | Үҙән | 116 | 1590 |
Big Ik (Ay mellékfolyója) | Olo Yyyk | 108 | 1460 |
Lemeza | Lamәҙ | 119 (103) | 1800 |
Kuganak | ҠҠғанаҡ | 102 | 1480 |
Ik (Ay mellékfolyó) | Ééééé | 102 | 1296 |
Zilair erőd | Yalan Yilairy | 100 | 900 |
kasmarck | kahumart | 123 (95) | 1431 |
Kis somfa | Kese Ҡyҙyl | 113 (93) | 1540 |
Tyuy | Tөy | 195 (65) | 3700 |
Bója | Beүә | 228 (60) | 6530 |
Azta | Azta | 462 (42) | 34 400 (720) |
Kama | Kama (Igel, Sulman Igel) | 1805 (36) | 507 000 |
Miass | Mayas | 658 (33) | 21 800 |
Baskíria területén az első víztározók a 18. században épültek. 2008-ban 131 víztározó volt a köztársaságban ( Karmanovskoye , Nugushskoye , Pavlovskoye , Yumaguzinskoye , Akyarskoye és mások). Baskíria területén az Ashkadar , Urshak , Dema , Chermasan , Baza , Xun és Usen folyók áramlása a leginkább szabályozott [3] .
A Sarva [4] és a Yamanelga [5] folyók természeti emlékek, és a Baskír Köztársaság és az Orosz Föderáció törvényei védik őket.
Baskíria témákban | |
---|---|
Sztori | |
Földrajz | |
Politika | |
Gazdaság |
|
Társadalom | |
Szimbólumok | |
kultúra |
|
|