Baskíria folyói

A Baskíria folyói a Baskír Köztársaság  területén átfolyó folyók összessége .

Általános jellemzők

A köztársaság folyói főként két vízgyűjtőhöz tartoznak - a Volga (Kama) és az Urál. A köztársaság északkeleti részén található kis folyóknak csak egy része - az Uy felső mellékfolyóival, a Miass és mások - tartozik az Ob -medencéhez.

A köztársaságban összesen 12 725 folyó van, amelyek teljes hossza 57 366 kilométer.

A folyók száma és hossza [1]
A folyók kategóriái Hossz fokozatok (km) Folyók száma Teljes hossz (km)
A legkisebb kevesebb, mint 10 11 731 29 317
10-25 752 10 928
Kicsi 26-50 156 5473
51-100 58 3922
Közepes 101-200 17 2340
201-300 négy 898
301-500 3 1056
Nagy 501-1000 3 2002
több mint 1000 egy 1430
Teljes 12 725 57 366

A Belaya (Agidel) folyók rendszerei mellékfolyókkal, az Urál (mellékfolyókkal - Jangelka , Bolsoj Kizil , Khudolaz , Bolshaya Urtazymka és Tanalyk ) és az Urál legnagyobb mellékfolyója - a Szakmara folyó (mellékfolyóival Kurman Zizil , Urman Zizil Zilair , Big and Small Ik ) három irányba – nyugatra, keletre és délre – szolgálja ki a csapadék lefolyását.

Ugyanakkor a Belaya folyó rendszere a Baskír Urál nyugati lejtőjét egy hegyláb zónával, az Urál folyó rendszere a keleti lejtőt, a Sakmara folyórendszer pedig a Dél-Ural- félsíkság régióját vezeti le .

A köztársaság nyugati részének folyói (beleértve a Belaya folyót is a szélességi térd alatt) a hatalmas Urál-síkság szelíd völgyeinek alján folynak, ezért partjaik alacsonyak és lassabban folynak. A folyóhálózat sűrűsége a Pribelszkaja hullámzó síkságon 0,25–0,35 km/km², az Ufimszkij-fennsíkon  0,2–0,3 km/km².

Az éves lefolyás mennyisége (a torkolatnál) a Belaya folyóban 30 km³, a folyóban. Ufa - 12,3 km³, a folyóban. Sime - 4,3 km³, a folyóban. Deme - 1,49 km³, a folyóban. Gyors Tanyp - 1,5 km³, a folyóban. Ai - 2,65 km³, és a folyóban. Yuryuzan - 1,95 km³.

Információk Baskíria legnagyobb folyóiról [2]
Orosz név Baskír név Hossz, km (beleértve a köztársaság területét) Vízgyűjtő területe, km² (beleértve a köztársaság területét)
fehér (Agidel) Agigel 1430 142 000
Ik (Káma mellékfolyója) 571 (450) 18 100
Dyoma Dim (Kugigel) 535 (420) 12 800
Ufa (karaidel) Өfө (Ҡarizhel) 918 (390) 53 100
Sakmara kaqmar 760 (348) 30 400 (5940)
Inzer Inyar 307 5380
Ai ai 571 (278) 15 000
Gyors Tanyp Tere Tanyp 345 7560
Big Ik (Szakmara mellékfolyója) Olo Eyek 341 (256) 7670
Nugush Nogösh 235 3820
Tanalyk Tanalyq 225 4160
Yuryuzan Yurүҙәn 404 (224) 7240
Zilim Ehem 215 3280
xun Fiú 209 4500
Urshak Orshak 193 4230
Chermasan Sәrmәsәn 186 3970
Nagy Dogwood Olo Ҡyҙyl 172 2080
Ural (jaik) Ural (Yayyk) 2534 (165) 220 000 (2480)
Ashkadar Ashҡaҙar 165 3780
Zilair Yylayyr (Urman Yylayry) 158 1210
Használt ҫҫән 147 2460
Nagy Suren Olo Һүrәm 131 1580
Bir Boro 128 2200
Karmasan Karmasan 128 1780
bajusz Uyy 126 964
Bázis Bahy 123 1590
Sim Eyem 239 (120) 11 700
Kis Ik Kese Eyek (Ҡarman) 118 640
Uzyan Үҙән 116 1590
Big Ik (Ay mellékfolyója) Olo Yyyk 108 1460
Lemeza Lamәҙ 119 (103) 1800
Kuganak ҠҠғанаҡ 102 1480
Ik (Ay mellékfolyó) Ééééé 102 1296
Zilair erőd Yalan Yilairy 100 900
kasmarck kahumart 123 (95) 1431
Kis somfa Kese Ҡyҙyl 113 (93) 1540
Tyuy Tөy 195 (65) 3700
Bója Beүә 228 (60) 6530
Azta Azta 462 (42) 34 400 (720)
Kama Kama (Igel, Sulman Igel) 1805 (36) 507 000
Miass Mayas 658 (33) 21 800

Ökológiai állapot

Baskíria területén az első víztározók a 18. században épültek. 2008-ban 131 víztározó volt a köztársaságban ( Karmanovskoye , Nugushskoye , Pavlovskoye , Yumaguzinskoye , Akyarskoye és mások). Baskíria területén az Ashkadar , Urshak , Dema , Chermasan , Baza , Xun és Usen folyók áramlása a leginkább szabályozott [3] .

A Sarva [4] és a Yamanelga [5] folyók természeti emlékek, és a Baskír Köztársaság és az Orosz Föderáció törvényei védik őket.

Néhány tény

Jegyzetek

  1. Felszíni vizek.// Baskíria: rövid enciklopédia . - Ufa: Baskír Enciklopédia, 1996. - S.  20 -21. — 672 p. — ISBN 5-88185-001-7 .
  2. 100 km-nél nagyobb teljes hossza
  3. Danilov A. N., Kadraeva N. N. Víztározó. // Cikk a baskír enciklopédiában
  4. Zagorsky V. A. Sarva. // Cikk a baskír enciklopédiában
  5. Yamanelga.// Cikk a Baskír Encyclopedia-ban . Letöltve: 2020. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2020. október 26.
  6. A világ leghosszabb hídja. . Letöltve: 2014. január 18. Az eredetiből archiválva : 2018. november 24..

Irodalom