Rabita

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. április 15-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

Rabita ( arabul رابطة ‎ - kapcsolat, kötelékek) - a szúfizmusban spirituális kapcsolat egy diák és mentora vagy " szentje " között. Az Isteniség megértésének és a benne való feloldódásnak egyik lépése .

A rabita a keleti szúfikra jellemző. Ezt úgy érik el, hogy a murid gondolatait a murshid képére koncentrálják, valamint kommunikálnak vele, és feloldják benne a személyiségét. A Naksbandi és a Qadiri sejk egyes értekezéseiben a rabitát előnyösebbnek tartották a dhikrnél [1] .

A szúfizmus tanítása szerint az "utazónak" (arabul - salik) ahhoz, hogy elérje az intimitás állapotát Allah-val, egy meghatározott személlyel spirituális kapcsolatot kell kialakítania, amelyen keresztül ezt a kapcsolatot megteremtheti. Ilyen tárgy a szufi sejk [2] .

Idézetek

A Rabita a cél elérésének egyik legfontosabb eszköze a Korán és a Szunna teljes, meggondolatlan követése után . وقال الش خالد الو 000 د: الرا# ​​هي م م أ imes أ íj الوص وص lf التالتالكالتالتال lf ا الرvihds. الرسالة في الطريقة النقشبندية.

– Khalid al-Bagdadi [3]

A tökéletes murshid rabita a legfontosabb alapja annak, hogy egy murid megkapja Allah (fayiz) tudásának fényét. Mert az emberi szív tükre addig nem tisztul meg, amíg a szíve a rabita révén össze nem kapcsolódik egy tökéletes sejk szívével.

قال الشيخ المحقق الامام نجم الدين الكبرى : فالرابطة بالقلب أصل كبير في الإستفاضة ، بل لا تتصفى مرآة القلب بدون رابطة القلب بالشيخ ((السفر الاسنى في الرابطة الحسنى)) ص69

– Najmuddin al-Kubra (1145-1221) [4]

Az igaz és igaz melletti jelenlét kétféle jelenlétet jelent. Az első a fizikai jelenlét, ami azt jelenti, hogy részt vesznek az üléseiken, elkísérik őket. Mindezt azért, hogy átvegyék tulajdonságaikat. A második a spirituális jelenlét, ami a rabita.

قال الشيخ الأكبر مولانا عبيدالله الأحرار المشهور بخواجه أحرار: إن الكينونة مع الصادقين المأمور بها في كلام رب العالمين على قسمين : كون بحسب الصورة ، وهي مجالستهم حتى تنطبع فيه صفاتهم، وكون بسحب المعنى ثم فسر الكينونة بمعنى الرابطة

– Ubaidullah al-Ahrar (1406-1490) [5]

Jegyzetek

  1. Iszlám: ES, 1991 .
  2. Ali-zade, 2007 .
  3. Khalid al-Bagdadi, "ar-Risala al-khalidiya fi at-tarika an-naqshbandiyya", 25. o.
  4. Hasan al-Hilmi, "al-Sifru al-asna fi ar-rabitati al-husna", 69. o.
  5. al-Kurdi, Tanvir al-Kulub, 548. o

Irodalom