Adatbázisokhoz való jog

Az adatbázisokhoz való sui generis jog az adatbázisokhoz  , mint nem vagyoni előnyökhöz fűződő jog, amelyet az adatbázis kialakítására irányuló befektetések védenek.

A szerzői joggal szomszédos jogként védi az adatbázist akkor is, ha az nem tartalmazza a szerzői jog által védett kreatív aspektust [1] . Ha az adatbázis kreatív szintű, akkor műként párhuzamos szerzői jogi védelmet élvezhet. [2]

Oroszország

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1260. cikke szerint az adatbázis független anyagok (cikkek, számítások, rendeletek, bírósági határozatok és más hasonló anyagok) összessége, objektív formában, oly módon rendszerezve, hogy ezek az anyagok elektronikus számítástechnikai géppel (számítógéppel) lehet megtalálni és feldolgozni. Az adatbázisokhoz való jog érvénybe léptetéséhez nem szükséges nyilvántartásba vételük, ugyanakkor a törvény rendelkezik a jogok bejegyzéséről. Az adatbázisokhoz való jog Oroszországban csak a 2007. december 31. után létrehozott adatbázisokra érvényes [3] .

Európai Unió

1996. március 11-én az Európai Unió Tanácsa elfogadta az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK irányelvet . [négy]

Egyesült Királyság

1998. január 1-jén lépett hatályba az Egyesült Királyságban a Copyright and Database Rights Act [5] .

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban nincs joga sui generis adatbázisokhoz . Az adatbázis-tulajdonosok igyekeznek ilyen jogot bevezetni, de eddig minden próbálkozásukat meghiúsították a tényszerű információk szabad felhasználásából hasznot húzó tudományos könyvtárak, fogyasztói csoportok és cégek [6] .

Jegyzetek

  1. ↑ A szerzői jogokról és az adatbázisokban való jogokról szóló 1997. évi szabályzat 13.-(1) szakasza. az Egyesült Királyság kormánya. — „A tulajdonjog („adatbázis-jog”) jelen Rész szerint akkor áll fenn egy adatbázisban, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy bemutatása érdekében jelentős befektetés történt. Letöltve: 2012. február 21. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 13.. : Az EU-irányelv végrehajtása az Egyesült Királyságban
  2. ↑ EU harmonizált Abs. 4 evőkanál. 7 EU 96/9/EC számú irányelv
  3. ↑ Az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bíróságának plénumának, az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbíróságának plénumának 2009. március 26-i határozata N 5/29 Moszkva keltezése: „Néhány kérdésről, amely a negyedik rész bevezetésével kapcsolatban felmerült az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve” . Hozzáférés dátuma: 2012. február 21. Az eredetiből archiválva : 2012. január 4..
  4. ↑ Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja sz. L77, 96.3.27., 20. oldal
  5. ↑ S.I. 1997. évi 3032
  6. ↑ Merges, Robert P., (2000) Száz év gondosság: szellemi tulajdonjog, 1900-2000. California Law Review, vol.88, no.6, pp.2187-2240, elérhető a JSTOR -nál Archiválva 2016. augusztus 18-án a Wayback Machine -nél