A poligonizáció a fémek diszlokációs szerkezetének átstrukturálása, rendeződése. A poligonizáció részszemcsehatárok kialakulásához vezet .
A poligonizáció egyik fajtája a dinamikus poligonizáció, amely forró fémfeldolgozás ( hengerlés , kovácsolás stb.) során jön létre. Az első szakaszban kialakul az ún. "sejt" szerkezet. Ezután a diszlokációs falak rendezésekor kis szögű részhatárok alakulnak ki. Ennek eredményeként a sejtszerkezet hosszúkás részszemcsékké alakul át. A dinamikus poligonizáció további fejlesztése az előző szakaszban kapottakra merőleges részhatárok megjelenéséhez vezet. Ez egyentengelyű részszemcsék kialakulásához vezet. A deformáció utáni további expozíció vagy a hőmérséklet-emelkedés átkristályosodáshoz vezet , vagyis az alszemcsék közötti téves orientáció szögének növekedéséhez és szemcsékké való átalakulásához. A vanádiumot tartalmazó acélokban a VC vanádium-karbid kiválása ezeken a határokon blokkolja azokat, és ezt követően nem történik átkristályosodás . Hasonló hatás lép fel, ha nióbiummal , krómmal és más karbid- és nitridképző elemekkel ötvözik. A fémek termomechanikai feldolgozásában a dinamikus poligonizáció mechanizmusa a fő .
A MISiS tudományos iskola nagymértékben hozzájárult a poligonizáció mechanizmusainak tanulmányozásához M. L. Bernshtein professzor irányítása alatt . Jelenleg a M. L. Bernshtein által létrehozott termomechanikai feldolgozó laboratórium rendszeresen végez "Bernstein-leolvasásokat a fémes anyagok termomechanikai feldolgozásáról", amelyek a fémek forró deformációjának kérdéseivel foglalkoznak, beleértve a poligonizáció problémáit.
"Bernstein Readings on Thermomechanical Machining of Metallic Materials" archiválva 2022. április 2-án a Wayback Machine -nél
| Fémek hőkezelése | ||
|---|---|---|
| Általános fogalmak fémtudomány Kristály cella fázisdiagram Vas-szén ötvözetek állapotdiagramja | ||
| Alapfolyamatok | ||
| Kapcsolódó folyamatok | ||
| Fémek céltulajdonságai | ||