Alszöveg

A szubtext  egy állítás rejtett, implicit jelentése, amely nem esik egybe annak közvetlen jelentésével. A szövegkörnyezet , a beszédhelyzet és a beszélő szándékai határozzák meg [ 1] .

A szubtext fogalma a 19-20. század fordulóján alakult ki. Tehát Maurice Maeterlinck írt róla - "második párbeszéd" címmel "A mindennapi élet tragédiája" (1896) [2] cikkében . Oroszországban a Moszkvai Művészeti Színház figurái használták Csehov darabjainak jellemzésére, akiknek szereplői nem mindig gondolják meg, amit hangosan mondanak [3] [2] . Ezt követően a színházi művészetben a szubtextet a darab szövegében található gondolatok és érzések egész komplexumának kezdték nevezni. Nemcsak beszélt sorokban, hanem szünetek és egyéb kifejezőeszközök segítségével is feltárják a szereplők. A szubtext színész általi megértése a kép elsajátításának egyik feltétele [4] .

A színházi szférából a kifejezés az irodalomkritikába került [3] . A szubtextet gyakran használják technikaként a szépirodalomban , ahol elsősorban a párbeszédben jelenik meg [1] . Az alszöveg lefektetésének kifejező eszközei rendkívül változatosak: vezérmotívumok , intertextuális elemek, ezópiai nyelv , parcellázás , ellipszis stb. [2] Néha a szubtext megértéséhez ismerni kell azt a történelmi helyzetet, amelyben a szöveg keletkezett. létrehozva [1] . A szubtext használata különösen a szimbolizmus irodalmára és a 20. század számos szerzőjére jellemző: Remarque , Kafka , Hemingway [1] [2] .

Linda Seger Hidden Meaning: Creating Subtext in Film című könyve a szubtextus létrehozásának eszközeivel foglalkozik a filmművészetben .

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 Gorkin, 2006 .
  2. 1 2 3 4 Alszöveg . Nagy Orosz Enciklopédia . Letöltve: 2020. augusztus 22. Az eredetiből archiválva : 2020. október 8..
  3. 1 2 Chuikova, 2001 , stb. 755.
  4. Színházi enciklopédia, 1965 , stb. 393.
  5. Seger, 2018 .

Irodalom