Planck energia

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. december 27-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .

A Planck-energia egy fizikai állandó, amely számszerűen egyenlő a Planck-tömeg és a fénysebesség négyzetének szorzatával . A Planck-egységrendszerben a Planck-energia az energia mértékegysége . Kijelölve . $E_{\text{P))$

E_{\text{P}}=m_{\text{P}}c^{2}={\sqrt {\frac {\hbar c^{5}}{G}}}\approx

1,956⋅10 9 J 1,22⋅10 28 eV 543,3 kWh 4,6718⋅10 8 kal .

\kb

\kb

\kb

Összehasonlításképpen: körülbelül nyolc nagyságrenddel haladja meg a kozmikus sugarak maximális mért energiáját , és körülbelül 6%-kal meghaladja a történelem legerősebb tüzérségi lövegének , a 800 mm-es Dora vasúti lövegnek a torkolatenergiáját :

E_{\text{Dora}}={\frac {mv^{2}}{2}}\approx {\frac {7100*720^{2}}{2}}\approx

1.840⋅10 9 J 511.11 kWh

\kb

Az elemi részecskék Planck-energiára való felgyorsításához gyorsítót kell építeni, amelynek gyűrűje körülbelül 10 fényév hosszúságú lenne. [egy]

A Planck-korszakban , körülbelül 13,8 milliárd évvel ezelőtt, az Univerzum anyagának Planck-energiája, Planck-sugara ( 10-35 m), Planck-hőmérséklete (10 32 K) [2] és Planck-sűrűsége (~10 97 kg/) volt. m³).

A fotonenergia és a gravitációs jel késleltetése közötti kapcsolat

Egy pont gravitációs tömeg körül haladó jel esetén a gravitációs késleltetés a következő képlettel számítható ki:

\Delta t=-{\frac {2GM}{c^{3}}}\ln(1-{\mathbf {R}}\cdot {\mathbf {x}}).

(egy)

Itt a megfigyelőtől a forrás felé irányított egységvektor, és a megfigyelőtől az M tömegű gravitációs pontig irányított egységvektor. $\mathbf {R}$ $\mathbf {x}$

Ebből következik, hogy egy rögzített és a priori adott időintervallumnak megfelelő jelkésleltetés előidézéséhez tömegre van szükség $\tau$

M=-{\frac {\tau c^{3}}{2ln(1-\mathbf {R} \cdot \mathbf {x} )G)).

(2)

Egy adott tömegnek megfelelő energia :

E_{1}(\tau )=-{\frac {\tau c^{5}}{2ln(1-\mathbf {R} \cdot \mathbf {x} )G)).

(3)

Másrészt egy periódusos EM sugárzási kvantum energiája egyenlő $\tau$

E_{2}(\tau )={\frac {h}{\tau }}={\frac {2\pi \hbar }{\tau }}.

(négy)

A (3) és (4) képlettel meghatározott két energia szorzata egyenlő:

E_{1}(\tau )E_{2}(\tau )=-{\frac {\tau c^{5}}{2ln(1-\mathbf {R} \cdot \mathbf {x} )G}}{\frac {2\pi \hbar }{\tau }}=-{\frac {2\pi \hbar c^{5}}{2ln(1-\mathbf {R} \cdot \mathbf {x} )G}}=-{\frac {\pi \hbar c^{5}}{ln(1-\mathbf {R} \cdot \mathbf {x} )G}}=-{\frac { \pi E_{\text{P}}^{2}}{ln(1-\mathbf {R} \cdot \mathbf {x} ))).

(5)

Így a késleltetést okozó tömeggel egyenértékű energia és a periódusú foton energiájának szorzata nem függ a Planck-energia négyzetétől, és egyenlő vele, egy dimenzió nélküli együtthatóig: . $\tau$ $\tau$ $\tau$ $-{\frac {\pi }{ln(1-\mathbf {R} \cdot \mathbf {x} )))$

Ennek megfelelően e 2 energia aránya az

{\frac {E_{1}(\tau )}{E_{2}(\tau )}}=-{\frac {\tau ^{2}c^{5}}{4G\pi ln (1-\mathbf {R} \cdot \mathbf {x} )\hbar }}=={\frac {\tau ^{2}}{4\pi ln(1-\mathbf {R} \cdot \mathbf {x} )t_{\text{P}}^{2}}}=-{\frac {1}{4\pi ln(1-\mathbf {R} \cdot \mathbf {x} )))( {\frac {\tau }{t_{\text{P)))))^{2}.

(6)

Hol van Planck idő ? $t_{\text{P))$

Lásd még

Jegyzetek

↑ Sisakyan A.N. Válogatott előadások a részecskefizikáról. - Dubna, JINR, 2004. - p. 95
↑ "Isten és a multiverzum". Fejezet Victor Stengerből A kaotikus infláció

Irodalom

Peter J. Mohr és Barry N. Taylor. A fizikai alapállandók CODATA által ajánlott értékei: 2002 (angol) // Reviews of Modern Physics : folyóirat. - 2005. január . 77 . - 1-107 . o .

Linkek

Általános asztrofizika előadások számára. 1.5 Planck egység

Planck egységek
Fő	fénysebesség Gravitációs állandó Planck állandó Boltzmann állandó
Származtatott egységek	idő Hosszokat Tömegek elektromos áram Hőmérsékletek Erők lendület Energia Teljesítmény / fényerő Sűrűség sarokfrekvencia Nyomás Elektromos töltés elektromos feszültség Impedancia négyzetek hangerő
Használt	Részecske = Fekete Lyuk = Maximon Csillag Korszak Dirac állandó