Szervezett bűnözés Üzbegisztánban -- az Üzbég Köztársaság területén működő szervezett bűnözői csoportok .
Üzbegisztánban a szervezett bûnözés a Szovjetunió összeomlása után kezdett aktívan fejlõdni . Ezt a fejlődést társadalmi-politikai és gazdasági válságok is elősegítették . Az 1990-es évek elején az üzbegisztáni szervezett bűnözői csoportok többé-kevésbé stabil kapcsolatokat ápoltak a volt Szovjetunió más államainak területén tevékenykedő, hasonló gondolkodású embereikkel . Az ezen országok politikai irányvonalában mutatkozó különbségek, valamint a bennük lévő társadalmi struktúra különbségei azonban hozzájárultak a szervezett bűnözői csoportok közötti interregionális kapcsolatok gyengüléséhez . Ez egyaránt vonatkozott a szervezett bûnözés vezetõi közötti kapcsolatra általában, és a szándékos bûncselekmények egyes típusainak közös elkövetésére. A törvénytolvajok, akiknek hagyományosan hatalmuk van a bűnöző világban , elvesztették korábbi kontrolljukat bizonyos régiók és a bűnözői üzlet felett. Az egyetlen elismert és aktív törvénytolvajt, Yuldash Ashurovot, becenevén „Bogár”, aki Üzbegisztánban élt, valójában fiatalabb bűnözői „hatóságok” kényszerítették ki. Ezek a "hatóságok" általában nem törekedtek "törvénytolvajokká" válni, hanem a hagyományos bűnözői tevékenységek lebonyolítása mellett inkább a bűnözői pénzeket és pénzeszközöket legális üzletbe fektették be.
Idővel a szervezett bűnözés az üzbegisztáni belföldi iparból és a külgazdasági tevékenységből származó haszon nagy részét ellenőrizni tudta. A szervezett bûnözés kialakulásához hozzájárult az is, hogy abban az idõben az államnak aktívan kellett ellenállnia a vallási szélsõségeknek , a fundamentalizmusnak és a terrorizmusnak . Ez háttérbe szorította a szervezett bûnözés elleni küzdelmet. Az Üzbég Köztársaság Büntető Törvénykönyvének 242. cikkét, amely büntetőjogi közösség (1. rész) vagy szervezett fegyveres csoport (2. rész) szerveződését és az abban való részvételt írja elő, egyre gyakrabban alkalmazzák a vallási szélsőségesek és terroristák tagjaira. szervezetek.
Miközben mindez zajlott, az üzbég maffia tovább fejlődött. Üzbegisztán különböző régióiból származó befolyásos családok és klánok egyre több képviselője kezdett bűnözői tevékenységet folytatni. Ezt elősegítette, hogy az ország függetlenségének évei alatt a törvénytolvajok befolyása megszűnt a szervezett bűnözés tevékenységére. Az árnyékgazdaság és a korrupció vált a bûnjövedelem fõ forrásává. Ugyanakkor a szervezett bűnözői csoportok aktívan korrupt kapcsolatokat használtak a kormányzati struktúrák képviselőivel.
A Wikileaks honlapja szerint John Purnell, az Egyesült Államok egykori üzbegisztáni nagykövete diplomáciai üzenetei szerint az üzbegisztáni bűnvilág egyik vezetője, Salim Abduvaliev kormányzati pozíciókban kereskedik, valamint üzbég minisztereket és feleségeiket nagylelkűen mutatták be. Abduvaliev rokonai és feleségeik az általa tartott ünnepségeken.
Egy kormányzati közleményben Purnell megemlítette, hogy Abduvaliev Tursunkhan Khudaibergenov üzbég belügyminiszter-helyettessel együtt a személyi ügyekért felelt, megtárgyalták az egyes állások költségeit és a díjazás összegét. A dokumentumban Abduvaliev, a jól ismert taskenti üzletember , emberbarát és a sport pártfogója Üzbegisztán "alvilágának főnökének" és "a maffia vezérének" nevezték. Egy másik közleményben Purnell a kormányzati tisztviselők és az üzbég maffia közötti szoros kapcsolatokat említette.
Az üzbég drogmaffia egy üzbég nemzetiségű bűnözői csoport, amely az afgán kábítószer-szállításra szakosodott. Az üzbég drogmaffia megalakulására röviddel az afgán háború után került sor. Afganisztán a világ egyik legnagyobb heroinexportőre . A Szovjetunió összeomlása és az új államok létrejötte után a heroin tiltott kereskedelméből származó haszon drámaian megnőtt, mivel a heroin ára minden egyes állam határátlépésével nő. Ez a Közép-Ázsián keresztüli kábítószer-kereskedelem növekedéséhez vezetett . Az üzbég drogmaffia képviselői szoros kapcsolatokat építettek vissza az oroszországi és a kaukázusi bűnszervezetekkel . Szakértők szerint az afgán kábítószer-tranzit 45-65%-a Üzbegisztánon, Tádzsikisztánon , Türkmenisztánon , Kirgizisztánon és Kazahsztánon keresztül történik .
Bár az üzbég-afgán határ hossza kicsi (mindössze 137 kilométer), a nehéz földrajzi viszonyok egy "ablak" kialakulásához vezettek Termez város területén. A Termez városához közeli határterületet szinte lehetetlen ellenőrizni a zord terep és a több száz, csak a helyi idegenvezetők által ismert hegyi ösvény miatt. A termezi „ablak” meglehetősen biztonságos és egyben rövid út az afgán heroin szállításához Közép-Ázsia volt szovjet köztársaságaiba. Termezből a heroinszállító útvonal Karshi, Bukhara és Urgench között vezet Karakalpakia fővárosába, Nukus városába, majd tovább Kazahsztánba és Oroszországba.
A 2000-es évek elején a kábítószer-csempészet útvonalait bizonyos mértékben átirányították Kazahsztánba, a szomszédos Üzbegisztánba, nagyobb mértékben Üzbegisztán területén, Kazahsztán déli határain, Simkenten és tovább az Orosz Föderáció felé. Ha az 1990-es évek végén - 2000 elején Kazahsztán bűnüldöző szervei jobban aggódtak a kirgiz csatorna miatt (Kordaytól Alma-Atáig), akkor később az ópiumcsoport kemény drogjainak (nyers ópium és heroin) a területen keresztül történő csempészete miatt. Üzbegisztán, Zhibek-Zholy, Kazahsztán déli határán túl. A Kazahsztánban és Oroszországban lefoglalt nagy mennyiségű kábítószer többnyire Simkentben keletkezett.
Történelmileg az Üzbegisztánban előállított és fogyasztott kábítószer fő típusa a kannabisz és származékai (marihuánalevél, hasis és hasisolaj) volt. A vad gyűjtésének és a termesztett kender termesztésének hosszú ideig nem volt kereskedelmi értéke, és személyes használatra, valamint kiskereskedelmi cserekereskedelemre végezték. Az utóbbi időben Üzbegisztánban felerősödött a kannabisz (kender) kereskedelmi termesztése, valamint az ópiumdrog-üzletág szállítási infrastruktúrája.
Szakértők szerint a kábítószerüzlethez kapcsolódó bűncselekményeket főként olyan járművekben követik el, amelyek közúton és vasúton haladnak át a FÁK-országokba.
Egy időben Üzbegisztán büntető törvénykönyvében a „szervezett bűnözés” fogalmát a „bűnözői közösség” kifejezés váltotta fel. A törvény szerint, ha egy szervezett bűnözői csoport tagjait elítélik, a bűncselekményből megszerzett pénzeszközeiket elkobozzák. A nyomozási gyakorlatban a szervezett bűnözői csoportok képviselőinek tevékenységének vizsgálatakor nem minden esetben alkalmazzák az Üzbég Köztársaság Büntető Törvénykönyve 242. cikkét. Gyakrabban használatos a bűnrészesség fogalma, ami súlyosbító körülmény a bírósági büntetés kiszabásánál. Valójában Üzbegisztánban nem működik a szervezett bűnözői tevékenységekkel kapcsolatos büntetőeljárás egységes rendszere.
Iszlám Karimov Üzbegisztán elnöke „Üzbegisztán a 21. század küszöbén: A biztonságot fenyegető veszélyek, feltételek és a haladás garanciái” című könyvében kijelentette, hogy a szervezett bűnözés problémája, valamint a „klánizmus és parochializmus” problémája létezik Üzbegisztánban és valós veszélyt jelent az ország biztonságára. Ez a könyv 1997-ben jelent meg, azonban az elkövetkező 3 évben a köztársaság törvényhozó testülete enyhítette a vesztegetéssel, bűnszövetkezet szervezésével és garázdasággal kapcsolatos bűncselekmények büntetését.
2006-ban Simkentben az Üzbegisztán Nemzetbiztonsági Tanács első alelnöke és a kazah nemzetbiztonsági bizottság alelnöke közös cselekvési tervet írt alá. Ez a dokumentum konkrét intézkedéseket határozott meg a kábítószer-csoportok tevékenységének fejlesztésére és visszaszorítására Kazahsztán és Üzbegisztán területén, a kábítószer-csatornák azonosítását, valamint az operatív és analitikai információk cseréjét.
Üzbegisztán kormánya számos nemzetközi jogi aktushoz csatlakozott, különösen a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezményhez.
Az Üzbég Miniszteri Kabinet alá tartozó Kábítószer-ellenőrzési Nemzeti Információs és Elemző Központ adatai szerint csak 2013-ban több mint 2,3 tonna kábítószert foglaltak le tiltott kereskedelemből országszerte. A 2013-as Black Poppy hadművelet során összesen 1,04 hektáron 1223 kábítószer-termesztési esetet azonosítottak, a vadon termő kendert pedig 1,54 hektáron semmisítették meg. A kábítószer-kereskedelemmel (értékesítés, csempészet, kábítószer-tartalmú növények termesztése, kábítószerbarlangok fenntartása) kapcsolatos bűncselekmények száma 7680 volt.
| A szervezett bûnözés régiónként | |
|---|---|
| Oroszországban és a Kaukázusban | |
| Európában | |
| AZ USA-BAN | |
| Latin-Amerikában | |
| Dél- és Délkelet-Ázsiában | |
| Közép-Ázsiában | |
| A közép Keleten | |
| Afrikában | |
| Ausztráliában és Óceániában | |