Berillium-nitrát | |
---|---|
Tábornok | |
Szisztematikus név |
Berillium-nitrát |
Hagyományos nevek | Berillium-nitrát |
Chem. képlet | BeN2O6 _ _ _ |
Patkány. képlet | Legyen(NO 3 ) 2 |
Fizikai tulajdonságok | |
Moláris tömeg | 133,021982 g/ mol |
Sűrűség | 1,56 g/cm³ |
Termikus tulajdonságok | |
Hőfok | |
• olvadás | 60°C |
• bomlás | 100°C |
Entalpia | |
• oktatás | -700,4 kJ/mol |
Osztályozás | |
Reg. CAS szám | 13597-99-4 |
PubChem | 26126 |
Reg. EINECS szám | 237-062-5 |
MOSOLYOK | [Be+2].[N+](=O)([O-])[O-].[N+](=O)([O-])[O-] |
InChI | InChI=1S/Be.2NO3/c;2*2-1(3)4/q+2;2*-1RFVVBBUVWAIIBT-UHFFFAOYSA-N |
ENSZ szám | 2464 |
ChemSpider | 24337 |
Biztonság | |
Toxicitás | mérgező, irritáló |
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A berillium-nitrát egy kémiai vegyület , amelynek képlete Be(NO 3 ) 2 . A berillium és a salétromsav átlagos sója .
A vegyület különféle összetételű kristályos hidrátok formájában létezik, vízmentes nitrátot nem izoláltak. A vizes oldatokból tömény HNO 3 adagolásakor általában a Be (NO 3 ) 2 • 4H 2 O (vagy [Be (H 2 O) 4 ](NO 3 ) 2 ) tetrahidrát szabadul fel, amelynek kristályai a vízben szétterülnek. levegő. Ismert még a Be(NO 3 ) 2 •3H 2 O trihidrát (különösen 54% HNO 3 tartalmú oldatokból kristályosodik ) és a Be(NO 3 ) 2 • 2H 2 0 dihidrát.
A berillium-nitrát Be (NO 3 ) 2 oldatban berillium -oxid vagy -hidroxid salétromsavval való kölcsönhatásával vagy cserereakcióval állítható elő:
A berillium-nitrát jól oldódik vízben és etil-alkoholban. Vizes oldatban észrevehetően hidrolizál. 60°C-on a tetrahidrát kristályok a kristályosodási vízben megolvadnak, 100°C-on a sóbomlás megindul.
Belép a többi nitrátban rejlő legtöbb cserereakcióba. Reagál az alkálifémek karbonátjaival és szulfidjaival és az ammóniummal berillium-hidroxidot képezve:
A berillium-nitrát vizes oldatokban részlegesen hidrolizálódik bázikus nitrát képződésével:
Vákuumban hevítve szublimál, illékony oxonitrátot képezve [1] :
A Be(NO 3 ) 2 hőbomlása 1000°C-on megy végbe, berillium-oxid, oxigén és nitrogén-oxidok képződésével:
Korábban, az elektromos világítás széles körű elterjedése előtt, a berillium-nitrátot izzólámpák sapkáihoz használták, mivel termikusan lebomlik berillium-oxidot képezve. [2]
A berillium-nitrát nagyon mérgező, mint sok más berilliumvegyület. Ezenkívül még kis adagokban is irritáló, amely akut tüdőgyulladást okoz. [3]
Berillium vegyületek | |
---|---|
Berillium-aluminát (BeAl 2 O 4 ) Berillium-acetát (Be(CH 3 COO) 2 ) Berillium-borid (BeB 2 ) Berillium-bromid (BeBr 2 ) Berillium-hidrid (BeH 2 ) Berillium-hidrogén-karbonát (Be(HCO 3 ) 2 ) Berillium-hidroxid (Be(OH) 2 ) Berillium-hidrogén-ortofoszfát (BeHPO 4 ) Berillium-dihidroortofoszfát (Be(H 2 PO 4 ) 2 ) Dimetil-berillium (Be(CH 3 ) 2 ) Berillium-jodid (BeI 2 ) Berillium-karbid (Be 2 C) Berillium-karbonát (BeCO 3 ) Berillium-nitrát (Be(NO 3 ) 2 ) Berillium-nitrid (Be 3 N 2 ) Berillium-oxalát (BeC 2 O 4 ) berillium-oxid (BeO) Berillium-oxid-hexaacetát (Be 4 O (CH 3 COO) 6 ) Berillium-oxid-hexaformiát (Be 4 O(HCOO) 6 ) Berillium ortoszilikát (Be 2 SiO 4 ) Berillium-peroxid (BeO 2 ) Berillium-perklorát (Be(ClO 4 ) 2 ) Berillium-szelenát (BeSeO 4 ) Berillium-szelenid (BeSe) Berillium szilicid (Be 2 Si) Berillium-szulfát (BeSO 4 ) berillium-szulfid (BeS) Berillium-szulfit (BeSO 3 ) Berillium-tellurid (BeTe) Ammónium-tetrafluor-berillát (NH 4 ) 2 [BeF 4 ]) Kálium-tetrafluoroberillát K 2 [BeF 4 ]) Lítium-tetrafluoroberillát Li 2 [BeF 4 ]) Nátrium-tetrafluoroberillát Na 2 [BeF 4 ]) Berillium-foszfát (Be 3 (PO 4 ) 2 ) Berillium-fluorid (BeF 2 ) Berillium-klorid (BeCl 2 ) Berillium-citrát (BeC 6 H 6 O 7 ) |