Berillium-nitrát

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2015. június 17-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

Berillium-nitrát
Tábornok
Szisztematikus név	Berillium-nitrát
Hagyományos nevek	Berillium-nitrát
Chem. képlet	BeN2O6 _ _ _
Patkány. képlet	Legyen(NO 3 ) 2
Fizikai tulajdonságok
Moláris tömeg	133,021982 g/ mol
Sűrűség	1,56 g/cm³
Termikus tulajdonságok
Hőfok
• olvadás	60°C
• bomlás	100°C
Entalpia
• oktatás	-700,4 kJ/mol
Osztályozás
Reg. CAS szám	13597-99-4
PubChem	26126
Reg. EINECS szám	237-062-5
MOSOLYOK	[Be+2].[N+](=O)([O-])[O-].[N+](=O)([O-])[O-]
InChI	InChI=1S/Be.2NO3/c;22-1(3)4/q+2;2-1RFVVBBUVWAIIBT-UHFFFAOYSA-N
ENSZ szám	2464
ChemSpider	24337
Biztonság
Toxicitás	mérgező, irritáló
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve.
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A berillium-nitrát egy kémiai vegyület , amelynek képlete Be(NO 3 ) 2 . A berillium és a salétromsav átlagos sója .
A vegyület különféle összetételű kristályos hidrátok formájában létezik, vízmentes nitrátot nem izoláltak. A vizes oldatokból tömény HNO 3 adagolásakor általában a Be (NO 3 ) 2 • 4H 2 O (vagy [Be (H 2 O) 4 ](NO 3 ) 2 ) tetrahidrát szabadul fel, amelynek kristályai a vízben szétterülnek. levegő. Ismert még a Be(NO 3 ) 2 •3H 2 O trihidrát (különösen 54% HNO 3 tartalmú oldatokból kristályosodik ) és a Be(NO 3 ) 2 • 2H 2 0 dihidrát.

Getting

A berillium-nitrát Be (NO 3 ) 2 oldatban berillium -oxid vagy -hidroxid salétromsavval való kölcsönhatásával vagy cserereakcióval állítható elő:
${\mathsf {BeO+2\ HNO_{3}\longrightarrow \ Be(NO_{3})_{2}+H_{2}O))$
${\mathsf {Be(OH)_{2}+2\ HNO_{3}\longrightarrow \ Be(NO_{3})_{2}+2H_{2}O))$
${\displaystyle {\mathsf {BeSO_{4}+Ba(NO_{3})_{2}\longrightarrow \ Be(NO_{3})_{2}+BaSO_{4))))$

Fizikai tulajdonságok

A berillium-nitrát jól oldódik vízben és etil-alkoholban. Vizes oldatban észrevehetően hidrolizál. 60°C-on a tetrahidrát kristályok a kristályosodási vízben megolvadnak, 100°C-on a sóbomlás megindul.

Kémiai tulajdonságok

Belép a többi nitrátban rejlő legtöbb cserereakcióba. Reagál az alkálifémek karbonátjaival és szulfidjaival és az ammóniummal berillium-hidroxidot képezve:

{\mathsf {Be(NO_{3})_{2}+Na_{2}S+2H_{2}O\longrightarrow Be(OH)_{2}+H_{2}S+2NaNO_{3 }}}

{\mathsf {Be(NO_{3})_{2}+Na_{2}CO_{3}+H_{2}O\longrightarrow \ Be(OH)_{2}+CO_{2}+ 2NaNO_{3}}}

A berillium-nitrát vizes oldatokban részlegesen hidrolizálódik bázikus nitrát képződésével:

{\displaystyle {\mathsf {Be(NO_{3})_{2}+H_{2}O\longleftrightarrow Be(OH)NO_{3}+HNO_{3))))

Vákuumban hevítve szublimál, illékony oxonitrátot képezve [1] :

{\displaystyle {\mathsf {8Be(NO_{3})_{2}\longrightarrow \ 2Be_{4}O(NO_{3})_{6}+4NO_{2}+O_{2))))

A Be(NO 3 ) 2 hőbomlása 1000°C-on megy végbe, berillium-oxid, oxigén és nitrogén-oxidok képződésével:

{\displaystyle {\mathsf {2Be(NO_{3})_{2}\longrightarrow \ 2BeO+4NO_{2}+O_{2))))

Alkalmazás

Korábban, az elektromos világítás széles körű elterjedése előtt, a berillium-nitrátot izzólámpák sapkáihoz használták, mivel termikusan lebomlik berillium-oxidot képezve. [2]

Toxikológia

A berillium-nitrát nagyon mérgező, mint sok más berilliumvegyület. Ezenkívül még kis adagokban is irritáló, amely akut tüdőgyulladást okoz. [3]

Jegyzetek

↑ Szervetlen kémia. Elemek kémiája: Tankönyv középiskolák számára: 2 könyvben. Könyv. 1 / Yu.D. Tretyakov, L.I. Martynenko, A.N. Grigorjev, A. Yu. Tsivadze. M.: Kémia, 2001. - S.104.
↑ Ritka és nyomelemek kémiája és technológiája: Proc. kézikönyv egyetemeknek: I. rész / Szerk. K. A. Bolshakova. - 2. kiadás, átdolgozva. és további - M .: Felsőiskola, 1976. - 175. o.
↑ Kenneth W. Berillium kémia és feldolgozás. - ASM International, 2011. - R. 121-122. - ISBN 9780871707215

Berillium vegyületek

Berillium-aluminát (BeAl 2 O 4 ) Berillium-acetát (Be(CH 3 COO) 2 ) Berillium-borid (BeB 2 ) Berillium-bromid (BeBr 2 ) Berillium-hidrid (BeH 2 ) Berillium-hidrogén-karbonát (Be(HCO 3 ) 2 ) Berillium-hidroxid (Be(OH) 2 ) Berillium-hidrogén-ortofoszfát (BeHPO 4 ) Berillium-dihidroortofoszfát (Be(H 2 PO 4 ) 2 ) Dimetil-berillium (Be(CH 3 ) 2 ) Berillium-jodid (BeI 2 ) Berillium-karbid (Be 2 C) Berillium-karbonát (BeCO 3 ) Berillium-nitrát (Be(NO 3 ) 2 ) Berillium-nitrid (Be 3 N 2 ) Berillium-oxalát (BeC 2 O 4 ) berillium-oxid (BeO) Berillium-oxid-hexaacetát (Be 4 O (CH 3 COO) 6 ) Berillium-oxid-hexaformiát (Be 4 O(HCOO) 6 ) Berillium ortoszilikát (Be 2 SiO 4 ) Berillium-peroxid (BeO 2 ) Berillium-perklorát (Be(ClO 4 ) 2 ) Berillium-szelenát (BeSeO 4 ) Berillium-szelenid (BeSe) Berillium szilicid (Be 2 Si) Berillium-szulfát (BeSO 4 ) berillium-szulfid (BeS) Berillium-szulfit (BeSO 3 ) Berillium-tellurid (BeTe) Ammónium-tetrafluor-berillát (NH 4 ) 2 [BeF 4 ]) Kálium-tetrafluoroberillát K 2 [BeF 4 ]) Lítium-tetrafluoroberillát Li 2 [BeF 4 ]) Nátrium-tetrafluoroberillát Na 2 [BeF 4 ]) Berillium-foszfát (Be 3 (PO 4 ) 2 ) Berillium-fluorid (BeF 2 ) Berillium-klorid (BeCl 2 ) Berillium-citrát (BeC 6 H 6 O 7 )