| Nizamuddin Ahmed pasa | |
|---|---|
| túra. Nizamüddin Ahmed pasa arab. نظام الدين أحمد باشا | |
| Az Oszmán Birodalom vezírje | |
| 1331-1340 [ 1] / 48 [ 2] | |
| Uralkodó | Orhan Gazi |
| Előző | Alaeddin pasa (vezír) |
| Utód | Hadji pasa |
| Születés | |
| Halál | 1348 [1] |
| Apa | Mahmúd sejk |
| Gyermekek | Szulejmán-chelebi |
Nizamuddin Ahmed pasa ( tur . Nizamüddin Ahmed Paşa ; arabul نظام الدين أحمد باشا ; ?—1348 [ 1] [ 2] [3] ) - [3] [ 3 ] [ 3] 34 . oszmán bezilik 48 [2] ). Orhan alatt töltött be pozíciót .
Ahmed pasa származása szerint török volt, és az ulemák [3] osztályába tartozott . Apját Ahi Mahmudnak hívták, a források sejknek és a legendás Edebali sejk fiának (unokájának) nevezik [1] [2] [3] .
A források arról is beszámolnak, hogy Mahmud azok között volt, akik elkísérték Szulejmán pasát az első ruméliai partraszálláskor [4] .
Kevés információ maradt Ahmed Pasha életéről, a dokumentumokat szinte nem őrzik meg. Ismeretes, hogy Ahmed Pasha tanúként aláírta a Lala Shahin által alapított waqf dokumentumát [2] [5] . Az is ismert, hogy Ahmed volt a vezír Iznik (Nicaea) meghódítása idején [1] .
1340-ben Ahmet pasa volt a vezír. Nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy vezír volt-e 1340 után. Egyes tudósok úgy vélik, hogy 1348 júniusában vezíri címet viselt, amikor aláírta Lala Shahin pasa vakufnevét [2] , a másik rész úgy véli, hogy 1340 óta Hadji pasa volt a vezír [1] . I. Danishmend úgy vélte, hogy Ahmed pasát 1340-ben nevezték ki [3] .
Akhmet halálának dátuma nem ismert, de I.Kh. Uzuncharshily azt hitte, hogy nem sokkal a waqfname [2] aláírása után , 1348-ban [1] halt meg .
E. Yildizalp kutató szerint Ahmed pasa fia Szulejmán (tr[chelebi- a próféta mennybemenetele ) volt versekben [5] .