Nemzeti összejövetel | |
---|---|
thai รัฐสภาไทย | |
Típusú | |
Típusú | kétkamarás parlament |
Chambers |
Szenátus (felsőház) Thaiföldi Képviselőház (alsóház) |
Menedzsment | |
A parlament elnöke és a képviselőház elnöke |
Chuan Leekpai, demokrata párt 2019. május 28. óta |
Helyettes A parlament elnöke, a szenátus vezetője |
Pornpetch Wichitcholchai , 2019. május 28. óta független |
Szerkezet | |
tagok | 750 |
Választások | |
A legutóbbi választások | 2019. május |
Konferencia terem | |
Nemzetgyűlés épülete | |
Központ | |
Előző | Thaiföld Nemzeti Törvényhozó Nemzetgyűlése |
Követő | Thaiföld Nemzeti Törvényhozó Nemzetgyűlése |
parlament.go.th | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Nemzetgyűlés ( thai: รัฐสภาไทย ; Ratthasapha Thai ; NAT) Thaiföld törvényhozó testülete ( parlament ) , amely 1932 óta van érvényben.
A parlamentet Thaiföld első , 1932-ben elfogadott alkotmánya alapján hozták létre, amely a hagyományos abszolút monarchiát alkotmányos monarchiává alakította át . 1932 és 1974 között a parlament üléseit az Ananda Samakhom trónteremben tartották . 1974-ben egy különálló épületegyüttesben telepedett le - a Parlament épületében , Bangkok Dusit kerületében található . 2019 óta a Nemzetgyűlés üléseit a Chao Phraya folyó partján található új thai parlament épületében tartják .
1992-2006 között az Országgyűlés kulcsszerepet játszott a parlamentáris alkotmányos kialakítású királyság igazgatásában. Különösen a Nemzetgyűlés alsóháza nevezte ki és ellenőrizte Thaiföld miniszterelnökét [1] .
2013-ban, a politikai válság idején feloszlatták a parlamentet. 2014 és 2017 között az új alkotmány kidolgozása és elfogadása során Thaiföld Nemzeti Törvényhozó Nemzetgyűlése ( Thai สภานิติบัญญัติชาติ ) látta el a parlament funkcióit.
A thaiföldi nemzetgyűlés elnöke a thaiföldi képviselőház elnöki tisztét is betölti . A házelnöki posztra való megválasztását követően automatikusan kinevezik az Országgyűlés elnökévé. A Nemzetgyűlés alelnöke egyben Thaiföld Szenátusának elnöke is [2] .
A thaiföldi nemzetgyűlés kétkamarás törvényhozó testület, amely a szenátusból és a képviselőházból áll. A közgyűlésnek 650 tagja van. Közülük 576-ot szavazással választanak ki (500 képviselőt és 76 szenátort), 74 szenátort pedig pártválasztással. A thaiföldi többségi választások pluralitási rendszert követnek . Megválasztja a képviselőház 375 és a szenátus 76 tagját. A kamara fennmaradó 125 tagját a pártlisták arányos képviselete alapján választják .
A parlament felsőházát Thaiföldi Szenátusnak nevezik. A Ház tagjai párton kívüliek, és korlátozott jogalkotási jogkörük van. A szenátusnak 74 kinevezett tagja és 76 választott tagja van, minden tartományból egy-egy. A szenátus összetételét hat évre választják. A szenátus tagjainak tilos további tisztségeket betölteni, illetve politikai pártok tagjai lenni [3] .
A parlament alsóházát Thaiföld Képviselőházának hívják. A képviselőház 500 tagból áll, akiket demokratikusan választanak meg: 375 tagot választás útján választanak meg, minden választókerületből egyet, a fennmaradó 125 tagot pedig pártlistás arányos képviselet választja [4] . A képviselőház jogkörét a 2007-es alkotmány rögzítette .
A thaiföldi választásokat általános választójog alapján tartják . Van azonban néhány korlátozás. A választópolgárnak thaiföldi állampolgárnak kell lennie (ha nem születési, akkor 5 éves állampolgárságúnak kell lennie), 18 évesnél idősebbnek és 90 nappal a választás előtt regisztrálnia kell. A buddhista Sangha közösség tagjai, a törvényes vagy bírói utasításra fogva tartott papság tagjai, valamint az elmebetegek és értelmi fogyatékosok nem vehetnek részt a választásokon. Thaiföldön kötelező a szavazás [5] .
Az Országgyűlés két háza eltérő hatáskörrel rendelkezik. Az alkotmány értelmében a Szenátust hat évre, a Képviselőházat pedig négy évre választják. Általában az Országgyűlés időtartama a képviselőháztól függ. Az Országgyűlés minden évben két ülésszakot tart: egy "rendes" és egy "törvényhozó" ülést. Az Országgyűlés első ülését a képviselőház megválasztásától számított 30 napon belül kell megtartani. A király az első találkozót a „trón” beszédével nyitja meg . Ezt a szertartást Ananda-Samakhom tróntermében tartják . A király e feladat ellátására képviselőt nevezhet ki. Ezenkívül a királynak joga van rendkívüli ülést összehívni, és belátása szerint meghosszabbítani az ülésszakot.
Egyes esetekben az Országgyűlés mindkét ház együttes ülését tarthatja. Ilyen esetek a következők: régens kinevezésének szükségessége, az 1924-es öröklési törvény bármilyen változása , az első ülés megnyitása, a hadüzenet jóváhagyása, a nemzetközi szerződések magyarázata és jóváhagyása, az öröklési jog bejelentése. a kabinet irányvonala, az alkotmánymódosítások.
A Nemzetgyűlés hatáskörét a 2007-es thaiföldi alkotmány 6. fejezete írja le [6] . Az Országgyűlés fő jogosítványai a törvényhozói hatáskörök. A törvényjavaslat elfogadásának menete a következő:
A thaiföldi kormánynak van egy miniszteri kabinetje, amely közvetlenül a Nemzetgyűlésnek tartozik. Az alkotmány előírja, hogy az eskütételt követő 15 napon belül a kabinetnek az Országgyűlés elé kell terjesztenie politikáját [11] . Az Országgyűlésnek jogában áll bármely minisztert bármikor felhívni, hogy elmagyarázza a politika menetét, vagy válaszoljon a kérdésekre. Ez az ellenőrzés annyira fontos, hogy a Minisztertanács egyes tagjainak nem kell az Országgyűlés tagjainak lenniük. Ha az Országgyűlés tagjai, akkor csak a képviselőházból lehetnek, mivel az alkotmány tiltja, hogy a szenátus tagjai a kabinetben szolgáljanak [12] .
Mivel a miniszterelnököt a képviselőház soraiból választják, közvetlenül a törvényhozásnak tartozik felelősséggel. Az Országgyűlés felhívhatja őt, hogy jelenjen meg előttük, mint bármely más minisztert, és válaszoljon a felmerülő kérdésekre. A Minisztertanácsnak viszont van bizonyos hatásköre az Országgyűlés felett is. Az alkotmány szerint a Minisztertanács bármikor összehívhatja az Országgyűlés rendkívüli ülését [13] .
Az Országgyűlés törvényhozói és felügyeleti funkciói mellett felügyeli egyes kormányzati tisztségek kinevezését és felmentését. Például a képviselőház kizárólagos jogot kapott Thaiföld miniszterelnökének megválasztására. Először is, a jelöltnek meg kell kapnia a Ház összes tagjának egyötödének támogatását. Ezután többségi szavazással kell megválasztani. Ezt követően az uralkodó hivatalosan is hitelesíti a miniszterelnök kinevezését, majd a királyi beleegyezést Thaiföld Nemzetgyűlésének elnöke írja alá [14] .
A Szenátus kizárólagos felhatalmazást kap arra, hogy tanácsot adjon a bírói kar tagjainak és a független állami szervezetek tagjainak kinevezésében. Ide tartoznak a thaiföldi alkotmánybíróság bírái ; a választási bizottság tagjai; az Országos Korrupció Elleni Bizottság és az Emberi Jogi Nemzeti Bizottság tagjai [15] . Az Ellenőrző Bizottság tagjainak kinevezésének joga azonban a királyt illeti meg, és azt csak a Szenátus elnökének aláírása igazolja [16] .
Az Országgyűlésnek jogában áll felelősségre vonni és elbocsátani ezeket a tisztségviselőket. A miniszterelnököt csak akkor lehet leváltani, ha a képviselőházban összegyűjtötték a bizalmatlanságot . A minisztereket nem az Országgyűlés nevezi ki, de hasonló eljárással eltávolíthatják tisztségükből. Ebben az esetben az egyik vagy mindkét ház összegyűjti a bizalmatlanságot. A bírákat és a független kormánytisztviselőket az Országgyűlés mindkét háza is felmentheti [17] .
Az Országgyűlés tagjai parlamenti kiváltságokat élveznek, amelyeket az alkotmány ír le. Például a Képviselőház vagy a Szenátus egyetlen tagját sem tartóztathatják le, tartóztathatják le vagy idézhetik be gyanúsítottként kihallgatásra egy büntetőügyben, hacsak nem kaptak engedélyt attól a Háztól, amelynek tagja. Vagy ha nem tartóztatták le a bűncselekmény helyszínén .
A Képviselőház vagy a Szenátus tagjainak továbbá joguk van saját szabályzatot és eljárásrendet, bizottságokat, üléseket kialakítani, megszervezni a törvényjavaslatok és törvényjavaslatok előterjesztését és elbírálását, indítványokat benyújtani, egyeztetni, vitázni, határozatokat elfogadni és nyilvános vitát folytatni.
Az Országgyűlés történetéről és tevékenységéről a Parlament Múzeumában olvashatnak részleteket .
1932-ig a Sziámi Királyságnak nem volt külön törvényhozása. Minden törvényhozó hatalmat maga a király gyakorolt. 1932-ben, a forradalom után azonban elfogadták az alkotmánytervezetet. Szerinte megalakult az első törvényhozó testület: a Népgyűlés. 70 tagja volt. A közgyűlés először 1932. június 28-án ülésezett. Egy évvel később egy új alkotmánytervezet megváltoztatta a Közgyűlés összetételét. Jelenleg 78 választott és 78 kinevezett tagja volt.
A második világháború után , 1946-ban az alkotmányt még egyszer megváltoztatták. Elmondása szerint Thaiföldön először hoztak létre kétkamarás törvényhozást. A parlament pedig a szenátusra és a képviselőházra oszlott. A politikai pártok tilalmát feloldották, és 1946-ban megtartották az első teljes értékű választásokat.
Ez a parancs egészen 1957-ig állt fenn, amikor is a katonaság ismét államcsínyt hajtott végre, és létrehozta saját nemzetgyűlését, amelynek 123 tagja volt. Ráadásul 103-an a hadsereg vagy a rendőrség képviselői voltak. 1969-ben Thanom Kitticachon 219 tagú képviselőházzal és újonnan kinevezett szenátussal újjáalapította a Nemzetgyűlést. Ez egészen 1972-ig tartott, amikor is Thanom Kittikachon megdöntötte kormányát, és az Országos Végrehajtó Tanácson keresztül irányította az országot. Azonban Than nyomására Kittikachon visszaállította a Nemzeti Törvényhozó Nemzetgyűlés létszámát 299 tagúra, akik közül 200 katona volt.
1978- ra Kriansak Chamanan újra létrehozta a kétkamarás parlamentet 301 tagú képviselőházzal és 225 tagú Szenátussal, amelyet a miniszterelnök nevez ki.
Az 1997-es alkotmány Thaiföldön visszaállította a demokráciát egy 500 választott képviselőből álló Nemzetgyűléssel a Képviselőházban és egy 200 tagból álló szenátussal. 2007-ben a katonaság kinevezte az Országos Törvényhozó Nemzetgyűlést az új alkotmány kidolgozására. A legutóbbi puccs és a Nemzeti Törvényhozó Nemzetgyűlés befejezése óta Thaiföldnek kétkamarás parlamentje van: a thaiföldi nemzetgyűlés.
A thaiföldi parlamentek típusaiIdőszak | Hatóság típusa | Az egykamarás hatóság tagjainak száma | A képviselő-testület tagjainak száma | A szenátus tagjainak száma | A feloszlatás oka |
---|---|---|---|---|---|
1932-1933 | egykamarás parlament | 70 kinevezett | |||
1933-1938 | egykamarás parlament | 78 kinevezett, 78 megválasztott | |||
1938-1945 | egykamarás parlament | 182 | |||
1945-1947 | kétkamarás parlament | 274 megválasztott | 80 megválasztott | puccs | |
1947-1951 | kétkamarás parlament | 219 | 301 | puccs | |
1951-1957 | egykamarás parlament | 246 | |||
1957-1957 | egykamarás parlament | 283 | puccs | ||
1957-1958 | egykamarás parlament | 281 | puccs | ||
1959-1969 | feloldódott | ||||
1969-1972 | kétkamarás parlament | 219 | 120 a király által kinevezett | puccs | |
1972-1974 | egykamarás Országos Törvényhozó Nemzetgyűlés | 299 (ebből 200 kinevezett) | |||
1974-1976 | kétkamarás parlament | 269-en megválasztottak | 100 megválasztott | puccs | |
1976-1978 | egykamarás parlament | 360 kinevezett | |||
1978-1991 | kétkamarás parlament | 301 megválasztott | 225 kinevezett | puccs | |
1991-1992 | egykamarás Országos Törvényhozó Nemzetgyűlés | 292 kinevezett | puccs | ||
1992-1996 | kétkamarás parlament | 360 | 270 | ||
1996-2000 | kétkamarás parlament | 393 | 260 | ||
2000-2006 | kétkamarás parlament | 500 megválasztott (400 közvetlen szavazással, 100 pártlisták) | 200 megválasztott | puccs | |
2006-2007 | egykamarás Országos Törvényhozó Nemzetgyűlés | 242 kinevezett | |||
2008-2014 | kétkamarás parlament | 500 | 150 | puccs | |
2014-2017 | egykamarás Országos Törvényhozó Nemzetgyűlés | 250 kinevezett | |||
2017-2019 | |||||
2019-jelenleg | kétkamarás parlament | 500 megválasztott (350 közvetlen szavazással, 150 pártlisták) | 250 |
![]() |
---|
Ázsiai országok : Parlament | |
---|---|
Független Államok |
|
Függőségek | Akrotiri és Dhekelia Brit Indiai-óceáni Terület Hong Kong Makaó |
El nem ismert és részben elismert államok | |
|