Budapest hídjai

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. augusztus 17-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

A budapesti hidak fontos részét képezik a város közlekedési infrastruktúrájának és kedvelt turisztikai látványosságainak. Budapest határain belül 15 híd (11 közúti, 2 vasúti és 2 együttesen) halad át a Dunán és annak ágain. A tizenöt hídból mindössze hat – Széchenyi Lánchíd , Erzsébet híd , Szabadság híd , Petőfi híd , Rákóczi híd és az Összekötő Vasúti híd – halad át a Duna főcsatornáján . A Duna ágain négy híd épült: az Obudskaya-csatorna ( K -híd és Hayodyari-híd ) és a Rackeve -Duna ( Kvasshai-híd és Gubachi-híd ). Más hidak keresztezik mind a főcsatornát, mind a csatornákat. Az M0 -ás körgyűrű Budapesten kétszer keresztezi a Dunát, északon a Medgyeri hídon , délen pedig a Deák Ferenc hídon keresztül . 

Történelem

A Római Birodalom idején a II. n. e. fahíd épült, amely összeköti Aquinck városát és Counter Aquinck katonai táborát . A híd a meglévő Árpád -hídtól kissé északra helyezkedett el, és a Margitsziget északi csücskén futott [1] .

A 16. század második felében, a török ​​uralom idején úszóhidat építettek, amely 70 hajóból állt össze. A Budai Várral szemben , a meglévő Ybl Miklós tér környékén volt. Fizetett volt az utazás és a hídon való átszállás. Marco Antonio Pigafetta olasz utazó ír erről a hídról 1567-ből származó úti feljegyzéseiben. Evliya Celebi és Edward Brown angol utazó is említi a hidat az 1660-as években [2] . 1686-ban, Buda ostrománál a hidat a visszavonuló török ​​helyőrség felgyújtotta [3] .

A török ​​úszóhíd lerombolása után a Duna-partok közötti kommunikációt komppal , a folyó áramlásának reakcióerejét használva, rögzített kábelen valósították meg. A kompot Moller Vilmos bécsi asztalos építette [3] .

1767-ben, Magyarország kormányzójává kinevezett Szász-Teschen Albert Pestre érkezése alkalmából pontonhidat építettek. A fagyás előtti ősszel szaporodott, majd tavasszal, a jégsodródás után ismét gyülekezett. A híd kezdetben a modern Türr István utca vonalában kapott helyet. A híd (vízállástól függően) 45-47 pontonból állt, amelyek nem egyenes vonalban helyezkedtek el, hanem a Dunával szemben, tervben boltíves ív alakját alkották [3] . 1790-ben a hidat lefelé helyezték át - a modern Deák Ferenc utca és a Vigadó tér vonalába . A híd 42 uszályból állt, a híd szélessége körülbelül 8,9 m. Az úszóhidat az állandó híd megnyitásáig használták, majd 1850-ben elbontották [3] .

A 19. század második felének elején megkezdődött az állandó Duna-hidak építése. 1840-1849-ben Széchenyi I. kezdeményezésére megépült az első állandó híd , amely Budát és Pestet köti össze . Az 1898-1903-ban épült Erzsébet Lánchíd volt a világ legnagyobb ilyen típusú hídja (átlagos fesztávolsága 290 m) [4] [5] . Az 1876-ban megnyílt Margate híd alaprajzában Y alakú, nem egyenes vonalban, hanem tompaszögben keresztezi a folyót. Ebből a kanyarból egy elágazás vezet a Margitszigetre. A hídprojektet E. Gouin francia mérnök dolgozta ki Eiffel mérnökkel [6] együttműködve .

A második világháború kezdetére 7 állandó híd épült, köztük két vasúti. 1944-1945-ben a Wehrmacht visszavonuló csapatai az összes Dunán átívelő hidat lerombolták . A háború után az Erzsébet híd kivételével szinte mindegyiket visszaállították eredeti formájában [7] . 1950-ben nyílt meg az Árpád-híd, Budapest egyik leghosszabb hídja (928 m), amely összeköti az Óbudai és Újpesti kerületeket. 1990-ben megépült a Deák Ferenc híd (az M0-ás körgyűrű része). 1995-ben adták át a Rákóczy-hidat, amely az összekötő vasúti híd mellett épült. 2008-ban megnyitották a forgalmat a Medieri hídon (az M0-ás körgyűrű része) [8] .

Dunán átívelő hidak és karok

A táblázatban a Dunán és annak budapesti ágain áthaladó meglévő hidakat forrástól torkolatig soroljuk fel.

Név Terület cél Hossz, m
Az építkezés és az újjáépítés évei		 Projekt Modern állapot Tervezés Kép
Megyeri híd
(Megyeri híd)		 IV kerület , Budakalas M0 1861.35 2008 Unitef-Ceh Kkt. (2+2) (2) kábeltartó /
gerenda
Északi vasúti
híd		 IV kerület , XIII kerület Budapest-Esztergom vasút 673.4 1896, 1955, 2008 MSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Korlátolt (1) (2) rácsos
gerenda
K-híd [• 1]
(K-hid)		 III kerület Mozaik utca - Óbuda 98 1955 FŐMTERV (1) (2) rácsos
gerenda
Hajógyári híd [• 2]
(Hajógyári híd)		 III kerület Uylaki Embankment - Óbuda 55.2 1858, 1884, 1968 UVATERV (2) (2) keret
Árpád hídi híd
 kerület III , kerület XIII Vörösvari út – Roberta Károly körút 928 [9] 1950, 1984 mérnök S. Karoy , UVATERV [10] (3+3)
(2) (2)		 gerenda
Margit híd
(Margit híd)		 II kerület , V kerület , XIII kerület Margit körút – Szent István körút 607,6 [10] 1876, 1948, 2011 mérnök E. Guen (2+2)
(2) (2)		 íves
Lánchíd
_		 I. kerület , V. kerület Széchenyi István tér — Adam Clark tér 380 1849, 1915, 1949 mérnök W. Clark [11] [12] (2) (2) függő
Erzsébet híd
(Erzsébet híd)		 I. kerület , V. kerület Kossuth Lajos utca — Hedjaya utca 380 1903, 1964 Budapesti Kommunikációs és Vasúti Tervező Iroda
( P. Shavoy mérnök [13] [14] [15] )		 (3+3) (2) függő
Szabadság
híd		 kerület XI , kerület IX Szent Gellért tér — Föwam tér 333.6 1896, 1946, 2009 Feketeházi Y. mérnök [15] (1+1)
(2) (2)		 konzolos gerenda [16] [17]
Petőfi híd
(Petőfi híd)		 kerület XI , kerület IX Irini József utca – Boraros tér 514 1937, 1952 mérnök P. H. Aldyai [15] (2+2)
(2) (2)		 rácsos gerenda
Rákóczi híd
(Rákóczi híd)		 kerület XI , kerület IX Szerémi út - Könves Kálmán körút 494,8 1995 mérnök T. Shigrai [18] (2+2)
(2) (1)		 gerenda
Összekötő vasúti híd
(Összekötő vasúti híd)		 kerület XI , kerület IX Ferencváros — Kelenföld 477 1877, 1913, 1946, 1953 "Fekete István Mérnöki Iroda"
( Korányi I. mérnök [19]		 (2) köteg
Kvassay híd [• 3]
(Kvassay híd)		 XXI kerület , IX kerület Veish Manfred út - Könves Kálmán körút 97.4 1927, 1951, 1997, 2006 Dieter J., Nagy J. (autó),
P. Shavoy , M. Ritter (vasút)		 (2+2)
(2) (2)		 gerenda, rácsos
Gubacsi híd [• 4]
(Gubacsi híd)		 XXI kerület , XX kerület Vedgat utca – Topanka utca 145,5 1924, 1947, 1997 (2)
(1) (2)		 köteg
Deák Ferenc híd
(Deák Ferenc híd)		 XXII. kerület , Szigetszentmiklós M0 770 1990 UVATERV
( T. Shigrai mérnök [20] )		 (4+4) (2) gerenda

Jegyzetek

  1. ↑ Az Obud csatornán keresztül
  2. ↑ Az Obud csatornán keresztül
  3. ↑ Rackeve-Dunán keresztül
  4. ↑ Rackeve-Dunán keresztül
  1. ↑ Németh Margit. A rákospataki hídés az  aquincumi - 1998.  (magyar)
  2. ↑ L. Fekete. Kereskedelem Budán a török ​​uralom idején a 16. század második felében // Keleti források Délkelet- és Közép-Európa népeinek történetéhez. - M . : Nauka, 1964. - T. 1 . - S. 98 .  (Magyar)
  3. ↑ 1 2 3 4 Gall Imre. A jéghídtól a hajóhídig // A budapesti Duna-hidak . - Budapest: Hídépítő, 1984. - ISBN 963-218-690-7 .  (Magyar)
  4. ↑ Domanovszky, 2000 , p. 13.
  5. ↑ Gábor, 2007 , p. 108.
  6. ↑ Magyarország: Útmutató / Szerk. I. Boldizhar. - Budapest: Korvina, 1958. - S. 13. - 412 p.
  7. ↑ Punin, 1974 , p. 141.
  8. ↑ Átadták a Megyeri hidat  (magyar) . épüllettár.hu (2008. szeptember 30.).
  9. ↑ Domanovszky, 2000 , p. tíz.
  10. ↑ 1 2 Domanovszky, 2000 , p. tizenegy.
  11. ↑ Punin, 1974 , p. tizenöt.
  12. ↑ Domanovszky, 2000 , p. 12.
  13. ↑ Punin, 1974 , p. 142.
  14. ↑ Gall Imre. Erzsebet híd // A budapesti Duna-hidak . - Budapest: Hídépítő, 1984. - ISBN 963-218-690-7 .  (Magyar)
  15. ↑ 1 2 3 Domanovszky, 2000 , p. tizennégy.
  16. ↑ Punin, 1974 , p. 26.
  17. ↑ Domanovszky, 2000 , p. tizenöt.
  18. ↑ Domanovszky, 2000 , p. 16.
  19. ↑ Gall Imre. Az Összekötő vasúti híd // A budapesti Duna-hidak . - Budapest: Hídépítő, 1984. - ISBN 963-218-690-7 .  (Magyar)
  20. ↑ Domanovszky, 2000 , p. 17.

Irodalom