Mescserszkij, Elim Petrovics
| Elim Petrovics Mescserszkij | |
|---|---|
| Születési dátum | 1808. október 26. ( november 7. ) vagy 1808. november 7. [1] |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1844. október 2. (14.) (35 évesen)vagy 1844. november 14. [1] (36 évesen) |
| A halál helye | |
| Foglalkozása | költő , diplomata , műfordító |
| A művek nyelve | Francia |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Elim Petrovics Mescserszkij herceg (1808-1844) - orosz diplomata, költő, aki főleg franciául írt . Az orosz irodalom franciára fordításával foglalkozott. Összeállította a Les poètes russes (Orosz költők, Párizs, 1846) posztumusz című antológiát. Maria Meshcherskaya apja , a jövő Sándor III . szeretettje .
Életrajz
Elim Mescserszkij herceg (az "Elim" kettős átírása miatt ) 1808. október 26-án született Szentpéterváron a Mescserszkij családban . Apja Pjotr Szergejevics Mescserszkij herceg (1779-1856), aktív titkos tanácsos , a Szent Szinódus főügyésze, a Bibliatársaság elnöke . Anya - Jekaterina Ivanovna, szül. Cserniseva (1782-1851), Alekszandr Csernisev , aki a Napóleonnal vívott háború résztvevője volt , később I. Miklós alatt , aki hadügyminiszter és az Államtanács elnöke lett . 1808. november 14-én keresztelték meg a Szennaján található Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele templomban, I. S. Mescserszkij herceg és E. D. Chernysheva nagymama fogadásával [2] .
Betegsége miatt otthon tanult. Gyermekkorát a németországi Weimarban töltötte édesanyjával, ahol megismerték Goethét , és egész életében kapcsolatot ápolt vele. [3] Annak ellenére, hogy nem élt együtt az apjával, Elim Mescserszkij soha nem szakította meg vele a lelki kapcsolatát. Pjotr Szergejevics nagy hatással volt fia világnézetének kialakulására, politikai nézeteire. A levelezésben Elim Meshchersky gyakran osztotta meg megfigyeléseit karakterének kialakulásáról, a kialakuló életszemléletről.
Amikor Mescserszkij 18 éves volt, V. V. Hanykov drezdai orosz nagykövet édesanyja kedvében akart tenni, hogy a fiatalember kapja meg az egyik legrégebbi szász rendet - a Családi Vigilance Rendet vagy a Fehér Sólymot , amelyet a weimari herceg.
Mescserszkij már felnőtt fiatalként visszatért Oroszországba, a német filozófia hatására kialakult nézetekkel, amelyeket gyorsan legyőzött az anyaország iránti szeretet. A szentpétervári egyetem elvégzése után 1823-ban Mescserszkij diplomáciai munkát végzett: először Drezdában a Külügyminisztérium szolgálatában , majd a torinói orosz képviseletnél , majd a párizsi orosz nagykövetség attaséjában . Ekkor Mescserszkij kamarai junker udvari és címzetes tanácsosi polgári ranggal rendelkezett .
Ám a diplomáciai szolgálat nem vonzotta nagyon, ezért amikor Szergej Szemjonovics Uvarov , aki éppen az Orosz Birodalom közoktatási miniszteri posztját foglalta el, olyan személyt keresett, aki tájékoztatni tudja őt „mindenről, ami a legfigyelemreméltóbb. a tudományok és a művészetek területén, különösen a francia kormány által a közoktatási intézményekkel kapcsolatos ismert intézkedésekkel kapcsolatban " , Mescserszkij 1833-ban szülei erőfeszítései révén a "közoktatási intézmény személyes tudósítója" pozíciót foglalta el. miniszter" . [négy]
1836-ban az "irodalmi tudósító" funkciót Jakov Nyikolajevics Tolsztojra ruházták át , aki több időt szentelt a csalásnak, és akinek részletes levelei jobban kielégítették Uvarovot és a csendőrfőnököt, Benckendorffot [5] .
Mescserszkij névleg továbbra is a párizsi orosz nagykövetség munkatársai közé tartozott, majd torinói misszióra osztották be, még mindig Párizsban élt. Vele együtt édesanyja Párizsba költözött, miután férjével „külön életben” állapodott meg. Számos híres francia író és publicista kereste fel irodalmi szalonját, köztük Honore de Balzac , Charles Augustin de Sainte-Beuve , Alfred de Musset , Alfred de Vigny , Alexandre Dumas , Victor Hugo és mások. Meshchersky maga rendezett verses felolvasásokat.
1836 júniusában Mescserszkij nyaralni ment Szentpétervárra. Itt találkozott először Alekszandr Puskinnal , aki adott neki egy " Borisz Godunovot " a következő felirattal: "Elim Mescserszkij hercegnek". Ez a tény a Moszkvai Állami Egyetem professzora szerint. M. V. Lomonoszov Vaszilij Ivanovics Kuleshov azt jelenti, hogy a költőnek tetszett Meshchersky hazafias személyisége. A Puskin-könyvtár megőrizte Anthony Deschamps Derniéres paroles (Párizs, 1835) című könyvét, amelyet a szerző Mescserszkijnek ajándékozott (autogrammal), akitől Puskinhoz került. Puskin ismerte Mescserszkij menyasszonyát, akinek a szülei közel álltak hozzá.
1839-ben Mescserszkij feleségül vette Varvara Sztyepanovna Zsiharevát (1819-1879.03.09) [6] , akinek 1831-től udvarolt, S. P. Zsiharev író lányának . A feleség régi, de nem gazdag nemesi családból származott, így a vele való házasságkötést a herceg anyja nem hagyta jóvá. Varvara Sztyepanovna fiatal korában a moszkvai társadalomban "lebilincselő" szépségéről, később szerelmi kapcsolatairól volt ismert [7] .
Mescserszkij harmincöt évesen, udvari tanácsosi és párizsi kamarai rangban halt meg vízkórban , amikor lánya , Maria , aki később III. Sándor császár első szerelme, még egy éves sem volt. A költőt Carskoe Seloban , a kazanyi temetőben temették el [8] . Özvegye valamivel később újra férjhez ment Borbón del Monte grófjához.
| Meshchersky, Elim Petrovich - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Személyes nézetek
Meshchersky osztotta a restauráció korának francia katolikus filozófusai , a konzervatív Joseph-Marie de Maistre gróf, a tradicionalista Louis Gabriel Ambroise de Bonald vikomt ideológiáját .
Találkozik a filozófus, buzgó keresztény, Louis Eugène-Marie Botennel, akinek rábízza gondolatait az egyetemes egyház egységéről.
Mescserszkij szimpatikus volt a szabadkőművesség iránt . Párizsban segített az orosz udvarnak megszerezni a szabadkőművesség történetével kapcsolatos dokumentumokat. Meshchersky felvázolta nézeteit a De la foi dans la science - A hitről és a tudományról című összeállítású értekezésében, amely megerősítette az orosz nép erkölcsi erejének gondolatát, amelyet nem ront el a racionalizmus, és amely képes a keresztény újjászületés központjává válni. Európa és Kelet és Nyugat egyesítése érdekében, amelyek (Meshchersky szerint) szellemi, vallási és politikai hanyatlásba kerültek. A műben helyet kaptak a homályos viták is a társadalom hibáinak a vallás és a tudomány összeegyeztetésével történő gyógyításáról, valamint a szeretett német filozófusról , Franz Baaderről . Az egész értekezés tele van lelkes hazafias érzésekkel.
Mescserszkij nézetei a nemzet jövőjéről kiegészítették főnökének Oroszország nagyságáról, messianizmusáról alkotott gondolatait, és azzal a meggyőződéssel, hogy Miklós uralkodása nyitotta meg Európa számára az "orosz korszakot". Uvarov híres formulája „ autokrácia – ortodoxia – nemzetiség ” teljes mértékben megfelelt Mescserszkij elképzeléseinek.
Diplomatikai munka
Elim Meshchersky csak Párizsba érkezésével teljesíti fő küldetését az orosz kultúrában. Lelkes hazafiként a két ország közötti kulturális kapcsolatok előmozdításával valódi képet kívánt adni a franciáknak Oroszországról.
Ez irányú munkája már 1830-ban megkezdődött a marseille -i Atteneum Társaságban „Az orosz irodalomról” mondott beszédével . Mescserszkij beszéde "megismerteti Európát Oroszországgal" . [9] Goethe ismerte a nyomtatott beszédet. [tíz]
A beszédben először hangzott el az a gondolat, hogy az orosz irodalomra gyakorolt francia hatást már legyőzték, és eredeti költők is vannak Oroszországban. [tizenegy]
Mescserszkij tulajdonosa a névtelenül kiadott Lettres d'un russe adressées à MM les rédactuers de la Revue Européenne, ci devant du Correspondant , Nice , 1832 című könyve is , amely sokat beszél Puskinról. A műről pétervári körökben szó esett, a szerző népszerűségre tett szert. Vyazemsky beszélt Meshchersky munkájáról a feleségének írt levelében:
– A prospektusból olyan szagú, mint Csernisev unokaöccse. A legrosszabb az egészben, hogy a pamflet nagyon hülye. Az érzésekben sok a ... szolgai hazaszeretet .
- Találkozások a múlttal. T.5. Szovjet-Oroszország, 1984Később, folytatva a francia közvélemény megismertetését az orosz irodalommal, Meshchersky megjelentette „Az orosz szatíráról az orosz társadalom fejlődésének különböző korszakaiban”, „A kozákok költészete” (1834) cikkeket.
Az Orosz Birodalom imázsának javítása érdekében számos francia nagyvárosi kiadvánnyal kezdett együttműködni (például Le Panorama Littéraire de l'Europe ). Ott Meshchersky két cikket közöl. Az egyik az orosz szatírának, a másik a népköltészetnek szól.
A "Revue européen par les rédacteurs du Correspondant" folyóiratban megjelent cikke, amelynek szerzője "Un russe de vos abonnés" - "Az Ön orosz előfizetője" volt:
„Azt mondják, hogy az oroszok az egész világot utánozzák – a franciákat, a németeket, a briteket. Nem tagadom, hogy bizonyos mértékig az utánzás mániája a mi bűnünk: ez annak a pozíciónak a következménye, amelyet Oroszország az idők változásában elfoglalt. Európa más országai kénytelenek voltak kitermelni a kultúrát szülőföldjükről; homlokuk verítékében meghozták gyümölcsét. Az égbolt, amely mindig kedvező Oroszországnak, megmentette őt ettől a szükségtől. Csak a kezét kellett kinyújtania, hogy megkapja a kész gyümölcsöt .
- Corbet Sh. Az orosz-francia irodalmi kapcsolatok történetéből a 19. század első harmadában. // Az orosz irodalom nemzetközi kapcsolatai. M.; L., 1963Személyes levelezésében arra kéri az irodalomkritikusokat, hogy „Mutassanak rokonszenvet vagy legalább pártatlanságot Oroszországgal szemben ” .
A "Journal général de l'introduction publique et des cours scientifique et littéraire" című újság megjelent egy cikket "Az oktatásról az Orosz Birodalomban" , amelyben azt állította, hogy az orosz kormánynak kémei vannak az egyetemeken, akik hallgatókat és tanárokat figyelnek. Mescserszkij a Nemzeti Oktatási Minisztérium folyóiratának számos számát behozta a szerkesztőségbe, hogy megmutassa, mi aggasztja az orosz kormányt az oktatás területén. Meshchersky hatására ennek az újságnak az Oroszországhoz való hozzáállása megváltozik. Mescserszkij fordításában kiadja Mihail Petrovics Pogodin "Az első előadás a világtörténelemről" című művét a fent említett " Nemzetoktatási Minisztérium folyóirata " első számából .
Ugyanakkor folyamatosan anyagokat küld ennek a folyóiratnak Oroszországban. Feljegyzései a franciaországi alapfokú oktatásról, a francia írókról és filozófusokról - Alphonse de Lamartine , Arnie Lacordin, a "Panorama littéraire de l'Europe" folyóirat egyik számának ismertetése, jegyzetek a kereszténység erkölcséről (Franciaország példáján) , a Francia Katolikus Egyetemről, a progresszív vallásosságról Franciaországban. [12]
Irodalmi tevékenység
Miután lemondott az attasé tisztségéről, a herceg teljes mértékben az irodalmi tevékenységnek szentelte magát. Fordításaiból három gyűjtemény jelent meg. Mescserszkij az első kreatív kísérleteiben megmutatta az íráskészségét.
"Alig töltötte be a 20. életévét, amikor már a fordítás remekeit alkotta . "
- Etkind E. Francia versek a 19-20. századi orosz költők fordításában. M.: 1969Alkotói öröksége főleg francia maradt. Mescserszkij előtt a közönséges francia olvasó csak Emile Dupre de Saint-Maur antológiájából ismerte az "Anthologie Russe, suivie de poésies originales" című antológiát, amely egy fiatal diplomata tehetséges munkája, de nem közvetíti az orosz szépirodalom szellemét. mivel a szerző nem is beszélt oroszul, és csak más személyektől (néha maguktól a szerzőktől) kapott interlineáris szövegeket rímelte. [13]
Elődjétől eltérően Mescserszkij mindkét nyelven folyékonyan beszélt. Verseit a kortárs párizsi írók nagyra értékelték. A szerző életében megjelent egyetlen vers- és fordításgyűjtemény 1839-ben jelent meg, „Les Boreales” – „Északi versek” címmel. Alexander Turgenev néha ironikusan "északi fogyatkozásnak" fordította ezt a gyűjteményt. A gyűjtemény huszonöt versfordítását tartalmazza Alekszandr Puskin, Vaszilij Zsukovszkij , Jevgenyij Baratinszkij , Alekszej Kolcov ,
"az eredeti szépségének gondos megőrzése"
- Kuleshov V. Irodalmi kapcsolatok Oroszország és Nyugat-Európa között a XIX. (1. félidő). Szerk. 2. M., 1977..
A gyűjtemény előszavában Mescserszkij megfogalmazta fordítási elveit:
„A fordítás azt jelenti, hogy egy gyönyörű fémdarabot bedobunk az olvasztókemencébe, hogy az eredeti terv alapján újat készítsünk. A fém tömege nem változik, de a minta elveszik. Új modellt kell használnunk; más konfigurációjú, és valaki más keze hozta létre; sast dobsz a tűzbe és kiveszsz egy hollót. Szerencsés az, aki így érti a feladatát! Néha a siker az ő sorsára esik. De mi vár a fordítóra, aki makacsul törekszik a modell szolgai reprodukálására? […] Büszkén ajándékoz meg egy viaszbabát. Ebben az emberi alakban minden pontos: magasság, arcvonások, bőrszín, egészen az arcon lévő ráncokig; de ami hiányzik, az is minden, ez az élet .
- Elim Mestscherski. Les Boreales. Párizs, 1839Meshchersky megmutatta a különféle stilisztikai színek és féltónusok francia eszközökkel történő újraalkotásának lehetőségét. A legtöbbet tanulmányozott Puskin dalszövegeinek fordításai. Mescserszkij fordításán keresztül Sainte-Beuve egykor Puskin két versét idézte. [tizennégy]
Mescserszkij szabadon kezeli Puskin szövegét, hű marad hozzá, nem sérti meg a stílust, a szellemiséget, az érzelmi hangulatot és nem követi a lírai cselekmény mozgását.
Meshchersky halála után, 1845-ben édesanyja és barátai erőfeszítései révén, Emile Deschamps vezetésével , megjelent egy francia nyelvű dalszövegkönyv "Les roses noires" - "Black Roses". Drámai jeleneteket tartalmazott Puskin „ Cigányok ”, Zsukovszkij „ Szvetlana ” című versei alapján.
Mescserszkij utolsó, harmadik könyve - a "Les poètes russes" kétkötetes antológia - "Orosz költők" 1846-ban jelent meg. A 18. század végének – a 19. század első felének ötvenöt orosz költőjének fordítását tartalmazta. Mescserszkij meg akarta mutatni a francia olvasónak az orosz költészet bőségét és sokszínűségét, ezért az orosz költészet aranykorának klasszikusai mellett nem túl jelentős művek is bekerültek az antológiába.
Meg kell említeni, hogy különböző években több verset publikált orosz nyelven - Nestor Vasziljevics Kukolnik "Új év" gyűjteményében és Vladimir Andreevich Vladislavlev "Reggel hajnal" című almanachjában. A versek arról tanúskodnak, hogy egy orosz párizsi számára, ellentétben sok arisztokratával, aki nem hagyta el Oroszországot, az orosz nyelv „őshonos”.
Hozzájárulás a kultúrához
Vaszilij Kulesov megjegyzi, hogy Mescserszkij hazafi - misztikusként , a párizsi materializmussal ellentétben, monarchikus pozícióból próbálta megismertetni a franciákkal az orosz irodalommal . Európában élve Meshchersky mindenhol szembesült hazája politikájával szembeni kritikával, és a hivatalos Nikolaev Oroszország megvetésével találkozott. Sőt, a liberális Párizsban egy speciális magazint akart alapítani, amely "helyes információkat" terjesztene Franciaországban Oroszországról, és már megkezdte az új kiadás előfizetéseit is. De erre nem különítettek el pénzt a kincstárból, és a magazin ötlete nem valósult meg.
Elim Mescserszkij bevezette a francia és német olvasóközönséget az orosz költészetbe, és mesteri fordításaiban megtanította őket értékelni Puskint. Az orosz költészetet nemcsak fordításai publikálása révén juttatta el a francia írókhoz, hanem személyesen is szüntelenül kommunikált velük irodalmi szalonokban.
Oroszországban csak Puskinnak és Pjotr Andrejevics Vjazemszkijnek sikerült értékelnie tehetségét, Franciaországban Mescserszkij munkásságát szilárdan elfelejtették – egészen addig, amíg Andre Mazon fel nem élesztette [12] a 20. század elején.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 https://weber-gesamtausgabe.de/de/A0024B3.html
- ↑ TsGIA SPb. f.19. op.111. d.148. Val vel. 262. A Szűzanya Mennybemenetele templomának anyakönyvei, amely a Sennayán található.
- ↑ A 19. századi irodalmi kapcsolattörténetből. M., 1962.
- ↑ Snytko N. V. párizsi tudósító (Elim Meshchersky archívumáról). // Találkozások a múlttal. M., 1984. szám. 5.
- ↑ Abakumov O. Mindent tud, mindenhol előfordul, mindenkit elfogad ... Új érintések Jakov Tolsztoj, kém és dekabrista portréjához // Szülőföld, 1994. 7. sz.
- ↑ Hörghurutban halt meg a Firenze melletti San Donatóban. TsGIA SPb. f.19. op.123. 35.
- ↑ S. M. Szuhotin feljegyzései // Orosz Archívum. 1894. T. 3.-S.72.
- ↑ Mescserszkij, Elim Petrovics herceg // Szentpétervári nekropolisz / Összeáll. V. I. Szaitov . - Szentpétervár. : M. M. Stasyulevics nyomdája , 1912. - T. 3 (M-R). - S. 114.
- ↑ Pogodin M. Egy év idegen földön. 3. rész M., 1844.
- ↑ Alekszejev M. Puskin Nyugaton // Puskin. Vremennik a Puskin-bizottságtól. T. 3. 1837-1937. M.-L.: AN SSSR, 1937.
- ↑ Kuleshov V. Irodalmi kapcsolatok Oroszország és Nyugat-Európa között a XIX. (1. félidő). Szerk. 2. M., 1977.
- ↑ 1 2 Mazon A. Elim herceg // Irodalmi örökség. T. 31/32. M., 1937.
- ↑ Anselo F. "Hat hónap Oroszországban". Moszkva: Új Irodalmi Szemle, 2001.
- ↑ Aleksejev M. P. Puskin Nyugaton // Puskin: A Puskin Bizottság ideiglenes tagja / Szovjetunió Tudományos Akadémia. Irodalmi Intézet. M.; L.: A Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója, 1937. [Szám] 3. S. 129.
Irodalom
- Andre Mazon , "Prince Elim", Irodalmi Örökség , 31-32. köt., p. 421.
 Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|---|---|---|---|---|
| Genealógia és nekropolisz | ||||
| ||||