Matuku | |
---|---|
fij. Matuku | |
Jellemzők | |
Négyzet | 57 km² |
legmagasabb pont | 385 m |
Elhelyezkedés | |
19°10′ dél SH. 179°46′ kelet e. | |
vízterület | Csendes-óceán |
Ország | |
Vidék | Keleti kerület |
Terület | Lau |
Matuku | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Matuku ( Fij. Matuku ) egy sziget a Fidzsi -szigeteken . Közigazgatásilag Lau tartomány része .
Matuku - sziget a Lau - szigetcsoport legnyugatibb pontján található , a Csendes - óceán déli részén , és a Moala - sziget alcsoportjának része . A Koro-tenger vize mossa . A legközelebbi szárazföld, Ausztrália körülbelül 2750 km-re található. [1] Matuku egy vulkáni eredetű sziget, területe 57 km², legmagasabb pontja pedig eléri a 385 métert.
A szél felőli oldalon a szigetet sűrű trópusi erdő borítja. Vannak rétek, nádasok és pandanusok . Matuku éghajlata nedves trópusi . A ciklonok negatív hatásaitól függően . [egy]
A múltban a sziget erős tongai befolyás alatt állt, és "kapcsként" szolgált Tonga és Fidzsi szigetei között. [2] Matuku európai felfedezője a "Resolution" Oliver szkúner brit kapitánya, aki 1791 -ben fedezte fel a szigetet . Az utazó, aki röviddel azelőtt megvált az Edward Edwards hajótól, a " Bounty " nevű lázadó hajót kereste, és öt hetet töltött a szigeten legénységével [3] . 1827- ben Dumont-Durville francia navigátor ellátogatott Matukába .
A 19. század közepén megjelentek a szigeten az első keresztény misszionáriusok – a tongai metodisták . 1853 -ban a tongai vezér , Maafu meghódította Matukut . Azonban már 1874 -ben a Fidzsi-szigetek összes szigete a Brit Birodalom ellenőrzése alá került . [2]