Lettner (építészet)

Lettner ( német  Lettner , betűből - levél  , írás) - a középkori Németország román és gótikus katedrálisaiban - keresztirányú akadály, amely elválasztja a főhajó nyugati részét a kórustól  - az oltárral szomszédos keleti részt. A lettner pódiumáról bibliai szövegeket olvastak fel. Innen ered a neve.

A nyugat-európai székesegyházak kórusában padokat vagy székeket helyeztek el a papság számára. Lettner bezárja a kórust a templomban jelenlévő laikusok elől. A lettner közepén általában egy kapu található (lándzsaív). A felső részt tribün alakban, mellvéddel díszítették, egyfajta kis kápolnát alkotva .

A lettner szerepe közel áll a keleti, ortodox templomok szószékéhez , kapui pedig az ikonosztáz királyi ajtóihoz hasonlítanak. Franciaország középkori katedrálisaiban a hajón keresztül futó csuklós galériát szószéknek nevezik. Egy ilyen ambo közepén egy feszülettel ellátott diadalkeresztet helyeztek el. Ilyen csuklós szószék (1521-1525) a párizsi Saint-Étienne-du-Mont templomban van elrendezve . A templom keleti részét, a kórus mögött, egy apszissal és egy járóbeteg-klinikával Franciaországban "chevé"-nek ( fr.  chevet  - fejtámla) kezdték nevezni. Az angol templomokban egy másik nevet használnak - "screen" ("képernyő, képernyő, partíció") [1] .

A hajó nyugati része, amely a lettner megjelenésével alakult ki, hasonló az előcsarnokhoz , a narthexhez vagy a westwerkhez (a hajó nyugati része vagy nyugati kiterjesztése). Egy ilyen kompozíció megjelenése a 13-14. századi középkori templomok építészetében a plébánosok számának növekedésével, a belső tér bővülésével és a szobrászati ​​díszítés jelentőségének növekedésével jár együtt. Az egyik legkorábbi példa a naumburgi székesegyház levele (1250-1260) [2] [3] .

Jegyzetek

  1. Vlasov V. G. Lettner // Vlasov V. G. Új enciklopédiai képzőművészeti szótár. 10 kötetben - Szentpétervár: Azbuka-Klassika. - T. V, 2006. - S. 79
  2. Yuvalova E. P.  Az építészet és a szobrászat szintézise a naumburgi székesegyház nyugati kórusában // A Nyugat művészete. - M .: Nauka, 1971. - S. 33-45
  3. Yuvalova E.P.  Német szobrászat 1200-1270. - M .: Művészet, 1983. - S. 140-168