Lagom

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. május 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .

A lagom ( svéd lagom , [lɑːɡɔm]) a svéd nemzeti karaktert leíró sztereotípiák egyike [1] . A lagomot gyakran a "svédség" lefordíthatatlan jelképének tekintik [2] [3] [4] . Svédországot időszakonként a svéd kiadások Lagomlandet - az ország-lagom néven említik [5] [6] [7] .

A kifejezés

A svéd-angol szótár úgy határozza meg a lagom-ot, mint "elégséges, elégséges, megfelelő, éppen megfelelő". A Lagom-ot széles körben fordítják „mérsékelt”, „egyensúly”, „optimális” és „megfelelő”-nek. Míg az olyan szavak, mint az „elegendő” és az „átlagos”, bizonyos fokú absztinenciát, hiányt vagy elégtelenséget sugallnak, a lagom a célszerűség jelentését hordozza magában. Az archetipikus svéd közmondás , a Lagom är bäst , szó szerint "a megfelelő mennyiség jobb", lefordítva "arany középút". A Lagomot oroszra fordítva "mérsékelten"; ekvivalens szavak léteznek néhány szomszédos nyelvben , például a norvégban , valamint néhány délszláv nyelvben , például szerbben és horvátban (umereno vagy umjereno).

Svéd nemzeti karakter

A mértékletességet és a túlzás hiányát, valamint az ehhez a fogalomhoz kapcsolódó konzervativizmust pozitív tulajdonságnak, hiányukat negatívnak tekintik [8] [9] [10] . A Lagom ebben a helyzetben az óvatosság, az ésszerűség, a helyesség árnyalatát is hordozza. A társadalmi élet negatív változásait gyakran a lagom elvtől való eltérésnek tekintik [11] .

A svédországi útmutatók és a svéd nemzeti karaktert leíró könyvek külön fejezeteket szentelnek a lagom fogalmának [12] [13] . Számos tanulmány, amelyek a svédországi üzleti tevékenység jellemzőit kutatták, erre a koncepcióra összpontosít [14] . Így a svéd és oroszországi üzleti tevékenység sajátosságait összevetve Carl Fey [15] a Pennsylvaniai Egyetem tanulmányára [16] hivatkozva azt sugallja, hogy a lagom koncepció valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy a magas bónuszok nem járnak magas fokozattal. a svéd menedzserek motivációja, ellentétben az oroszokkal. Külön tanulmányok arra utalnak, hogy a fogalom befolyásolta mind a svéd nyelv szerkezetét, ami az antonímia csökkenéséhez vezetett [17] , mind a háború utáni svéd politikai rendszert , hozzájárulva a kapitalista és a szocialista rendszerek közötti egyensúly kereséséhez [18]. [19] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Svenskarna som andra ser dem-Fakta, myter eller ett kommunikationskomplex? Phillips-Martinsson, J. FEBS Lett. 1992 Lund: Diákirodalom
  2. ↑ A racionális humanitáriusok. Zetterberg, Hans L., 1984. Daedalus 113(1), 75-92.
  3. ↑ Svédség a lagom révén: elmondhatnak-e valamit a szavak egy kultúráról? Barinaga, Elena. Research Paper Series 1999/6, Center for Advanced Studies in Leadership, Stockholm. 1999. Archiválva : 2008. november 16. a Wayback Machine -nél  (lefelé mutató 2014-03-11-i állapot [3149 nap])
  4. ↑ A konszenzus válsága a háború utáni Svédországban. Rosenberg, Göran, In: Witoszek, Nina, Trägårdh, Lars (szerk.), Kultúra és válság. Berghahn, New York, pp. 170-201. 2002.
  5. ↑ Josephine trivs väldigt bra i lagomlandet  (svéd) . NSD (2008. szeptember 15.). Letöltve: 2014. január 7. Az eredetiből archiválva : 2014. január 6..
  6. ↑ Lagomlandet Sverige extremare än vi tror  (svéd) . Di (2005. december 23.). Letöltve: 2014. január 7.
  7. ↑ Välkommen till Landet Lagom. Feldbaum, Mikael. Dagens Arena (2013.5.16.)
  8. ↑ Angelo Young. Volvo vs. Geely: Ahol a svéd „Lagom” ütközik a „hivalkodó” kínai  ízekkel . International Business Times (2013. szeptember 11.). Hozzáférés dátuma: 2014. január 7. Eredetiből archiválva : 2014. január 7.
  9. ↑ Njut Lagom!  A svéd lét titkos művészete . Gunta Podina. Hozzáférés dátuma: 2014. január 7. Eredetiből archiválva : 2014. január 7.
  10. ↑ Catherine Schuck. Lagom är bäst, som vanligt  (svéd)  (a hivatkozás nem elérhető) . Systembolaget. Letöltve: 2014. január 7. Az eredetiből archiválva : 2014. január 6..
  11. ↑ Kristin Lundell. Sverige har blivit o-lagom  (svéd) . SvD KULTUR (2012. április 5.). Hozzáférés dátuma: 2014. január 7. Eredetiből archiválva : 2014. január 7.
  12. ↑ Christina Johansson Robinowitz, Lisa Werner Carr. Modern kori vikingek: Gyakorlati útmutató a svédekkel való interakcióhoz . - Interkulturális sajtó, 2001. - 220 p. — ISBN 9781877864889 . Archivált : 2014. június 15. a Wayback Machine -nál
  13. ↑ Dominic Tidey. Kulturális kalauz a  svédeknek . EurA (2011. szeptember). Hozzáférés dátuma: 2014. január 7. Eredetiből archiválva : 2014. január 7.
  14. ↑ Lagom szokás  szerint . Vállalkozás gondozása Svédországban . Hozzáférés dátuma: 2014. január 7. Az eredetiből archiválva : 2014. január 13.
  15. ↑ A motiváció fekete dobozának kinyitása: Svédország és Oroszország kultúrák közötti összehasonlítása. Fey, Carl, International Business Review 14, (2005), pp. 345-367 Archivált : 2012. december 2. a Wayback Machine -nél  (lefelé mutató 2014.11.03. [3149 nap])
  16. ↑ Miért kell az amerikai vezetést érdekelnie Svédországban? Maccoby, M. In M. Maccoby (szerk.), Svédország a szélén. Philadelphia, PA: University of Pennsylvania Press, 1991.
  17. ↑ Az antonímia diskurzusfunkciói: A svéd és az angol nyelvek közötti vizsgálata. Murphy et al., Journal of Pragmatics 41 (2009) 2159-2184. . Hozzáférés dátuma: 2014. január 6. Az eredetiből archiválva : 2014. január 6.
  18. ↑ Az egyenlőség és a szabadság közötti dilemma megoldása: a svéd politikai rendszer Blanc-Noel et al., EASTERN JOURNAL OF EUROPEAN STUDIES, 4. kötet, 1. szám, 2013. június
  19. ↑ A népotthon építése: A "svéd modell" politikai és gazdasági eredete és korai fejlődése (1879-1976) Baker J. Disszertáció . Letöltve: 2014. január 6. Az eredetiből archiválva : 2014. január 7..

Irodalom

Linkek