Laak

Laak ( németül  Laak-Laack-Lastadie ) Königsberg ( Poroszország ) kerülete , a königsbergi vártól nyugatra fekvő külváros .

Cím

Az elnevezés a balti rokonságú lak szóból származik, és mocsaras területet jelent.

Földrajz

Keletről a terület a Pregel folyó mellett volt Kneiphoffal szemben . Nyugaton a városfalnál végződött a "hollandi Baumnál", ahol később vasúti hidat építettek a Pregelen. Ha Altstadtból a Long Lane mentén halad nyugat felé, először Unterlaakba, majd Oberlaakba juthat.

Történelem

Laak eredetileg az óváros része volt a Laaken kapun kívül. Minden szabad városi terület rendelkezett bizonyos mértékű önkormányzattal, saját címerrel és udvarral. A városi templomokban a plébánosoknak egyházi adót kellett fizetniük. A kerület kiváltságait azonban nem rögzítették, és gyakran pusztították az ellenségek. A kivétel a Burgerheit volt. A Pregel folyó melletti kényelmes elhelyezkedése miatt Laakban számos raktár épült, így kedvező fekvésének köszönhetően Laaknak lehetősége nyílt a gyors kereskedelmi növekedésre. 1764-ben tűz pusztított a környéken, Sackheimben több mint 300 ház égett le .

1802-ben csak a Pregel folyó partján lévő épületek szerepeltek a térképen. A többi rétként jelent meg a térképen. A Hollandische baumnak volt hajógyára, sómagazinja és "holland hajógyára". Tőle északra egy idilli park terült el a fal mentén, ahol a Königsbergi Szabadkőműves Páholy „A Három Koronához” tartotta összejövetelét, amely később a Vártó melletti Gintertragheimre költözött Tragheimbe . Ezen a helyen volt később a Königsbergi hadsereg helyőrsége. A fő vámpont a vasúti hídon volt. A Reichsbahn híd választotta el Laakot Kosse területétől.

Irodalom

• Albinus, Robert (1985). Lexikon der Stadt Königsberg Pr. und Umgebung (németül). Leer: Verlag Gerhard Rautenberg. p. 371. ISBN 3-7921-0320-6 .
• Frischbier, Hermann Karl (1883). Preussisches Wörterbuch: Ost- und westpreussische Provinzialismen in alfabetischer Folge, Zweiter Band (németül). Berlin: Verlag von Th. Chr. fr. Enslin. p. 555.
• Gause, Fritz (1965). Die Geschichte der Stadt Konigsberg. I. zenekar: Von der Gründung der Stadt bis zum letzten Kurfürsten (németül). Koln: Bohlau Verlag. p. 571.
• Gause, Fritz (1968). Die Geschichte der Stadt Konigsberg. Band II: Von der Königskrönung bis zum Ausbruch des Ersten Weltkriegs (németül). Koln: Bohlau Verlag. p. 761.
• Karl, G. (1924). Geschichtliches Straßenverzeichnis der Stadt Königsberg in Preussen. Einleitung und Ergänzungen bis 1941 von * Peter Wörster. Königsberg Pr.: Verlag der Konigsberger Allgemeinen Zeitung und Verlagsdruckerei. pp. 176. Újranyomta a Verein für Familienforschung in Ost- und Westpreußen eV Nr. 4. Hamburg, 1992. (németül)
• Mühlpfordt, Herbert Meinhard (1972). Konigsberg von A bis Z (németül). München: Aufstieg-Verlag. p. 168. ISBN 3-7612-0092-7 .
• Seraphim, August (szerk.). Altpreussische Monatsschrift (1906). Vierzigster Band. Der Provinzialblätter CIX. Zenekar. Erstes und Zweites Heft. Verlag von Thomas und Oppermann. Königsberg in Pr. (németül)
• Ludwig von Baczko: Versuch einer Geschichte und Beschreibung von Königsberg. Königsberg 1804.
• Gause, Fritz: Königsberg in Preussen, Rautenberg Leer 1987
• Peteraitis, Vilius: Mažoji Lietuva ir Tvanksta (Kis-Litvánia és Tvanksta) Vilnius 1992, Abs. 9.6.
• Schroetter, Frey Herrn von: Karte von Ost-Preussen nebst Preussisch Litthauen und West-Preussen nebst Netzedistrict 1796-1802, Historisch-Geographischer Atlas des Preußenlandes, Franz Steiner Verlag Wiesbaden