Amelia Carey | |
---|---|
angol Amelia Cary | |
| |
Születési név | Amelia Fitzclarence |
Születési dátum | 1807. március 21 |
Születési hely | Bushy House , Teddington , London |
Halál dátuma | 1858. július 2. (51 évesen) |
A halál helye | London |
Polgárság | Nagy-Britannia |
Foglalkozása | Falkland vikomtné |
Apa | Vilmos IV |
Anya | Dorothy Jordan |
Házastárs | Lucius Carey, |
Gyermekek | 1. Lucius William Charles Frederick Carey (1831-1871) |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Amelia Carey , Falkland vikomtné _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _, IV. Vilmos király (akkoriban Clarence hercege ) utolsó, tizedik törvénytelen gyermeke hosszú távú szeretőjétől, Dorothy színésznőtől Jordan . Lucius Carey felesége , Falkland 10. vikomtja
1807. március 21-én született a Bushy House Teddingtonban , Londonban . Szülei Vilmos herceg , Clarence hercege , Nagy-Britannia és Írország leendő királya, IV. Vilmos , valamint régi szeretője, Dorothy Jordan színésznő , nevén Blank voltak . Az újszülött volt az utolsó gyermek egy olyan családban, amelyben már öt fia és négy lánya született [1] [2] . Mindegyikük a kifejezetten számukra létrehozott Fitzclarens vezetéknevet viselte [1] [3] . Clarence hercege és Dorothy Jordan 1807-ig együtt éltek a Bushy House-ban, ahol minden gyermekük született [1] .
Amelia unokahúga, Lady Wilhelmina , Münster grófnője később azt írta emlékirataiban, hogy a Bushy House "az én és anyám boldog és szeretett otthona volt, mígnem 1818-ban a királynak feleségül kellett vennie Adelaide szász-meiningeni hercegnőt " [4] . Clarence hercege és Dorothy Jordan 1811-ben elváltak. Wilhelm gondoskodott az egykori család eltartásáról. Dorothy évi 4400 fontot kapott, miközben továbbra is gondoskodott a gyerekekről. 1812-ig a Bushy House-ban éltek, utána kénytelenek voltak más helyre költözni, mivel nem volt elég pénz a Bushy House fenntartására. 1815-ben Dorothy Jordan Franciaországba menekült hitelezői elől [1] [5] . 1816. július 5-én halt meg, és egy kis pénzt hagyott hátra [6] .
Vilmos új felesége, Adelaide hercegnő gondoskodott férje összes törvénytelen gyermekéről [6] [7] . 1818-tól kezdődően minden gyermek eltartására évi 500 fontot különítettek el. 1819-ben Franz Ludwig von Birba bárót ki Amelia és nővére, Augusta tanárává . Jól beszélt angolul és ismerte a klasszikus irodalmat. 1822-ben, a képzés befejeztével távozott posztjáról [8] . 1830-ban Wilhelm, Amelia apja lett a király [9] . A következő évben legidősebb fia, George Fitzclarence megkapta apjától a Munster 1. grófja címet, a többi gyerek pedig a marquesses legfiatalabb gyermekei rangját [10] [11] . Amelia testvéreivel és nővéreivel együtt gyakran meglátogatta apját a windsori kastélyban [12] . Ez nem tetszett Kent hercegnőjének , aki úgy vélte, hogy az uralkodó törvénytelen gyermekei rossz hatással voltak lánya, Viktória nevelésére [13].
1830. december 27-én Amelia feleségül vette Lucius Carey -t (1803-1884), a 9. falklandi vikomt, Charles-John Carey és felesége, Christina Anton fiát. A házasságkötésre a királyi pavilonban került sor . IV. Vilmos király maga vezette leányát az oltárhoz. A pár nászútját a Cumberland Lodge -ban töltötte [14] .
Egy fiuk született, Lucius-William-Charles-Frederick Carey (1831-1871). Felesége volt Sarah Christina Cayley, Henry Peach Cayley őrnagy lánya. Ebben a házasságban nem született gyermek [15] .
Amelia 1858-ban halt meg Londonban. Lucius 26 évvel élte túl, és 1884-ben, 80 évesen halt meg. Falkland Ridge falu Kanadában [16] a házaspárról kapta a nevét .
[műsor] Amelia Carey ősei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Tematikus oldalak | |
---|---|
Genealógia és nekropolisz | |
Bibliográfiai katalógusokban |