Gordon, Augusta

Augusta Gordon ( angol.  Augusta Gordon ), első házasságában Kennedy-Erskin (( eng.  Kennedy-Erskine ), szül . Fitzclarence ( eng.  FitzClarence ), 1803. november 17., Bushy House , Teddington , London  - 1865. december 8., London ) - brit arisztokrata , IV. Vilmos király (akkoriban Clarence hercege ) és régi szeretője, Dorothy Jordan színésznő nyolcadik törvénytelen gyermeke . 1827-ben Augusta feleségül vette az Rt Hon John Kennedy- Erskint, Cassilis 13. grófjának fiatalabb fiát Három gyermekük született. 1831-ben halt meg. Öt évvel később férjhez ment Lord Frederick Gordonhoz a 9. Huntly márki harmadik fiához Wilhelmina Fitzclarence írónő, Münsteri grófnő édesanyja volt .

Korai élet

1803. november 17-én született a londoni Teddington állambeli Bushy House ban . Vilmosnak, Clarence hercegének, Nagy-Britannia leendő királyának, IV. Vilmosnak és sokéves szeretőjének, Dorothy Jordan színésznőnek lett negyedik törvénytelen lánya [1] [2] . Augustának négy nővére és öt fivére volt, akik a Fitzclarens vezetéknevet [3] [4] viselték . Wilhelm nem köthetett hivatalos házasságot Dorothy Jordannel, így húsz évig éltek gyermekeikkel [3] [5] . 1797-ben Clarence Lodge-ból a Bushy House-ba költöztek, ahol 1807-ig éltek. Ott született Augusta [3] .

Augusta lánya, Wilhelmina később azt írta emlékirataiban, hogy a Bushy House „az én és anyám boldog és szeretett otthona volt, mígnem 1818-ban a királynak feleségül kellett vennie Adelaide szász-meiningeni hercegnőt ” [6] . Wilhelm 1811-ben elvált Dorothytól, de továbbra is ellátta őt és közös gyermekeiket [3] . 4400 fontot kapott a gyerekek gondozására [7] . 1812 januárjában Dorothy elköltözött a Bushy House-ból, mert nem volt elég pénz a megtartására. Továbbra is fellépett a színpadon. 1815-ben a színésznő a hitelezők elől menekülve a francia Boulogne -ba költözött [3] [7] . 1816. július 5-én halt meg, és egy kis pénzt hagyott maga után [8] .

Vilmos új felesége, Adelaide hercegnő gondozó anyja lett Dorothy gyermekeinek, mivel Wilhelmnek és Adelaide-nek nem volt saját gyermeke (két lány gyermekkorában meghalt) [8] [9] . 1818-ban Augusta és testvérei 500 font segélyt kaptak. 1830-ban Wilhelm lépett az angol trónra [10] . A következő évben Dorothyval kötött házasságából származó legidősebb fiának Munster 1. grófja címet adta [2] . A gyerekek gyakran meglátogatták apjukat a palotában [11] . Ez nem tetszett Kent hercegnőjének , aki úgy vélte, hogy a király törvénytelen gyermekei rossz hatással voltak lánya, Viktória nevelésére [12] . Vilmos király szerette gyermekeit, és nem szerette Kent hercegnőjét, aki elzárta lányát a királlyal és gyermekeivel való kommunikációtól [12] .

Házasságok és gyerekek

1827. július 5-én Augusta feleségül vette az Rt Hon John Kennedy- Erskint, Cassilis 13. grófjának fiatalabb fiát . A vőlegény kapitány volt, és a 16. Royal Lancersben szolgált, valamint 1830-tól IV. Vilmos király lómestere [13] . A házasságból három gyermek született:

• William Henry Kennedy-Erskin (1828-1870) - 1862-ben feleségül vette Katherine Jones -t, gyermekei születtek, köztük volt Violet Jacob skót írónő ;
• Wilhelmina Kennedy-Erskin (1830-1906) - unokatestvére , William Fitzclarence felesége , Munster 2. grófja (1824-1901), kilenc gyermeke született vele [14] ;
• Augusta Anna Millissent Kennedy-Erskin (1831-1895) - James Hay Erskine Wemyss felesége , öt gyermeke volt.

Augusta szerette a botanikát és kézimunkázott [2] . John örökölte anyai nagyapja birtokát, amely a skóciai Angus régióban található , ahol Augusta szeretője lett. Augusta nevét Hugh Massingberg Great Houses of Scotland 2] című könyve említi . János 1831. március 6-án halt meg. Augusztus házastársának legfiatalabb lánya, Anna Milissent apja halála után, néhány hónappal később megszületett. Flora Fraser történész azt írja, hogy "a király nagyon gyászolta vejét, aki korán meghalt" [15] .  

Férje halála után Augusta három gyermekével együtt a Temze folyó melletti Brickhouse-ban kezdett élni . A király gyakran látogatta lányát és unokáit, ők pedig gyakran ellátogattak a windsori kastélyba. Augustának volt egy háza Brightonban [16] .

1836. augusztus 24-én Augusta másodszor is férjhez ment. Férje Lord Frederick Gordon Halliburton volt a 9. Huntly márki harmadik fia Gordon tengerésztiszt volt, 1868-ban a haditengerészet admirálisa lett, a házasságban nem született gyermek [2] .

A második házasság nem felelt meg Augusta első férjének szüleinek, és megkérték, hogy hagyja el házukat, ahol Johnnal élt. [17] . Augusta apja-királyához fordult segítségért, aki több szobát biztosított a házastársaknak a londoni Kensington -palotában , Vilmos pedig lányát tette a palota fő háziasszonyává, miután Augusta nővére , Sophia, de L'Isle bárónő és Dudley meghalt. 1837. április 10-én [13] [13] [18] . A házaspár hosszú évekig élt itt [19] . 1847-ben hosszú utat tettek meg a kontinensre. Németországban, Franciaországban és Olaszországban járt [20] . 1850-ben visszatértek, és Augusta lányait bevonták a társaságba. Mindketten 1855-ben kötötték házasságukat [21] .

A király törvénytelen lánya 1865-ben meghalt. A második férj tizenkét évvel túlélte [2] .

Jegyzetek

1. ↑ Wright, 1837 , p. 851-854.
2. ↑ 1 2 3 4 5 6 Beauclerk-Dewar és Powell, 2008 .
3. ↑ 1 2 3 4 5 Brock, Michael. IV. Vilmos profilja az Oxford Dictionary National Biography-ban  (angol)  (elérhetetlen link) (2004). Hozzáférés időpontja: 2015. február 8. Az eredetiből archiválva : 2015. január 23.
4. ↑ Wright, 1837 , p. 429, 851-854.
5. ↑ Campbell Denlinger, 2005 , p. 81.
6. ↑ FitzClarence, 1904 , p. négy.
7. ↑ 12 Ranger , Paul. Dorothy Jordan profilja az Oxford Dictionary National Biography-ban  (angol)  (hozzáférhetetlen hivatkozás) (2004). Hozzáférés időpontja: 2015. február 8. Az eredetiből archiválva : 2015. január 23.
8. ↑ 12. Williams , 2010 , p. 146.
9. ↑ FitzClarence, 1904 , p. 4-5.
10. ↑ Wright, 1837 , p. 867.
11. ↑ Williams, 2010 , p. 218.
12. ↑ 1 2 Vallone, 2001 , p. 49, 72.
13. ↑ 12. Wright , 1837 , p. 854.
14. ↑ FitzClarence, 1904 , p. 3.
15. ↑ Fraser, 2004 , p. 352.
16. ↑ FitzClarence, 1904 , pp. 5–9., 28., 34.
17. ↑ FitzClarence, 1904 , pp. 28, 34, 40.
18. ↑ FitzClarence, 1904 , p. 42.
19. ↑ FitzClarence, 1904 , p. ötven.
20. ↑ FitzClarence, 1904 , pp. 83, 129-44.
21. ↑ FitzClarence, 1904 , p. 152.

Irodalom

• Beauclerk-Dewar, Peter; Powell, Roger. Royal Bastards  : [ eng. ] . - London: History Press Limited, 2008. - 228 p. — ISBN 9780752473154 .
• Campbell Denlinger, Elizabeth. Victoria előtt: Extraordinary Women of the British Romantic Era  : [ eng. ] . - New York: Columbia University Press, 2005. - 81. o.
• FitzClarence, Wilhelmina. Emlékeim és egyebek  : [ eng. ] . - London: Eveleigh Nash, 1904. - P. 3-50, 129-152. — 287p. — ISBN 978-1117654379 .
• Fraser, Flora. Hercegnők:  György hat lánya III ] . - London : John Murray, 2004. - P. 352. - 476 p. — ISBN 0300117329 .
• Valone, Lynn. Becoming Victoria  : [ eng. ] . - Yale University Press, 2001. - P. 49, 72. - 256 p. - ISBN 978-0-300-08950-9 .
• Williams, Kate. Viktória királynővé válás: Charlotte hercegnő tragikus halála és Nagy-Britannia legnagyobb uralkodójának váratlan felemelkedése  : [ eng. ] . - Ballatin Books, 2010. - P. 146, 218. - 448 p. — ISBN 0-345-46195-9 .
• Wright, G. N. Negyedik Vilmos élete és uralkodása  : [ eng. ] . - Fisherson & Company, 1837. - P. 429, 851-867. — 868 p.

Linkek

• hölgy Augusta Fitzclarence  (spanyol) . — Profil a Geneall.net oldalon.
• Lady Augusta Fitz-  Clarence . - Profil a Thepeerage.com oldalon.

Tematikus oldalak	A Peerage
Genealógia és nekropolisz	WikiTree Elkésünk
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 1084592401 ISNI : 0000 0000 4688 1772 LCCN : no2008168719 VIAF : 53976783 WorldCat VIAF : 53976783