| vidéki térség [1] / önkormányzati terület [2] | |
| Kulundinsky kerületben | |
|---|---|
| 52°34′00″ s. SH. 78°56′50″ K e. | |
| Ország | Oroszország |
| Tartalmazza | Altáj régió |
| Adm. központ | Kulunda falu |
| Történelem és földrajz | |
| Az alapítás dátuma | 1935.01.18 |
| Négyzet | 1980,22 [3] km² |
| Időzóna | MSK+4 ( UTC+7 ) |
| Népesség | |
| Népesség |
↘ 21 674 [4] ember ( 2021 )
|
| Sűrűség | 10,95 fő/km² |
| Hivatalos oldal | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Kulundinszkij kerület (1938-ig - Novo-Kiev (Kiev) kerület ) egy közigazgatási-területi formáció ( kerület ) és egy önkormányzati formáció ( községi körzet ) Oroszország Altáj területén .
Közigazgatási központja Kulunda falu [5] , amely Barnaultól 343 km-re található .
A körzet a régió nyugati részén található, a kazahsztáni Pavlodar régió határán . A dombormű lapos. Homokot és agyagot bányásznak. Gipsz lerakódások vannak. Éghajlata élesen kontinentális, a januári átlaghőmérséklet –20,8 °C, júliusban +31,5 °C, az éves csapadékmennyiség 240 mm.
Területe 1980 km².
A régióban 25 tó található. A legnagyobbak közülük: Djira (gipsz lerakódások), Shchekulduk , Ulkenkul , Zhilandy , Gorkij Kilty , Karakul , Bolsoj Shklo . Minden tó egy ősi tenger maradványa. A tavakban ásványi só-, szóda-, mirabilit-tartalékok találhatók - ez gyógyító tulajdonságot ad a vizeknek. A terület talajtakarója heterogén, főként gesztenye, réti-gesztenye, réti, szolod, szoloncsak és szolonyecek képviselik. A növényvilág fő képviselői a fák - nyír, nyár, juhar, szil; cserjék - arany ribizli, homoktövis, balek; gyógynövények - üröm, tollfű, csenkeszfű, búzafű, édesgyökér, útifű, cickafark, lucerna, búzafű. Élő - róka, görény, ürge, mezei nyúl; madarak: bástya, szürke varjak, szarkák, sirályok, kagyló, verebek, kékeszöldek.
Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság 1935. január 18-i rendeletével a Nyugat-Szibériai Terület új körzethálózatát hagyták jóvá, köztük a kijevi (Novo-Kijev) régióval. A Nyugat-Szibériai Regionális Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1935. február 25-i határozata értelmében a szlavgorodi régió 11 községi tanácsát a Novo-Kiev régióhoz rendelték : Belotserkovsky, Bogdanovsky, Vozdvizhensky, Zvonarevo-Kutsky, Karpilovsky, Kulundinsky, Novo-Kiev, Roza-Luksemburgsky, Romensky, Szerebropolsky, Troitsky és a szlavgorodi községi tanács "Kolhoznaja Pravda" kolhoza, központtal a faluban. Novo-Kijevka . Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság Elnökségének 1936. július 20-i rendeletével a szlavgorodi régió további 3 községi tanácsát áthelyezték a körzetbe: Myshkinsky, Novorossiysk és Samborsky. 1937. szeptember 28-án a kijevi régió az újonnan megalakult Altáj terület részévé vált. 1938-ban annak érdekében, hogy a kerületi vezetést közelebb hozzuk a lakossághoz, úgy döntöttek, hogy a járási központot Novo-Kievka faluból a Kulunda állomásra helyezik át, és a Kijevszkij kerületet Kulundinszkijra nevezik át.
1944 januárjában a Kulundinszkij körzet felosztása miatt megalakult a Tabunszkij körzet, amelybe a következő községi tanácsok kerültek át: Bogdanovsky, Zvonarevokutsky, Karpilovsky, Novo-Kiev, Novorossiysk, Roza-Luksemburgsky, Romensky, Samborsky, Serebropolsky. Ugyanakkor a községi tanácsokat a Klyuchevskiy körzetből a Kulundinszkij körzetbe helyezték át: Ananyevsky, Vinogradovsky, Zlatopolinsky, Karakulsky, Kuratalsky, Kursky, Novo-Petrovsky, Popasnovsky, Semenovsky.
Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1963. február 1-i rendeletével „Az Altáj Terület körzeteinek és városainak alárendeltségének bővítéséről és megváltoztatásáról” egy kibővített Kulundinszkij körzetet hoztak létre, amelynek központja az r.p. Kulund a Klyuchevskoy és Kulundinsky körzetek bővítése miatt, a Tabunsky kerület Bogdanovsky, Romensky és Serebropolsky községi tanácsainak területén található Szerebropolszkij állami gazdaság hozzáadásával. A Kulunda vidéki körzetbe a Kulundinszkij községi tanács és a községi tanácsok tartoztak: Bogdanovsky, Vasilchukovsky, Vinogradovsky, Vozdvizhensky, Zeleno-Polyansky, Zlatopolinsky, Kaipsky, Klyuchevsky, Konstantinovsky, Kursky, Novopetrovsky, Novopoltavsky, Oktyabrsky, Platovsky, Romnovsky, Setukhovsky, és Szerebropolszkij.
1964-ben létrehozták a Klyuchevskoy vidéki körzetet, amely magában foglalta a Kulundinsky vidéki terület Vaszilcsukovszkij, Zeleno-Polyansky, Kaipsky, Klyuchevsky, Novopoltavsky, Petukhovsky, Platovsky és Szeverszkij községi tanácsait. Ugyanakkor a Tabunsky, Altasky, Zvonarevo-Kutsky, Raygorod és Jekaterinovka falvak nélkül, a Szlavgorodszkij körzettől a Kulundinszkij kerületig szerepel. 1965 januárjában a Kulundinsky vidéki területet kerületté alakították át. 1966-ban a Kulunda és a Szlavgorod régiók felosztása miatt létrehozták a Tabunsky körzetet a régióban. Az új körzetbe a Kulundinszkij körzet következő községi tanácsai tartoztak: Altajszkij, Zvonarevo-Kuckij, Romenszkij, Szerebropolszkij és Tabunszkij [6] .
| Népesség | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1959 [7] | 1996 [8] | 1997 [8] | 1998 [8] | 1999 [8] | 2000 [8] | 2001 [8] | 2002 [8] | 2003 [8] |
| 27 627 | ↘ 26 800 | ↘ 26 600 | ↘ 26 500 | ↘ 26 400 | ↘ 26 100 | ↘ 25 900 | ↘ 25 300 | ↘ 25 193 |
| 2004 [8] | 2005 [8] | 2006 [8] | 2007 [8] | 2008 [8] | 2009 [8] | 2010 [9] | 2011 [8] | 2012 [8] |
| ↗ 25 217 | ↗ 25 260 | ↘ 24 868 | ↘ 24 584 | ↘ 24 482 | ↘ 24 365 | ↘ 23 000 | ↗ 23 010 | ↘ 22 800 |
| 2013 [10] | 2014 [11] | 2015 [12] | 2016 [13] | 2017 [14] | 2018 [15] | 2019 [16] | 2020 [17] | 2021 [4] |
| ↘ 22 612 | ↘ 22 316 | ↘ 22 255 | ↘ 22 227 | ↘ 22 161 | ↘ 22 103 | ↘ 22 044 | ↘ 21 860 | ↘ 21 674 |
| állampolgárság | férfiak | nők | Teljes | % | |
|---|---|---|---|---|---|
| oroszok | 9 146 | 10 287 | 19 433 | 77.6 | |
| ukránok | 856 | 1 201 | 2057 | 8.2 | |
| németek | 1006 | 990 | 1 996 | nyolc | |
| kazahok | 278 | 280 | 558 | 2.2 | |
| tatárok | 168 | 196 | 364 | 1.4 | |
| fehéroroszok | 83 | 98 | 181 | 0.7 | |
| csuvas | 38 | 40 | 78 | 0.3 | |
| örmények | 43 | harminc | 73 | 0,29 | |
| teljes: | 11 774 | 13 260 | 25 034 | 100 | |
A Kulundai járás a régió közigazgatási-területi szerkezete szempontjából 9 közigazgatási-területi alakulatot - 9 községi tanácsot foglal magában [19] .
A kulundai községi körzet az önkormányzati struktúra keretein belül 9 vidéki település jogállású települést foglal magában [20] :
| Nem. | Vidéki település | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|---|
| egy | Ananyevszkij községi tanács | Ananievka falu | 2 | ↘ 645 [4] | 182,40 [3] |
| 2 | Vozdvizensky községi tanács | Vozdvizhenka falu | 2 | ↘ 293 [4] | 147,60 [3] |
| 3 | Zlatopolinsky községi tanács | Zlatopol falu | 3 | ↘ 750 [4] | 192,99 [3] |
| négy | Konsztantyinovszkij községi tanács | Konstantinovka falu | 6 | ↘ 934 [4] | 305,22 [3] |
| 5 | Kulundinsky községi tanács | Kulunda falu | egy | ↗ 14 662 [4] | 24,59 [3] |
| 6 | Kurszk községi tanács | Kurszk falu | 6 | ↘ 1247 [4] | 387,15 [3] |
| 7 | Mirabilitszkij falu tanácsa | Mirabilit falu | 2 | ↘ 679 [4] | 159,55 [3] |
| nyolc | Oktyabrsky községi tanács | Oktyabrsky település | 6 | ↘ 1802 [4] | 331,60 [3] |
| 9 | Szemjonovszkij községi tanács | Szemjonovka falu | 3 | ↘ 662 [4] | 249,12 [3] |
A Kulundinszkij kerületben 31 település található:
2009. november 10-én megszüntették a Zlatopolinszkij községi tanács zlatopoli csomópontját, a Kurszk községi tanács 15 km-es vasúti laktanyáját , valamint az Oktyabrsky községi tanács 129 km -es csomópontját [22] .
Az Altáj Terület 2017. április 4-i 16-ЗС törvénye [23] értelmében az 572 km-es vasúti laktanyaállomás települését az Oktyabrsky településhez csatolták .
A gazdaság fő iránya a mezőgazdaság: gabona-, hús-, hús- és tejtermesztés; élelmiszer- és feldolgozóipar. A kerület területén található: takarmánymalom, tejkonzervüzem, kolbász, édesség, gabonafélék, nemezelt cipőgyártó műhely, előregyártott vasbeton, szilikáttégla üzemek, térburkoló lapok gyártására, kis építészeti termékek.
A régión a következő autópályák haladnak át:
Vasúti csomópont Kulundban .