Pied Piper (Alexander Grin)
| Pied Piper | |
|---|---|
| Műfaj | sztori |
| Szerző | Alexander Green |
| Eredeti nyelv | orosz |
| írás dátuma | 1924 |
| Az első megjelenés dátuma | 1924 |
 A mű szövege a Wikiforrásban | |
A "The Pied Piper" Alexander Grin novellája , amely először az " Oroszország " folyóiratban jelent meg , 1924. évi 3. szám (12). 1927-ben a "Könyvtár " Spark " 50. számában jelent meg (1927) [1] . Később bekerült Alexander Grin legtöbb gyűjteményébe. Megjelent angol és lengyel fordításban [2] .
Értékelések
"A " Piros" lezárja a régi Pétervár-Petrográdról szóló legnagyobb költői művek láncolatát " ( Vera Panova ) [2] .
Aleksey Varlamov , Green ZhZL- életrajzának szerzője a The Pied Pipert és a Fandangót Green legtökéletesebb alkotásaiként jellemzi az 1920-as években [3] .
Alexander Grin egyik legjobb története a The Pied Piper. Ebben a polgárháború éhes magányának rémét tükrözte vissza. Az elhagyatott, éhségtől és hidegtől haldokló nagyváros megerősítette a világvége elkerülhetetlen közelségét.
Amikor egy véletlenszerű ismerőse hagyja, hogy a hős egy üres hatalmas épületben töltse az éjszakát, rémálomba esik, amelyet egy zseniális író képzelete elfog és megsokszoroz.
- Kir Bulychev . A korszak mostohalánya (A Hamupipőke második eljövetele) // Ha . - 2003. - 6. sz .Telek
A történet egy teljesen valósághű képpel kezdődik egy éhes Petrogradról, a hősnek egy lánnyal való ismerkedése a piacon hasonlít Green valódi ismeretségére Nina Nikolaevnával , még az általa bemutatott gombostű is megtörtént [3] . Közvetlenül ezután a hős megbetegszik tífuszban, három hónappal később, miután felépült, megtudja, hogy hatalmi lakását áthelyezték egy másikba. Egy ismerőse letelepíti egy elhagyatott banképületben, ami egy komor labirintusnak bizonyult. Hirtelen belső késztetésre a hős úgy dönt, hogy felhívja a piacon megismert Susie lányt a kikapcsolt telefonon. Elfelejtette a telefonszámát, és a könyvet a felvett számmal egy időben eladta a piacon, de hisz a belső sugallatának. És a telefon működött. A hős rossz számot hív a telefonkezelőnek, de ő a megfelelő számot ismétli a kagylóba, ami azonnal felbukkan a hős memóriájában. Kapcsolatban áll a lány lakásával, aki rendkívül meglepődött, hiszen a telefonja is ki van kapcsolva. A vele folytatott beszélgetésből a hős megtudja a lány címét.
Fokozatosan sűrűsödik a történet atmoszférája, és megtelik iszonyattal. Különös lények jelennek meg a termekben és a hős Suzi felé vezető úton, és megpróbálják halálos csapdákba csalni a hőst. Mint kiderült, közeledik a csata a Pied Piper és a Liberator (egy óriási patkány) között, és a Pied Piper Susie apja. „ Pakányok vettek körül! ” – magyarázza neki a Pied Piper. A csata a Pied Piper diadalával ér véget – egy óriási fekete patkány esett a csapdájába.
A patkány-motívum metaforikus (burzsoáellenes) lényegét a következő szavak magyarázzák:
[A patkányokat] kedvelik a járvány, éhínség, háború, árvíz és invázió. Aztán a titokzatos átalakulások jele alatt gyűlnek össze, úgy viselkednek, mint az emberek, és te beszélni fogsz velük anélkül, hogy tudnád, kik ők. Lopnak és eladnak egy becsületes munkás számára meglepő haszonnal, ruhájuk pompájával és beszéd lágyságával csalnak. Gyilkolnak és elégetnek, csalnak és lesben állnak; luxus veszi körül, esznek és isznak eleget, és mindenük van bőven. Az arany és az ezüst a kedvenc zsákmányuk, valamint a drágakövek, amelyeket a föld alatt tárolnak.
Képernyőadaptációk
A történet alapján Krsto Papic rendező két filmet készített:
Jegyzetek
- ↑ Kirkin Yu. Jegyzetek a "Pied Piper" történethez // Alexander Grin . Összegyűjtött művek 6 kötetben. - M . : Pravda, 1980. - T. 4. - (Könyvtár "Szik". Hazai klasszikusok).
- ↑ 1 2 Alexander Grin. Pied Piper . Letöltve: 2020. augusztus 24. Az eredetiből archiválva : 2020. szeptember 28.
- ↑ 1 2 Varlamov A.N., 2010 , XII. fejezet.
Irodalom
- Varlamov A. N. Alekszandr Grin. Életrajz . - M. : EKSMO, 2010. - 544 p. - (Irodalmi díjasok). - ISBN 978-5-699-38651-2 .
- Vasyuchenko I. V. Egy magányos játékos // Irodalmi és művészeti magazin "Ark". - Rostov-on-Don, 2007. - No. XIII (2) . - S. 148-209 . - ISBN 978-5-91011-028-5 . Szintén megjelent "Alexander Grin élete és művei" címmel.