Csődeljárás

A csődeljárás a végső csődeljárás egy kereskedelmi szervezet-adós számára az orosz jogi területen .

A csődeljárásra vonatkozó általános rendelkezések

A csődeljárás a csődeljárásban a csődeljárás alá vont adóssal szemben alkalmazott eljárás a hitelezői követelések megfelelő kielégítése érdekében. Ezt az eljárást 1 évre vezetik be, az ügyben részt vevő személy kérelmére legfeljebb hat hónapra meghosszabbítható. A választottbíróságnak a csődeljárás időtartamának meghosszabbításáról hozott határozata azonnali végrehajtás alá esik, és a törvényben előírt módon fellebbezhető [1] .

A csődeljárás bevezetésének céljai

• az adós vagyonának felkutatása és felhalmozása ;
• a szervezet felszámolása ;
• a hitelezői követelések arányos kielégítése .

A csődeljárás megindításától kezdve az adós csődbe ment . A bíróság csődeljárás megindításáról szóló határozatának a következő információkat kell tartalmaznia:

• az adós csődjének kimondásáról ;
• a csődgondnok kijelöléséről ;
• a csődeljárás megindításának következményeiről;
• a csődeljárás időtartamának ütemezéséről és a csődgondnok jelentésének a megállapított határidőn belüli megtételéről.

A csődeljárás megindításának következményei

• az adós összes kötelezettségének lejárata;
• a kamat, kötbér ( bírság , kötbér ) és egyéb szankciók felhalmozása a pénzbeli kötelezettségek és a kötelező befizetések nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén megszűnik;
• az adós pénzügyi helyzetére vonatkozó információ nem minősül bizalmasnak vagy üzleti titoknak ;
• az adós vagyonának (az adós teljes vagyonának 5%-át meghaladó) elidegenítésével, vagy vagyonának harmadik személy részére történő használatba adásával járó ügyletek megszüntetése;
• a végrehajtási okiratok végrehajtása megszűnik, ideértve a korábban bevezetett csődeljárásban alkalmazott végrehajtási okiratokat is;
• a végrehajtó okiratokat, amelyek végrehajtása megszűnt, a bírósági végrehajtók átadják a csődgondnoknak;
• megszűnnek az adós vagyonára korábban kiszabott letartóztatások és az adós vagyonával való rendelkezés egyéb korlátozásai [2] ;
• az adós vezetőjének jogköre megszűnik;
• a hitelezők összes követelése csak a csődeljárás során terjeszthető elő;
• Attól a pillanattól kezdve, hogy a választottbíróság az egyéni vállalkozó csődjének kihirdetéséről és a csődeljárás megindításáról határoz, az állampolgár egyéni vállalkozóként történő állami nyilvántartásba vétele érvénytelenné válik, és a számára bizonyos típusú vállalkozói tevékenység végzésére kiadott engedélyek megszűnnek (záradék A fizetésképtelenségről (csőd) szóló, 2002. október 26-i 127-FZ szövetségi törvény 1. cikkének 126. cikke .

A vállalkozás csődeljárásának kihirdetéséről és a csődeljárás megindításáról szóló határozatot a Kommerszant című újság [3] teszi közzé, amelyben felvázolják a lényeges körülményeket: az eljárást, a követelések benyújtásának feltételeit, a bíróság nevét stb.

csődgondnok

A csődeljárási biztos az a személy, akit a választottbíróság nevez ki, amikor az adós csődjének kihirdetéséről és a csődeljárás megindításáról dönt, valamint a fizetésképtelenségről (csőd) szóló szövetségi törvényben [4] meghatározott egyéb jogosítványokat gyakorol .

A csődgondnok a csődeljárás befejezésének időpontjáig jár el. A csődgondnok tevékenysége a választottbírósághoz benyújtott jelentéssel zárul, amelyhez csatolják az adós ingatlanának értékesítését igazoló dokumentumokat:

• Az adós ingatlanának eladását igazoló dokumentumok
• A hitelezői követelések nyilvántartása, amely tartalmazza a visszafizetett követelések összegét
• A hitelezői követelések visszafizetését igazoló dokumentumok.

A választottbíróság a csődgondnok jelentésének megfontolása után határozatot hoz a csődeljárás befejezéséről. Ezt a meghatározást a csődgondnok nyújtja be az állami nyilvántartásba vételt végző szervhez . A bírósági határozat alapján az adósszervezet felszámolásáról bejegyzés készül a jogi személyek egységes állami nyilvántartásában .

A csődgondnok jogköre

A csődgondnok köteles:

• átveszi az adós vagyonát, leltárt készít azokról;
• értékbecslő bevonása az adós vagyonának értékelésére;
• intézkedéseket tegyen az adós harmadik felek birtokában lévő ingatlanának felkutatására, azonosítására és visszaszolgáltatására;
• intézkedéseket hoz az adós vagyonának biztonsága érdekében;
• legkésőbb a csődeljárás megindításától számított egy hónapon belül értesíti az adós alkalmazottait a közelgő elbocsátásról;
• követeléseket nyújtson be olyan harmadik feleknek, akiknek tartozása van az adóssal szemben annak behajtására;
• az előírt módon kifogást nyilvánít a hitelezőknek az adósnak benyújtott követeléseivel szemben;
• nyilvántartást vezet a hitelezői követelésekről;
• az adós iratainak tárolásra történő átadása a szövetségi törvényeknek megfelelően kötelező tárolással. Az adós dokumentumainak tárolásra történő átadásának eljárását és feltételeit az Orosz Föderáció szövetségi törvényei és egyéb szabályozási jogi aktusai állapítják meg;
• csak a hitelezői gyűlés vagy a hitelezői bizottság hozzájárulásával köthet olyan ügyletet, amelyben érdekelt;
• követelések benyújtása harmadik felekkel szemben, akik az Orosz Föderáció jogszabályai szerint másodlagos felelősséget viselnek az adós kötelezettségeiért. A felelősség mértékét a hitelezői követelés-nyilvántartásban szereplő hitelezői követelések összege és az adós vagyonának értékesítéséből vagy az adósszervezet vagyonának pótlásából származó bevétel különbözete alapján állapítják meg;
• a választottbíróság kérésére a választottbíróság rendelkezésére bocsát minden, a csődeljárással kapcsolatos információt, beleértve a tevékenységéről szóló jelentést.

A csődgondnoknak joga van:

• rendelkezzen az adós vagyonával a szövetségi törvényben meghatározott módon és feltételekkel , elbocsátja az adós alkalmazottait, beleértve az adós vezetőjét is, a szövetségi törvényben meghatározott módon és feltételekkel.

A csődgondnok a tevékenységéről szóló beszámolót, az adós vagyonának a csődeljárás megindításakor és a csődeljárás alatt fennálló vagyoni helyzetére vonatkozó információkat, valamint egyéb információkat legalább háromhavonta benyújtja a hitelezők gyűlésének. , kivéve, ha a hitelezői gyűlés hosszabb határidőt vagy határidőt állapít meg a beszámoló benyújtására.

A csődbiztost a választottbíróság felmentheti a feladatellátás alól.

A csődgondnok tevékenységének ellenőrzése

1. A csődgondnok a hitelezői gyűlés (hitelezői bizottság) elé terjeszti tevékenységéről szóló beszámolót [5] , tájékoztatást az adós vagyoni helyzetéről és vagyonáról a csődeljárás megindításakor és a csődeljárás alatt, valamint egyéb tájékoztatásként legalább háromhavonta egyszer, kivéve, ha a hitelezői közgyűlés másként határoz.

2. A csődbiztos jelentésének a következő információkat kell tartalmaznia:

• a kialakult csődvagyonról, ideértve az adós vagyonának leltározásának előrehaladásáról és eredményéről, az adós vagyona elbírálásának előrehaladásáról és eredményeiről;
• az adós főszámlájára beérkezett pénzeszközök összegéről, e bevételek forrásairól;
• az adós ingatlanértékesítésének menetéről, az ingatlanértékesítésből befolyt összegek feltüntetésével;
• a csődgondnok által harmadik személyekkel szemben benyújtott követelések számáról és teljes összegéről;
• az adós vagyonának biztonsága, valamint az adós harmadik személyek birtokában lévő vagyonának azonosítása és visszaszerzése érdekében tett intézkedésekről;
• az adós ügyletei érvénytelenítése érdekében tett intézkedésekről, valamint az adós szerződéseinek teljesítésének megtagadása iránti kérelemről;
• a hitelezői követelések nyilvántartásának vezetéséről, amely tartalmazza a nyilvántartásban szereplő hitelezői követelések teljes összegét és prioritásonként külön-külön;
• az adós csődeljárás során tevékenységét folytató munkavállalóinak számáról, valamint az adós csődeljárás során elbocsátott (leépített) alkalmazottainak számáról;
• a csődgondnok által az adós számláinak lezárása érdekében végzett munkáról és annak eredményeiről;
• a csődeljárás költségeinek összegéről, céljuk megjelölésével;
• harmadik személyek másodlagos felelősségre vonásáról [6] , akik az Orosz Föderáció jogszabályai szerint másodlagos felelősséget viselnek az adós csődbe vitelével kapcsolatos kötelezettségeiért; egyéb információk a csődeljárás lefolyásáról, amelynek összetételét a csődgondnok határozza meg, valamint a hitelezői gyűlés (hitelezői bizottság) vagy a választottbíróság követelményeit.

3. A csődeljárási biztos a választottbíróság kérésére köteles a választottbíróság rendelkezésére bocsátani a csődeljárással kapcsolatos minden információt, beleértve a tevékenységéről szóló jelentést is [7] .

Csődvagyon

Az adósnak a csődeljárás megindításakor rendelkezésre álló és a csődeljárás során feltárt összes vagyona a csődvagyont képezi . Az adós csődvagyonát képező vagyonának megfelelő nyilvántartása érdekében a csődgondnok jogosult könyvelőket, könyvvizsgálókat és egyéb szakembereket bevonni.

A versenyképesség:

• befektetett és forgóeszközök ;
• immateriális javak ;
• követelések ;
• az adós mérlegében szereplő egyéb és eszközök .

Az adós csődvagyonba nem tartozó vagyona

Az adós csődvagyonát képező vagyonába nem tartoznak bele a forgalomból kivont vagyontárgyak, az adós személyiségével összefüggő vagyoni értékű jogok, ideértve az egyes tevékenységek végzésére vonatkozó, meglévő engedélyen alapuló jogokat, valamint az egyéb vagyontárgyakat. a szövetségi törvény szerint.

Nem tartozik a csődvagyonba az adós által bérbe adott, az adós felelős őrzésében lévő ingatlan, kivéve az olyan vagyontárgyakat, amelyekre a jogszabály vagy a szervezet létesítő okirata szerint adósság terhelhető. az adós kötelezettségeit. Az adós mérlegében szereplő szociális és kommunális létesítmények is a csődvagyonba tartoznak, kivéve a lakásállományt , az óvodai intézményeket és egyes , a régió számára létfontosságú ipari és közmű infrastrukturális létesítményeket , amelyeket el kell venni. az érintett önkormányzatok mérlegében .

Az adós vagyonának értékelése

Az adós vállalkozásának vagy az adós egyéb vagyonának értékelése érdekében a választottbírósági vezetőnek értékbecslőket kell bevonnia és szolgáltatásaikat az adós vagyona terhére fizetnie, kivéve, ha a hitelezői gyűlés vagy a hitelezői bizottság más fizetési forrást állapít meg. .

Az adós vagyonának értékbecslését értékbecslő végzi, akinek meg kell felelnie az Orosz Föderáció értékbecslési tevékenységekre vonatkozó „jogszabályai” által meghatározott követelményeknek, és nem lehet érdekelt személy a választottbírósági vezetővel, az adóssal és a vele szemben. hitelezők.

A hitelezői gyűlés vagy a hitelezői bizottság jogosult meghatározni azt a személyt, aki hozzájárulásával köteles megfizetni az értékbecslő meghatározott szolgáltatásait az adós vagyona terhére felmerült költségek utólagos rendkívüli megtérítésével . ] .

Hitelezői követelések kielégítése

Az értékesítés megkezdéséről, az értékesítés formájáról és az ingatlan kiindulási áráról a csődgondnok javaslatára a hitelezők gyűlése dönt. Az értékesítést a csődgondnok elektronikus kereskedés útján szervezi meg , ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. A hitelezői követelések kielégítése az adós ingatlanának értékesítéséből származó bevétel terhére történik.

A törvény megállapítja a hitelezői igények kielégítésének sorrendjét, valamint szabályokat tartalmaz az egyes sorban álló hitelezői igények kielégítésének rendjére vonatkozóan is [8] .

A hitelezői követelések kielégítésének rendje

1. Az elszámolások azon állampolgárok igényei szerint történnek, akiknek az adós élet- vagy egészségkárosodásért felelős, a megfelelő időbefizetések tőkésítésével, valamint az erkölcsi kár megtérítésével. Ha az állampolgár életkora meghaladja a hetven évet, a megfelelő időbefizetések tőkésítési ideje tíz év.
2. Számításokat végeznek a munkaszerződés alapján dolgozó vagy dolgozó személyek végkielégítésének és javadalmazásának, valamint a szellemi tevékenységről szóló megállapodások szerinti díjazásnak a kifizetésére.
3. Az elszámolás más hitelezőkkel történik.

Kitérően fedezik a bírósági költségeket , a választottbírósági vezetők díjazásával kapcsolatos kiadásokat, az adós folyó közüzemi és működési kifizetéseit , valamint a felügyelet , a külső ügyintézés és a csődeljárás során felmerülő követeléseket.

Lehetőség a külső vezérlésre való átállásra

Ha az adóssal kapcsolatban nem vezették be a pénzügyi behajtást és (vagy) a külső irányítást , és a csődeljárás során a csődgondnoknak kellő, többek között pénzügyi elemzési adatokkal alátámasztott indoka volt azt hinni, hogy az adós fizetőképessége helyreállítható, a csődeljárás esetén az ügyvezető köteles a megjelölt körülmények feltárásától számított egy hónapon belül a hitelezői gyűlést összehívni annak érdekében, hogy megvizsgálja a választottbírósághoz csődeljárás megszüntetése és külső vezetésbe való átadása iránti kérelem benyújtását.

Csődeljárás befejezése

Miután a választottbíróság megvizsgálta a csődeljárás eredményéről szóló csődgondnok jelentését, a választottbíróság határozatot hoz a csődeljárás befejezéséről, a hitelezői követelések visszafizetése esetén pedig a csődeljárás megszüntetéséről. csődeljárás. A választottbíróságnak a csődeljárás befejezéséről szóló határozata ellen az adós felszámolásáról szóló bejegyzés időpontja előtt lehet fellebbezni a jogi személyek egységes állami nyilvántartásába . Az adós felszámolásáról szóló bejegyzés napjától a jogi személyek egységes állami nyilvántartásába a csődeljárás befejezettnek tekintendő.

Jegyzetek

1. ↑ pirossal. 2008. december 30-i szövetségi törvény N 296-FZ)
2. ↑ Az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának 2011. január 31-i határozata N 1-P
3. ↑ Az Orosz Föderáció kormányának 2008. július 21-i rendelete N 1049-r <A fizetésképtelenségről szóló szövetségi törvényben előírt információkat közzétevő hivatalos kiadványról (... Hozzáférés dátuma: 2009. május 4. Archiválva : 2009. október 6. (határozatlan)
4. ↑ Reisberg B. Válságellenes menedzsment – ​​a vállalkozás fejlesztésének alapja // The Economist. - 2009. - 10. sz . - S. 4 .
5. ↑ A csődgondnok jelentése . Letöltve: 2020. december 27. Az eredetiből archiválva : 2019. augusztus 28.. (határozatlan)
6. ↑ Példa a vezető leányvállalati felelősségre vonására . Letöltve: 2015. február 5. Az eredetiből archiválva : 2015. február 5.. (határozatlan)
7. ↑ 1 2 A fizetésképtelenségről (csődről) szóló, 2002. október 26-i 127-FZ szövetségi törvény . Letöltve: 2012. április 21. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.. (határozatlan)
8. ↑ Kölcsön a csőd után 2022-ben / Ügyvédi megjegyzések / Pravo.ru - kollektív blogok . blog.pravo.ru _ Letöltve: 2022. január 11. Az eredetiből archiválva : 2022. január 11. (Orosz)

Linkek

• Az Orosz Föderáció 2002. október 26-i 127-FZ szövetségi törvénye a fizetésképtelenségről (csőd)