A kvantumfizika az elméleti fizika egyik ága , amely kvantummechanikai és kvantumtérrendszereket , valamint mozgásuk törvényeit vizsgálja. A kvantumfizika alaptörvényeit a kvantummechanika és a kvantumtérelmélet keretében tanulmányozzák, és a fizika más ágaiban és más tudományokban is alkalmazzák.
Valamennyi modern kozmológiai elmélet is a kvantummechanikán alapul, amely leírja az atomi és szubatomi részecskék viselkedését. A kvantumfizika csak a megfigyelési és mérési folyamatok matematikai leírására összpontosít.
A kvantumfizikát és fő elméleteit – a kvantummechanikát , a kvantumtérelméletet – a 20. század első felében alkották meg olyan tudósok, mint Max Planck , Albert Einstein , Erwin Schrödinger , Louis de Broglie , Paul Dirac , Niels Bohr , Wolfgang Pauli , Werner . Heisenberg , Max Born , Ludwig Boltzmann .
A kvantumfizika a fizika több ágát egyesíti, amelyekben alapvető szerepet játszanak a kvantummechanika és a kvantumtérelmélet jelenségei, amelyek a mikrokozmosz szintjén nyilvánulnak meg, de a makrokozmosz szintjén is következményekkel járnak. Ez a következő alszakaszokat tartalmazza:
Azokat a valós vagy modellrendszereket, amelyek a kvantumfizika törvényeinek engedelmeskednek, kvantumrendszereknek nevezzük. Az összetett kvantumrendszerek leírása gyakran a kvázirészecskék nyelvén épül fel , különösen a kondenzált anyag fizikában. A kvantumrendszerek közé tartoznak például a hidrogénatomban lévő elektronok , a szabad elektronok vagy más elemi részecskék , a kristályban lévő elektronok (kvázirészecskék - elektronok és lyukak ), a kristályban oszcilláló atomok (kvázirészecskék fononok ), a rácsmodellben kölcsönható spinek ( kvázirészecskék magnonok ).
![]() | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
A kvantumfizika szakaszai | |
---|---|