Carloman | |
---|---|
fr. Carloman | |
Ausztrália őrnagya | |
741. október 22. – 747. augusztus 15. után | |
Előző | Karl Martell |
Utód | Drogo |
Születés |
RENDBEN. 710
|
Halál |
754. augusztus 17. Vienne France |
Temetkezési hely |
|
Nemzetség | Pipinidák |
Apa | Karl Martell [1] |
Anya | Rotrud Trier |
Házastárs | ? |
Gyermekek |
fiai: Drogo , Carloman lányai: Rotrud, Rothilda |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Carloman ( fr. Carloman ; 710 körül – 754. augusztus 17. ) – Ausztrália mestere 741–747 - ben a Pipinidák dinasztiájából . Charles Martel legidősebb fia .
Carloman és Pepin, a rövid Griff féltestvére , aki elégedetlen volt a királyság felosztásával, és édesanyja , Svanhilde tanácsára ösztönözte , elfoglalta Laudun (ma Lahn ) városát. A testvérek sereget gyűjtöttek, és Laudunt ostromolva, 741 végén megadásra kényszerítették a griffeket . Carloman magával vitte, és elrendelte, hogy az "Új kastélyban" tartsák, az Ardennek közelében , ahol őrizetben volt egészen addig az időpontig, amikor Carloman Rómába ment, hogy szerzetes legyen. A Griffin sorsa azonban elégedetlenséget váltott ki az arisztokrácia egyes képviselői között. Egyes külterületi hercegségek uralkodói, felismerve e két polgármesterség király nélküli hatalmának törvényi alapjainak gyengeségét , nem tudtak belenyugodni ebbe az állapotba. Az Agilolfing családból származó bajor Odilon herceg , aki Carloman és Pepin akarata ellenére házasodott össze nővérükkel, Hiltruddal (Giltrud), szövetségre lépett Theodobald alemann herceggel és I. Hunald Aquitánia hercegével, Nagy Ed fiával. .
A polgármesterek úgy döntöttek, hogy politikai és katonai téren is fellépnek. Hatásukat megerősíteni és nagyobb legitimációt kívánták adni azzal, hogy a Saint-Bertin kolostorban megkeresték II. Chilperic elfeledett fiát, és 743 -ban III. Childeric néven királlyá kiáltották ki . Katonai téren a testvérek egy sor hadjáratot vállaltak 742 -től 745 -ig.
742-ben Carloman és Pepin egyesítették seregeiket, átkeltek a Loire - on Orléans városában , és egy sereggel bevonultak Aquitániába . Legyőzve az aquitániaiakat, eljutottak Bourges -ba , melynek környékét felgyújtották; Gunold herceg elmenekült, a frankok üldözték, elpusztítva az összes területet, amelyen áthaladtak. Aztán elfoglalták Loches (Luccas) erődjét (ma Loches (Indre-et-Loire), Tours vidékén , a Loire mögött) és földig rombolták, a helyőrség fogságba esett. Egy Old Pictavis nevű helyen, a Clenn folyón, a Vienne folyóval való összefolyásának közelében felosztották egymás között a királyságot, amelyet addig közösen uraltak. Carloman irányítást kapott Ausztráliában és a Rajnán túli Németországban , azaz Svábban (más néven Alemanniában) és Türingiában .
Ugyanebben az évben , 742 -ben hazatérve, ősszel Carloman és Pepin a frankok szövetségéből kivált sereggel megszállták Alemanniát , és tűzzel-karddal pusztították el, elérve a Dunát . Az alemannok túszokat ejtettek, adót fizettek, és miután némileg enyhítették a behódolás feltételeit, megígérték, hogy betartják hódítóik törvényeit és elfogadják a frank uralmat.
743-ban Carloman és Pepin együttes erővel Odilonhoz, a bajorok hercegéhez, sógorukhoz mentek . A Lech folyóhoz érve mindkét sereg tábort ütött a partján, és két hétig figyelték egymást. Végül a frankok áthatolhatatlan mocsarakon átkelve körülvették Odilon seregét, és éjszaka hirtelen megtámadták a gyanútlan bajorokat, részben megölték, részben megfulladtak a mocsárban. Odilon egy maroknyi emberrel nehezen suhant át az Inn folyón .
Innen visszatérve Carloman 744 - ben egyedül ment Szászországba , és miután elfoglalta a Hochseoburg nevű erődöt (ma Siburg Mansfeldben , Hallétól délnyugatra), elfoglalta Theodorikot , a hely uralkodóját.
744-ben a testvérek, Carloman és Pepin egyesített erejükkel megtámadták Szászországot , és ismét elfoglalták a fent nevezett Theodorikot.
745-ben Gunold Aquitánia hercege végül felhagyott a harccal, és visszavonult egy kolostorba Re szigetén, miután sikerült áthelyeznie megbízóját fiára, Waifarra . Ami az alemannokat illeti , az Annals of Petau szerint új lázadásukat Carloman vérbe fojtotta Cannstadtban, a Neckar mellett 746 -ban [2] . Hercegségüket közvetlenül a királyság részeként vették fel, és két megyére osztották a hűséges frankok ellenőrzése alá.
Pepinnél nagyobb mértékben Carloman kezdeményezte a frank egyház reformját, amelyet az angolszász Bonifácszal szoros együttműködésben hajtott végre . Carloman 743 áprilisában a Charleroi melletti Lestine-ben összehívott egy gyűlést, amely a „Német Tanács” néven vált ismertté. Ez a zsinat helyreállította az egyházi hierarchiát, minden városban egy püspökkel , minden tartományban egy metropolitával , és elismerte Bonifácot, akit érseki rangra emeltek , Szent Péter legátusa ; elrendelte a zsinatok évenkénti megtartását a papság fegyelme és a keresztény vallás újjáélesztése érdekében; visszaadta az egyháznak a korábban elvett ingatlant; racionalizálta a világi hatóságok egyházi földbirtokláshoz való hozzáállását, megdöbbenve Martel Károly intézkedésein, és meghatározta, hogy az egyházi földek milyen feltételek mellett és milyen körülmények között járhatnak prekariaként a világi személyek számára.
747 -ben, augusztus 15 - e után, elhagyva világi gondjait és szeretteit, Carloman először Rómába ment, Zakariás pápához , aki minden tisztelettel fogadta őt. Rómában Carloman felépítette a Szent Szilveszter kolostort (a Monte Orestén ). Aztán Carloman elment a lombard apátságba, a Mount Soract közelében. Egy ideig itt élt, Carloman a híres Monte Cassino - i Szent Benedek kolostorba költözött, ahol szerzetesi fogadalmat tett.
Rövid Pepin azonnal megmutatta, hogy egyedül akar uralkodni. Ő lett Carloman fiának és örökösének, Drogo ausztráliai polgármesternek a gyámja . 753 - ban, amikor II. István pápa Pepinhez fordult azzal a kéréssel, hogy védje meg őt a langobardoktól , Carloman - valószínűleg kolostorának apátjának javaslatára , akit viszont Aistulf langobard király befolyásolt - testvéréhez fordult. Quiercy városában a pápa kérései ellensúlyozására. Ez a küldetés meghiúsult. Pepin Olaszországba ment, hogy segítsen a pápának, Carloman pedig Vienne -ben maradt Bertrada királynőnél, ahol belázasodott, mielőtt Pepin visszatért Olaszországból, és 754 -ben meghalt . De halálának pontos dátuma vitatott, egyes források szerint 754. vagy 755. augusztus 17-én, mások szerint 754. december 4-én halt meg.
Testét Pepin parancsára a Monte Cassino-i Szent Benedek kolostorba szállították, ahol szerzetes lett.
![]() |
|
---|---|
Genealógia és nekropolisz | |
Bibliográfiai katalógusokban |
Carloman (a frankok őrnagya) - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A frank államok majorságai | |
---|---|
Ausztria |
|
Neustria |
|
Burgundia |
|