Kamran Mirza | |
---|---|
Kamran Mirza. A 17. században készült rajz Abd al-Samad "Timur háza" című festményéről , a British Museumból. Boston, Szépművészeti Múzeum. | |
Születés |
1512 Kabul |
Halál |
1557. október 5. Mekka |
Nemzetség | Timuridák |
Apa | Babur |
Anya | Gulruh Begum (megh. 1545 előtt) |
Házastárs | 8 feleség |
Gyermekek | 2 fia és 5 lánya |
A valláshoz való hozzáállás | Iszlám és szunnizmus |
Shahzade Kamran Mirza ( 1509 - október 5. vagy 6. - 1557) - Mogul herceg a Baburid-dinasztiából , Kabul és Kandahár subadar ( 1528 -tól ), Multan ( 1528 -tól ), Ghazni és Punjab (1530-1553), a második fia Babur , a Mogul Birodalom alapítójaés a Mongol Birodalom első padisa .
Amíg apja, Babur 1525 - ben meghódította Észak - Indiát , Kamran Kandahárban maradt, hogy biztosítsa északi szárnyát. Ő irányította az újonnan megalakult birodalom északi részét, amikor apja 1530 -ban meghalt . Abulf Fazl mogul történész szerint Babur utolsó szavai Humayunhoz a következők voltak: "Ne tégy semmit a testvéreid ellen, még ha megérdemlik is."
1538- ban , miközben testvére, Humayun Bengáliában harcolt, Kamran 12 000 katonával együtt leverte testvére Hindal lázadását. Humayun visszatérése után Kamran megtagadta, hogy csapatait Humayun parancsnoksága alá helyezze, és visszavonult Lahore -ba .
Sher Shah legyőzte Humayunt a kannauji csatában 1540 májusában . A győzelem után Sher Shah lett Észak-India új uralkodója, Humayun pedig kénytelen volt elhagyni Indiát. Humayun Szindhba vonult vissza, de ott nem kapta meg a várt segítséget, és úgy döntött, hogy visszatér Afganisztánba , Kamran azonban nem akarta átadni Kabult és Kandahart bátyjának. Ebben az időben Kamran Mirza Humayun háta mögött felajánlotta támogatását Sher Shahnak, ha cserébe adná neki a Punjabot . De az ajánlatát elutasították. Ezen a ponton Humayunnak felajánlották, hogy megöli lázadó öccsét, de ő visszautasította.
A trónja visszaszerzésére irányuló sorozatos sikertelen kísérletek után Humayun 1543 - ban átkelt az Induson . Kamran Mirza elküldte öccsét , Askarit , hogy elkapja és Kabulba vigye . Humayunnak sikerült elkerülnie testvére csapdáját, és a perzsa Tahmasp I Shahinshahhoz fordult menedékért .
Amikor Humayun Perzsiában volt , Kamran felajánlotta a sahnak Kandahár városát, ha átadja neki testvérét. Tahmasp I sah azonban támogatta Humayunt ebben a veszekedésben, és csapatokkal látta el Humayunt, amellyel legyőzte Kamránt.
Humayun 1545 novemberében vérontás nélkül tudott belépni Kabulba , mivel Kamran uralma elnyomó volt, és a város lakossága igyekezett megszabadulni tőle.
Repülése után Kamran kétszer visszatért Kabulba , de a város lakosságának gyűlölt alakja maradt, mivel uralkodási időszakaiban a város nagyszámú lakosával szemben elkövetett atrocitások voltak.
Harmadik, egyben utolsó kabuli száműzetése után Kamran Humayun ellenségének, Iszlám Shah afgán királynak ( Sher Shah fiának ) Delhiben 1552 - ben az udvarába ment , ahol megtagadták tőle a szövetség reményét. Az iszlám sah letartóztatta, és egy megbízható tanácsadót, Hemát bízott meg Kamran Humayunnak való átadásával .
Tanácsadói nyomására Humayun megvakította Kamránt, és a haddzsra küldte Mekkába , ahol 1557 -ben meghalt .
Kamran Mirza nyolcszor volt házas:
Kamrannak két fia volt:
Kamrannak öt lánya volt:
![]() | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
Kamran Mirza - ősök | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|