Kalov, Ábrahám

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. október 25-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Ábrahám Kalov
Születési dátum 1612. április 16.( 1612-04-16 ) [1]
Születési hely
Halál dátuma 1686. február 25.( 1686-02-25 ) [1] (73 évesen)
A halál helye
Ország
Foglalkozása teológus , egyetemi oktató , író
Házastárs Regina Calov
Gyermekek Calov Abraham
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Abraham Kalov ( németül:  Abraham Calov ; 1612 . április 16. Morungen , Kelet-Poroszország  - 1686 . február 25. , Wittenberg ) evangélikus teológus . Ábrahám lányát a híres filozófus és teológus, Johann Deutschmann [2] vette feleségül .

Életrajz

Königsbergben és ( 1650 -től ) wittenbergi professzor volt, a tiszta lutheranizmus harcosa a katolikusok , reformátusok és felekezetek ellen. Különösen Georg Calixtus szinkretizmusa ellen tiltakozott .

Tanítások és nézetek

„Consensus repetitus fidei verae Lutheranae” ( 1655 ) című műve nem nyert általános tetszést, hanem „Hist. syncretistica, di Christlich wohlbegrundetes Bedenken über den lieben Kirchenfrieden und die christl. Einigkeit" (Wittenberg, 1682 ) elkobozták. Kalov fő dogmatikai munkája, a Systema locorum theologicorum (Wittenberg, 1665-1677 ) a lutheránus skolasztika csúcspontja .

A Sola Scriptura elvét védve a Biblia abszolút tévedhetetlenségének véleményére jutott, még a legjelentéktelenebb dolgokban is:

Semmiféle hiba, még jelentéktelen dolgokban sem, pontatlanság, nem is beszélve a valótlanságról, nem szerepelhet az összes Szentírásban [3]

Proceedings

Jegyzetek

  1. 1 2 Abraham Calov // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  2. Johann DEUTSCHMANN - Stammbaum von Sylvia és Harald Stoltze - Geneanet . gw.geneanet.org. Letöltve: 2017. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2017. december 5..
  3. Doc. Theol, 49. o. – Op. írta: Muller D.T. Keresztény dogmatika, - Minszk, Lutheránus Örökség, 1998 - 126. o.

Linkek