Falu | |||||
Zomba | |||||
---|---|---|---|---|---|
lógott. Zomba [1] lógott. Dőryzomba [1] Hung. zombi | |||||
|
|||||
46°24′42″ s. SH. 18°33′53″ K e. | |||||
Ország | |||||
megye | Tolna | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Négyzet |
|
||||
Időzóna | UTC+1:00 és UTC+2:00 | ||||
Népesség | |||||
Népesség | |||||
Digitális azonosítók | |||||
Telefon kód | +36 74 | ||||
Irányítószám | 7173 | ||||
zomba.hu ( magyar) | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Zomba (Magyarország) - ( magyarul Zomba ) - falu Magyarországon a Tolna megyei Bonhadi járásban .
Szekszárdtól 17 kilométerre található . A 65-ös út Zombán halad keresztül .
A lakosság száma 2014 januárjában körülbelül 2069 fő. Nemzetiség szerint többnyire magyarok, németek és cigányok.
Zomba ősidők óta lakott volt. Az ókori Római Birodalom idejétől a Szárnyas Géniusz bronzszobra áll itt, amely ma a Budapesti Néprajzi Múzeumban található .
A római korban Zomba egy római keleti gyarmat volt Odan ( Hung. Ódány ) mellett.
Néhány évvel ezelőtt Zomb közelében a régészek egy ősi avar település nyomait fedezték fel. A magyarok az Árpád törzsek honfoglalása idején települtek ide . Zomba (a Zumba régi neve) első említése 1015-ben található Szent István földosztásáról szóló dokumentumokban .
Zombáról a korai középkorban nincs adat. Bár a pápai egyházi összeírásból vannak adatok a Zomba mellett fekvő Odan városáról.
A török hódoltság következtében a vidék elnéptelenedett. Az 1580-as évek török deftereiben állítólag 11 féle adót szedtek be Zomb lakosaitól. 1603-ban Simontornya városában teleltek át a törökök , ami a Tolna-vidék legtöbb településének kihalásához és eltűnéséhez vezetett, így Zomba is.
1704 után szerbek éltek Zomba vidékén.
Az 1728-as összeírás szerint 1725-ben egy Zomba nevű település jelent meg újra ezen a helyen.
1741-ben 69 család költözött Zombára, köztük 15 német család. A telepesek többsége evangélikus vallású volt, és 1728-ban kápolnát építettek és megtartották az első istentiszteletet.
A magyar és német családok közös fáradozása eredményeként Zomba lakosságának anyagi helyzete jelentősen javult. A termékeny löszös talajok gazdagsága lehetővé tette a fejlett mezőgazdaság megteremtését. Itt szőlőültetvények nőnek, amelyek a legjobb alapanyagot adják Szekszárd pincészeteinek.
A 19. században a Tolna-vidék főbb településein létesültek engedélyezett gyógyszertárak. Roznyay Mátyás (Rozsnyay Mátyás) - a híres magyar gyógyszerész, aki több mint tíz évig dolgozott benne - 1861-ben került a Zomba gyógyszertárba.
A 20. század első felében Zomba belép a Bonhada régióba , és elsősorban mezőgazdasággal (növénytermesztéssel és állattenyésztéssel) foglalkozik. Ekkoriban alkalmaztak először műtrágyát Tolna vidékén. Jelentős bevétel származik az állatállomány értékesítéséből. Zombának saját téglagyára, malom- és sajtgyára van.
Közvetlenül a második világháború előtt 229 magyar és 238 német ajkú család élt a faluban (összesen 2040 fő). A háború után 172 német családot evakuáltak. 66 német család maradt.
Zombán jelenleg mintegy 2100 magyar és német nemzetiségű ember él teljes megbékélésben.
Zombán regionális iroda működik a környező településekre, különösen Harz ( Hung. Harc ), Keity ( Hung. Kéty ), Felsőnano ( Hung. Felsőnána ), valamint a külterületekre: Szentgal-Szőlőbirtok ( Hung. Szentgál ) -Szőlőhegy ) és Nagytormapusta ( magyarul: Nagytormáspuszta ).
1996-tól általános iskola működik Zombán.
Év | népesség | |
---|---|---|
2013 | 2069 | [négy] |
2014 | 2069 | [5] |
2015 | 2042 | [3] |
![]() |
---|