Zomba (Magyarország)

Falu
Zomba
lógott. Zomba [1]
lógott. Dőryzomba [1]
Hung. zombi
Zászló Címer
46°24′42″ s. SH. 18°33′53″ K e.
Ország
megye Tolna
Történelem és földrajz
Négyzet
Időzóna UTC+1:00 és UTC+2:00
Népesség
Népesség
Digitális azonosítók
Telefon kód +36 74
Irányítószám 7173
zomba.hu (  magyar)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Zomba (Magyarország)  - ( magyarul Zomba ) - falu Magyarországon a Tolna megyei Bonhadi járásban .

Területi hely

Szekszárdtól 17 kilométerre található . A 65-ös út Zombán halad keresztül .

A lakosság száma 2014 januárjában körülbelül 2069 fő. Nemzetiség szerint többnyire magyarok, németek és cigányok.

Történelem

Zomba ősidők óta lakott volt. Az ókori Római Birodalom idejétől a Szárnyas Géniusz bronzszobra áll itt, amely ma a Budapesti Néprajzi Múzeumban található .

A római korban Zomba egy római keleti gyarmat volt Odan ( Hung. Ódány ) mellett.

Néhány évvel ezelőtt Zomb közelében a régészek egy ősi avar település nyomait fedezték fel. A magyarok az Árpád törzsek honfoglalása idején települtek ide . Zomba (a Zumba régi neve) első említése 1015-ben található Szent István földosztásáról szóló dokumentumokban .

Zombáról a korai középkorban nincs adat. Bár a pápai egyházi összeírásból vannak adatok a Zomba mellett fekvő Odan városáról.

A török ​​hódoltság következtében a vidék elnéptelenedett. Az 1580-as évek török ​​deftereiben állítólag 11 féle adót szedtek be Zomb lakosaitól. 1603-ban Simontornya városában teleltek át a törökök , ami a Tolna-vidék legtöbb településének kihalásához és eltűnéséhez vezetett, így Zomba is.

1704 után szerbek éltek Zomba vidékén.

Az 1728-as összeírás szerint 1725-ben egy Zomba nevű település jelent meg újra ezen a helyen.

1741-ben 69 család költözött Zombára, köztük 15 német család. A telepesek többsége evangélikus vallású volt, és 1728-ban kápolnát építettek és megtartották az első istentiszteletet.

A magyar és német családok közös fáradozása eredményeként Zomba lakosságának anyagi helyzete jelentősen javult. A termékeny löszös talajok gazdagsága lehetővé tette a fejlett mezőgazdaság megteremtését. Itt szőlőültetvények nőnek, amelyek a legjobb alapanyagot adják Szekszárd pincészeteinek.

A 19. században a Tolna-vidék főbb településein létesültek engedélyezett gyógyszertárak. Roznyay Mátyás (Rozsnyay Mátyás) - a híres magyar gyógyszerész, aki több mint tíz évig dolgozott benne - 1861-ben került a Zomba gyógyszertárba.

A 20. század első felében Zomba belép a Bonhada régióba , és elsősorban mezőgazdasággal (növénytermesztéssel és állattenyésztéssel) foglalkozik. Ekkoriban alkalmaztak először műtrágyát Tolna vidékén. Jelentős bevétel származik az állatállomány értékesítéséből. Zombának saját téglagyára, malom- és sajtgyára van.

Közvetlenül a második világháború előtt 229 magyar és 238 német ajkú család élt a faluban (összesen 2040 fő). A háború után 172 német családot evakuáltak. 66 német család maradt.

Zombán jelenleg mintegy 2100 magyar és német nemzetiségű ember él teljes megbékélésben.

Zombán regionális iroda működik a környező településekre, különösen Harz ( Hung. Harc ), Keity ( Hung. Kéty ), Felsőnano ( Hung. Felsőnána ), valamint a külterületekre: Szentgal-Szőlőbirtok ( Hung. Szentgál ) -Szőlőhegy ) és Nagytormapusta ( magyarul: Nagytormáspuszta ).

1996-tól általános iskola működik Zombán.

Népesség

Év népesség
2013 2069 [négy]
2014 2069 [5]
2015 2042 [3]

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. 1 2 https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Helysegnevtar_Kataszter-magyarorszag-kataszteri-terkepei-2C69F/tolna-megye-375E7/dorypatlan-37872/
  2. 1 2 http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=21625
  3. 1 2 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1., Magyar Közlöny, 2015. január 1.  (Hung.) - KSH , 2015.
  4. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
  5. Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.

Linkek