Az egységkör egy 1 sugarú kör , amelynek középpontja az origóban van [1] . Ezt a fogalmat széles körben használják trigonometrikus függvények meghatározására és tanulmányozására .
Az egységkör belsejét egységkörnek nevezzük .
Az egységkör összes pontjának koordinátáira a Pitagorasz-tétel szerint az egyenlőség teljesül . Ez az egyenlőség az egységkör egyenletének tekinthető.
Az egységkör segítségével egyértelműen leírhatók a trigonometrikus függvények (egy ilyen leírás keretében az egységkört néha „ trigonometrikus körnek ” is nevezik, ami nem túl sikeres, mivel a kört veszik figyelembe, és nem a kör ).
A szinusz és a koszinusz a következőképpen írható le: ha az egységkör bármely pontját összekötjük az origóval , akkor egy olyan szakaszt kapunk, amely szöget zár be az abszcissza pozitív féltengelyéhez képest. Akkor azt kapjuk [2] :
, .Ha ezeket az értékeket behelyettesítjük a köregyenletbe, a következőt kapjuk:
.(A következő általános jelölést használjuk:. )
A trigonometrikus függvények periodicitása is világosan le van írva, mivel a szögnek megfelelő szakasz helyzete nem függ a „teljes fordulatok” számától:
minden egész számra , azaz a .
A komplex síkban az egységkör olyan komplex számok halmaza, amelyek modulusa 1:
Bármely nem nulla komplex szám egyedileg írható fel, ahol a szám modulusa 1, és ezért az egységkörhöz tartozik,
A halmaz a komplex számok csoportjának részcsoportja szorzás útján. Viszont az algebrában fontos -edik egységfokú gyökök véges csoportjait tartalmazza , amelyek egy szabályos -gon csúcsait alkotják az egységkör mentén.
A szög radián mértéke meghatározható annak az ívnek a hosszaként, amelyet egy adott szög az egységnyi körből kivág (a kör középpontja egybeesik a szög csúcsával) [3] .
Az egységkör fogalmát a -dimenziós térre ( ) általánosítják, ebben az esetben " egységgömbről " beszélünk.
Trigonometria | |
---|---|
Tábornok |
|
Könyvtár | |
Törvények és tételek | |
Matematikai elemzés |