Gyula (város)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. október 8-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
Város
Gyula
lógott. Gyula
Zászló Címer
46°39′00″ s. SH. 21°16′58 hüvelyk e.
Ország
Vidék Dél-Alföld
megye Bekes
Fejezet Görgényi Ernő [d] [1][2][3]
Történelem és földrajz
Első említés 1313
Négyzet
  • 255 800 000 m²
Időzóna Közép-európai idő , UTC+1:00 és UTC+2:00
Népesség
Népesség
Digitális azonosítók
Telefon kód +36 66
Irányítószám 5700
gyula.hu (  magyar)
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Gyula ( magyarul Gyula , rum. Giula, Jula , németül  Julau , szerb. Ðula ) város Magyarország délkeleti részén , a főváros - Bekeschaby után Békés megye második legnagyobb városa .

A város területe 255,80 km², 32 239 lakossal.

Földrajz és közlekedés

A város Budapesttől 200 kilométerre délkeletre, Békéscsabától 15 kilométerre délkeletre található. A várostól 5 kilométerre keletre található a román határ . Gyulához legközelebbi román város Arad (50 kilométer). A városon keresztül folyik a Fehér-Körös , amely néhány kilométerrel a Gyula alatt ömlik a Körösbe .

Gyuláról Bekescsaba és a román határ felé vezetnek az utak. Vasút köti össze Gyulát Békéscsabával. Az utazási idő vonattal Budapestre 3-4 óra.

Történelem

A település első említése 1313 -ból származik , amikor is kolostort alapítottak, latinul Julamonustr. 1332-ben a kolostor körüli települést Gyulának nevezték el. A név eredetének két változata létezik: az egyik a város nevét a Gyula személynévre emeli (esetleg a kolostor- és településalapítóé), a másik az egyik magyar törzs nevére.

A 15. századtól Gyula lett Bekes megye központja .

1810 - ben Gyulán született a híres magyar zeneszerző , Erkel Ferenc , az ország himnuszának szerzője.

A 20. század közepén, a dél-alföldi termálvizek gyógyászati ​​hasznosításának kezdete után Gyula üdülővárossá vált . 1959 - ben itt nyílt meg az első fürdő, 1969 -ben kapott kórházi rangot a híres Várfürdő. 1985-ben Gyula gyógyhely minősítést kapott az Egészségügyi Minisztériumtól.

A város lakosságának túlnyomó többsége magyar, a legjelentősebb nemzeti kisebbség a román. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Gyula lakosságának 94,2%-a magyar, 2,3%-a román, 1,6%-a német, 0,4%-a roma és 0,3%-a szlovák. A mai román lakosság kis százaléka ellenére Gyula történelmileg a magyarországi román diaszpóra központja volt. Itt található több román közéleti és nemzeti-kulturális szervezet, valamint a Román Ortodox Egyház magyarországi püspökének rezidenciája.

Népesség

Év népesség
2013 31 199 [5]
2014 30 865 [6]
2019 29 308 [négy]

Látnivalók

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. ↑ Gyula települesi választás eredmenyei
  2. ↑ Gyula települesi választás eredmenyei
  3. ↑ Helyi önkormányzati választások 2019 - Gyula (Békés megye)
  4. ↑ 1 2 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1., Magyar Közlöny, 2019. január 1.  (Hung.) - KSH , 2019.
  5. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
  6. ↑ Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.
  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
 Békés megye
  • Sztori
  • Földrajz
  • Kormány
  • Gazdaság
Közigazgatási központBekescsaba
2013 óta megszüntetett körzetek
Városok
falvaklásd a Békés megyei települések listája cikket