Diszfotikus zóna

Diszfotikus zóna ( más görög "dis" ( δυσ- ) - az osztást, elválasztást, tagadást és a "fotókat" ( φωτός ) jelző előtag - fény.) - a tározó vízoszlopa , amelyben a napfény hiánya miatt , a fotoszintézis rendkívül jelentéktelen . A három ökológiai zóna egyike (az eufotikus zónával és az afotikus zónával együtt ), amelyek a napfény megvilágítási fokától és a fotoszintézis jelenlététől függően tározókban vannak elosztva.

Kontinentális víztestekben (elsősorban tavakban ) ennek a zónának a vastagsága a víz átlátszóságának mértékétől függően nagyon észrevehetően változik, és erős zavarosság esetén már a felszíntől néhány centiméterre kialakulhat a diszfotikus zóna.

A diszfotikus zóna, amely közepes vastagságú a nyílt óceáni pelagiális közbülső zónájához képest (a felszínhez közeli eufotikus zóna és a mély afotikus zóna között helyezkedik el), általában magában foglalja a napfény csillapítási zónáját vagy az alkonyi zónát , beleértve az alsót is. az epipelágikus zóna rétege (80-100-200 m), amely az alapvető fotoszintézis felszínközeli rétegét képezi, és az (200-1000 m)azt követő mezopelágikus . A napfény kis része még behatol az epipelágikus zóna alsó rétegébe, amely elegendő egyes fitoplanktoncsoportok , amelyeket vörös algák képviselnek, fotoszintetikus aktivitásához , azonban a fotoszintézis szerepe itt elhanyagolható az eufotikus zónához képest. A mezopelágikus zónában, ahová a napfény akár 1%-a is behatol, barna algák még létezhetnek [1] , de a fotoszintézis gyakorlatilag hiányzik.

Az óceáni halak sokféleségéből a diszfotikus zóna felső rétegét epipelágikus halak , az alsó réteget mezobatipus halak és mezobatipus halak lakják [2] .

Jegyzetek

  1. ↑ Milyen színű az óceán? // Víz és levegő. - M . : OOO "Könyvek Világa", 2002. - T. 10. - S. 97. - (A természet nagy enciklopédiája). — ISBN 5-8405-0197-2 .
  2. ↑ Parin N. V. A nyílt óceán halai. M.: Tudomány. 1988. 272. o.

Irodalom

 A Föld héjai
Külső Földrétegek modell.png
Belső
Ugat
Palást
Sejtmag