A Golitsyn réteg egy átmeneti zóna a felső és az alsó köpeny között , 410-670 km mélységben helyezkedik el. Nevét B. B. Golitsin tiszteletére kapta , aki valójában kezdeményezte a Föld belső szerkezetének szeizmikus vizsgálatát . Ennek a zónának a felső határát a szeizmikus hullámsebesség intenzív növekedése határozza meg . [1] Feltételezzük, hogy a szeizmikus hullámsebesség növekedése 410 km-es mélységben főként az olivin szerkezeti átrendeződésével függ össze wadsleyitté , amihez egy sűrűbb, nagy értékű fázis képződése társul. rugalmassági együtthatók , és az "520 km" fordulóján - a wadsleyit későbbi átalakulásával spinellszerű ringwooditté . Az átmeneti zóna fontos ásványi fázisai közé tartozik a majorit gránát , stisovit, korund , valamint a fent említett ringwoodit és wadsleyit . [2] [3] [4] A köpeny ezen részén azonban valószínűleg a gránát és spinell szerkezetű fázisok dominálnak . [5]
A szubdukciós födémek jelentős része, valószínűleg az esetek több mint felében, a köpeny átmeneti zónájában ellaposodik . Az ilyen szubdukciós födémeket stagnáló födémeknek (leállt mozgás) nevezzük. A köpeny -átmeneti zóna vízzel , CO 2 - vel való telítődése szempontjából alapvetően fontos jelenség a födémek pangása , amelyek fontos szerepet játszanak a köpenymagmatizmusban és a metaszomatizmusban , illetve az inkompatibilis elemekkel való feldúsulásában , különösen a kontinensek alatt . [6]
K. Bullen szeizmológus a Föld belső részét számos kagylóra osztotta , és betűjeleket adott hozzájuk. Az átmeneti zónát "C rétegnek" nevezik. [7]
A Föld héjai | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Külső | ![]() | ||||||
Belső |
|