A kétdimenziós kristály egy lapos kristály , amelynek csak két irányban van transzlációs szimmetriája . A kristály vastagsága sokkal kisebb, mint a síkban jellemző méretei. A kis vastagság és ennek megfelelően a nagy mechanikai igénybevételek miatt a kétdimenziós kristályok nagyon könnyen tönkremennek, ezért általában ömlesztett anyagok felületén helyezkednek el, vagy oldatban lebegnek, utóbbi esetben pedig a kristályok mérete kb 1 mikron. A kétdimenziós kristályoknak sávos szerkezetük van , így fémes, félvezetői és dielektromos tulajdonságaikról beszélnek. A kutatók 500-ra korlátozzák a kétdimenziós kristályok számát [1] .
Az 1930-as években Landau és Peierls kimutatta, hogy egy kétdimenziós kristályt minden bizonnyal elpusztítanak a rácsban lévő atomok helyzetének hőingadozásai . Ez az állítás összhangban volt a több évtizedes kísérleti adatokkal.
Ennek ellenére a kétdimenziós kristályok saját kétdimenziósságuk ellenére még mindig háromdimenziós térben vannak, és a keresztirányú deformációk kölcsönhatása a síkbeli deformációkkal termodinamikai stabilitáshoz vezet. [2] Ha a fólia enyhén deformált, például hullámokat, nanométeres dudorokat tartalmaz, akkor egy ilyen szerkezet létezhet anélkül, hogy érintkezne a hordozóval. Egy ilyen hatás lehetőségét már korábban megjósolták, de az izolált kétdimenziós kristályok tényleges létezésének kérdése a Geim és Novoselov csoport 2004 - es kísérletéig nyitott maradt .
A grafénben lévő dudorok keresztirányú mérete körülbelül 10 nm, magasságuk pedig kevesebb, mint egy nanométer. [3]
A grafén [4] volt az első olyan kétdimenziós kristály, amelyet tanulmányoztak . Egy ömlesztett grafitkristály mechanikai hasításával nyerték . Ez a módszer alkalmasnak bizonyult más kétdimenziós kristályok réteges anyagokból történő előállítására [5] . Hasonló módon kaptak egy másik kétdimenziós foszforkristályt , amely foszforból áll.
A grafén és más kétdimenziós kristályok előállítására a mai napig különféle fizikai és kémiai módszereket dolgoztak ki, amelyek közül a fő a kémiai gőzleválasztás (CVD), amely viszonylag olcsón teszi lehetővé a jó minőségű kristályok előállítását. A CVD lehetővé teszi kétdimenziós, centiméter méretű egykristályok előállítását [6] .
A kétdimenziós kristályok között a kalkogenidekből (S, Se, Te) és átmeneti fémekből (Ti, Zr, Hf, V, Nb, Ta, Cr, Mo, W, Pd, Pt) álló réteges anyagok nagy csoportja különböztethető meg. ) a MeX 2 képlet szerint [7] [8] .
Elem | Összetett | Forrás | ||||||||||||||||
5 B Bór |
h-BN borofének |
[9] [10] | ||||||||||||||||
6C szén _ |
Grafén , Dekanter | [11] [12] | ||||||||||||||||
14Si szilícium_ _ |
Szilicén | [13] | ||||||||||||||||
15 P Foszfor |
Foszforén | [13] | ||||||||||||||||
22 Titán _ |
TiS2 , TiSe2 , TiTe2 _ _ | [9] | ||||||||||||||||
23 V vanádium _ |
VS 2 , VSe 2 , VTe 2 , VCl 2 , VBr 2 , VI 2 | [9] | ||||||||||||||||
24 Cr Chrome _ |
CrS 2 , CrSe 2 , CrTe 2 | [9] | ||||||||||||||||
39 Y ittrium |
YN 2 | |||||||||||||||||
32 Ge Germanium |
Germanen | [tizennégy] | ||||||||||||||||
40 Zr cirkónia |
ZrS 2 , ZrSe 2 , ZrTe 2 , ZrN 2 | [9] [15] | ||||||||||||||||
41 Nb nióbium |
NbS 2 , NbSe 2 , NbTe 2 | [9] | ||||||||||||||||
42 Mo Molibdén |
MoS 2 , MoSe 2 , MoTe 2 , MoN 2 | [9] [15] | ||||||||||||||||
43 Tc Technécium |
TcN 2 | [tizenöt] | ||||||||||||||||
46 Pd palládium |
PdS 2 , PdSe 2 , PdTe 2 | [9] | ||||||||||||||||
50 Sn ón |
Stanen | [13] | ||||||||||||||||
51 Sb Antimon |
Antimonen | [16] [17] | ||||||||||||||||
72 Hf Hafnium |
HfS 2 , HfSe 2 , HfTe 2 | [9] | ||||||||||||||||
73 Ta Tantál |
TaS2 , TaSe2 , TaTe2 _ _ | [9] | ||||||||||||||||
74 W Volfrám |
WS 2 , WSe 2 , WTe 2 | [9] | ||||||||||||||||
78 Pt platina |
PtS2 , PtSe2 , PtTe2 _ _ _ | [9] |
Szerves kétdimenziós kristályok is léteznek, például (BEDT-TTF ) 2 X.