Dárdikus nyelvek

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. június 23-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

dárdikus nyelvek
Taxon	Csoport
Állapot	általánosan elfogadott
terület	Afganisztán , India ( Dzsammu és Kasmír , Ladakh ), Pakisztán ( Gilgit-Baltisztán , Khyber Pakhtunkhwa )
A média száma	5 millió (1990-es évek)
Osztályozás
Kategória	Eurázsia nyelvei
indoeurópai család Indo-iráni szuperág indoárja ág
Összetett
keleti, északnyugati és délnyugati csoportok
Nyelvcsoport kódjai
ISO 639-2	—
ISO 639-5	—

A dárd nyelvek az indoárja nyelvek  egyik csoportja [1] [2] . Az észak- afganisztáni , pakisztáni és indiai hegyvidéki és hegylábi vidékeken élő dárd népek között oszlik el [3] . Az előadók száma meghaladja az 5 millió főt. (becslés, 1990-es évek).

A múltban egyes tudósok a dardikus nyelveket az indoiráni nyelvek külön ágának tekintették, egyenlő távolságra az iráni és indoárja ágtól, de ezt a nézetet elvetették [2] . A. Kogan szerint a dárd nyelvek nem tartoznak a tulajdonképpeni indoárja nyelvek közé, de szoros rokonságban állnak velük.

Osztályozás

A legújabb tanulmányok [4] szerint a dárd nyelveket 5 alcsoportra osztják.

Pashai alcsoport

Vagy egy nyelv, vagy négy nyelv

• északkeleti pasai
• északnyugati pasai
• délkeleti pasai
• délnyugati pasai

Kunar alcsoport (Pec)

• gavar (gavar-bati, narsati)
• glangal nyelv (glangali)
• ningalami †
• shumashti

Chitral alcsoport (Khovaro-Kalash)

• Khovar nyelv
  • határozószó kiwi
• Kalash nyelv

Thirah alcsoport

az egyik nyelv a tirahi , bizonyos szempontból közel áll a kunar csoporthoz, másokban az East Dardhoz

East Dard alcsoport

• Kohistani (központi, kohistani) alcsoport
  • Swat (nyugati) mikrocsoport (Swat Kohistani)
    • torvali
    • bashkarik (garvi, diri, gavri, kalam-kohistani)
    • katarkalai (votapuri)
    • Kalkoti
  • Maja (keleti, indiai) mikrocsoport (Indus Kohistani)
    • maja (felvidéki Kohistani)
    • Bateri
    • chilisso
    • gabaro (govro)
• sheena-phalur alcsoport
  • busz (nyelv)
    • Broxcat
  • phalura (palola, dangarik)
    • savi
  • ushoji
• Kasmíri alcsoport
  • kasmíri
    • kashtavari
    • sétálj

A korábban a Shina-Phalura alcsoportba tartozó dumaki nyelv már nem tartozik a dárdikus nyelvek közé .

Korábban a nurisztáni nyelvek is szerepeltek a dárdikus nyelvek összetételében . De most már nyilvánvaló, hogy közelségük a közeli közelség következménye, és tipológiai jellegű.

Jegyzetek

1. ↑ Koul, Omkar N. (2008), Dardic Languages , in Vennelakanti Prakāśam, Encyclopaedia of the Linguistic Sciences: Issues and Theories , Allied Publishers, p. 142–147 , ISBN 978-81-8424-279-9 Archiválva : 2022. március 31. a Wayback Machine -nél 
2. ↑ 1 2 Masica, Colin P. (1993), The Indo-Aryan Languages , Cambridge University Press, ISBN 978-0-521-29944-2 , < https://books.google.com/books?id=J3RSHWePhXwC > Archiválva 2020. július 26-án a Wayback Machine -nél 
3. ↑ Dárd nyelvek // BDT. T.8. M., 2007.
4. ↑ Kogan, 2005 .

Irodalom

• Kogan A. I. Dárdikus nyelvek: Genetikai jellemzők. - M . : Az Orosz Tudományos Akadémia keleti irodalma, 2005. - ISBN 5-02-018460-8 .
• Edelman D. I. Dardiai nyelvek. - M. : Nauka (GRVL), 1965. - 203 p. - ( Ázsia és Afrika népeinek nyelvei ).
• Edelman D. I. Dardikus nyelvek // A világ nyelvei. dárdikus és nurisztáni nyelvek. M., 1999.
• Rensch, Calvin R., Sandra J. Decker és Daniel G. Hallberg. Kohisztán nyelvei. Szociolingvisztikai felmérés Észak-Pakisztánról, 1 . Islamabad: National Institute of Pakistan Studies, Quaid-i-Azam University és Summer Institute of Linguistics, 1992. xxi, 263 p.

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy orosz a világ körül Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 119730617 GND : 4088896-4 J9U : 987007550815405171 LCCN : sh85102449 NDL : 00561274 NKC : ph292479

dárdikus nyelvek
keleti	kasmíri gumi phalura Harvey torvali maja
Központi	északi khovar kalasha déli gavar shumashti katarkalai glangali tirahi damels Pashai