kerület / önkormányzati kerület | |||
Groznij régió | |||
---|---|---|---|
csecsen Solzha-Galin kӀosht | |||
|
|||
43°19′ é. SH. 45°41′ K e. | |||
Ország | Oroszország | ||
Tartalmazza | Csecsen Köztársaság | ||
Magába foglalja | 15 önkormányzat | ||
Adm. központ | Groznij , Tolsztoj-Jurta faluja | ||
kerületi adminisztráció vezetője | Abazov Rusztam Imranovics | ||
önkormányzati elnök | Magomedmerzoev Musa Sultanovich | ||
Történelem és földrajz | |||
Az alapítás dátuma | 1934 | ||
Négyzet |
1236,26 [1] km²
|
||
Időzóna | MSK ( UTC+3 ) | ||
Népesség | |||
Népesség |
↗ 84 348 [2] fő ( 2021 )
|
||
Sűrűség | 56,98 fő/km² | ||
Nemzetiségek | csecsenek , kumykok | ||
Vallomások | szunnita muszlimok | ||
hivatalos nyelvek | orosz , csecsen | ||
Digitális azonosítók | |||
OKATO | 96 207 | ||
OKTMO | 96 607 | ||
Telefon kód | +7 8712 | ||
Hivatalos oldal | |||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Groznij járás ( csecsenül Solzha -Galin kӀosht ) közigazgatási-területi egység és település ( községi körzet ) az Orosz Föderáció Csecsen Köztársaságának részeként .
Közigazgatási központja Tolsztoj-Jurt [3] falu , az Alapokmány szerint Groznij városa [4] .
Ezzel egyidejűleg az önkormányzati körzet közigazgatása Gorjacseisztocsnyenszkaja [5] faluban volt , 2021. június 21-én pedig a Groznij községi körzet közigazgatási központját Tolsztoj-Jurt [6] községbe helyezték át .
A régió a Csecsen Köztársaság központi részén található . Északon a Naursky és Shelkovsky régiókkal, keleten a Gudermes régióval és Argun város városi kerületével , délen az Urus-Martanovsky régióval , délnyugaton az Achkhoy -val határos. Martanovsky és Sunzha régiók és északnyugaton a Nadterechny kerület , délen és délkeleten határos Groznij város városi kerületével .
A csecsen síkságon található [7] . A természeti adottságok szerint a régió két részre oszlik - síkságokra és hegylábokra. A terület délre a Terek folyótól a Terek és a Sunzhensk-felvidéken át az Erdőhegységig húzódik. A kerület hossza északról délre 58,4 km, nyugatról keletre 78,2 km.
A kerület területe 1236,26 [1] km² (2020. január 1-ig - 1480,43 km²).
1934. augusztus 1-jén az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság úgy határozott, hogy „a Csecsen-Ingus Autonóm Területben egy új Groznij kerületet hoz létre, amelynek központja Groznij városa , beleértve annak határait:
a) a felszámolt Petropavlovszk régió területe a következő falvak részeként: Petropavlovka , Iljinka , Goryachevodskaya , Pervomaiskaya és Staro-Sunzhenskaya ;
b) Berdykel , Chechen-aul , Novye Aldy és Alkhan-Kala falvak az Urus-Martan körzetben ;
c) Stary Jurta falu , Nadterechny járás ;
d) Novy Jurt falu , Gudermes régió ;
e) az "Argun" kollektív gazdaság területe, amely a Groznij Városi Tanács földjén található [8]
2020. január 1-jén a déli 10 vidéki település területét kizárták a Grozniji körzetből.
Népesség | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
1939 [9] | 1959 [10] | 1970 [11] | 1979 [12] | 1989 [13] | 2002 [14] | 2009 [15] | 2010 [16] |
17 898 | ↗ 34 538 | ↗ 77 577 | ↗ 88 489 | ↗ 100 150 | ↗ 126 940 | ↗ 131 938 | ↘ 118 347 |
2012 [17] | 2013 [18] | 2014 [19] | 2015 [20] | 2016 [21] | 2017 [22] | 2018 [23] | 2019 [24] |
↗ 120 491 | ↗ 121 749 | ↗ 122 858 | ↗ 124 936 | ↗ 127 057 | ↗ 128 903 | ↗ 130 905 | ↗ 132 719 |
2020 [25] | 2021 [2] | ||||||
↘ 76 808 | ↗ 84 348 |
A régió lakosságának országos összetétele a 2010-es összoroszországi népszámlálás adatai szerint [26] :
Emberek | Szám, fő |
Részesedés a teljes népességből, % |
---|---|---|
csecsenek | 114 434 | 96,69% |
Kumyks | 3348 | 2,83% |
oroszok | 265 | 0,22% |
Egyéb | 242 | 0,20% |
nem jelezte és megtagadta | 58 | 0,05% |
Teljes | 118 347 | 100,00% |
A Groznij járás 15 vidéki települési státusú települést foglal magában [27] :
sz . a térképen | Vidéki település | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
egy | Alkhan-Kalinskoe | Val vel. Alkhan-Kala | egy | ↗ 14 423 [2] | 39.03 [28] |
2 | Berkat-Jurtovszkoje | Val vel. Berkat-Yurt | egy | ↗ 4725 [2] | 2,21 [28] |
3 | Vinogradnenszkoje | Val vel. Szőlő | egy | ↗ 3611 [2] | 49,54 [28] |
négy | Goryacheistochnenskoe | falu Goryacheistochnenskaya | egy | ↗ 1899 [2] | 4,40 [28] |
5 | Iljinovskoe | stanitsa Iljinovskaya | egy | ↘ 1988 [2] | 25,66 [28] |
6 | Ken-Jurtovszkoje | Val vel. Ken-Yurt | egy | ↗ 2156 [2] | 92,90 [28] |
7 | október | Val vel. október | 2 | ↗ 4763 [2] | 93,30 [28] |
nyolc | Pervomaiskoye | falu Pervomaiskaya | egy | ↗ 6812 [2] | 81,45 [28] |
9 | Petropavlovszk | stanitsa Petropavlovskaya | egy | ↗ 5669 [2] | 68,99 [28] |
tíz | Pobedinskoe | Val vel. Pobedinskoe | nyolc | ↗ 12 635 [2] | 229,71 [28] |
tizenegy | Pravoberezhnenskoe | Val vel. Pravoberezhnoye | 2 | ↗ 4318 [2] | 57,57 [28] |
12 | Proletár | Val vel. Proletár | 3 | ↘ 5618 [2] | 65,44 [28] |
13 | Terszkoje | Val vel. Terszkoje | egy | ↘ 1513 [2] | 54,06 [28] |
tizennégy | Tolsztoj-Jurtovszkoje | Val vel. Tolsztoj-Jurta | 2 | ↗ 10 490 [2] | 405,00 [28] |
tizenöt | Centor-Jurtovszkoje | Val vel. Tsentor-Jurt | egy | ↗ 3728 [2] | 2,62 [28] |
2009-től 2019 végéig 25 település volt a kerületben.
2020. január 1-jén 10 vidéki település területét kizárták a Groznij körzetből:
A Groznij régióban 27 település található.
2020. január 1-ig 40 település volt a járásban.
A térkép jelmagyarázata:
A települések lakossága: | |
10 000-15 000 lakos | |
5000-10000 lakos | |
1000-5000 lakos | |
Kevesebb mint 500 lakos |
A legtöbb fejlett olajmező a köztársaságban a Groznij régió területén található.
MezőgazdaságGroznij régió természeti adottságai kedvezőek a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára. A termékeny talaj és a bőséges meleg lehetővé teszi a mezőgazdasági növények széles skálájának termesztését a régióban.
A Groznij régió önkormányzati képződményei | |
---|---|
Vidéki települések: Alkhan-Kalinskoye Berkat-Jurtovszkoje Vinogradnenszkoje Goryacheistochnenskoe Iljinovskoe Ken-Jurtovszkoje október Pervomaiskoye Petropavlovszk Pobedinskoe Pravoberezhnenskoe Proletár Terszkoje Tolsztoj-Jurtovszkoje Centor-Jurtovszkoje |
Csecsenföld | |
---|---|
Városok | Argun ( MO ) Groznij (főváros) Gudermes Kurchaloy Urus-Martan Kendők |
kerületek | Akhoj-Martanovszkij Vedensky Groznij Gudermeszkij Itum-Kalinsky Kurcsalovszkij Nadterechny Naur Nozsáj-Jurtovszkij Szernovodszkij Urus-Martanovszkij Shalinsky Sharoisky Shatoisky Shelkovskaya |
Történelmi kerületek | Galanchozhsky Cseberljevszkij |