Grimsey (Stingrims-fjord)

Grimsey
isl.  Grimsey
Jellemzők
Négyzet0,5 km²
legmagasabb pont76 m
Elhelyezkedés
65°41′02″ s. SH. 21°23′53″ ny e.
vízterületSteingrimsfjord
Ország
VidékWestfirder
KözösségKaldrananeshreppyur
piros pontGrimsey

Grimsey [1] ( Isl.  Grímsey , izlandi kiejtése: ​[ ˈkrimsei]) egy kis sziget Izland partjainál . Steingrimsfjordban található Draungsnes faluval szemben ( Kaldrananeshreppyur település a Westfjord régióban ) [2] [3] .

A név etimológiája

A sziget nevét ( Isl.  Grímsey , szó szerint "Grimur szigete") az első telepes, Grim Ingjaldsson nevében kapta, aki a 9. században Norvégiából érkezett és ezen a szigeten élt [3] .

Jellemzők

Grimsey-sziget a Hunaflowi fjord komplexum legnagyobb szigete , Izland északnyugati részén. A sziget 1,63 kilométer hosszú és 0,45 kilométer széles [2] .

Az Izland településéről szóló könyv azt mondja, hogy a 9. században Grim, Ingjald fia Haddingjadalurból Norvégiából érkezett erre a szigetre, egy évet töltött rajta, és a tél végére egy csónakba fulladt:

Grimurnak hívták, Ingjald fia, Haddingadalurból Hroald fia, Asa, a Berserker testvére . Izlandra ment földet keresni, és az ország északi részére hajózott. A telet a Grimsey-n töltötte Steingrimsfjordban. Feleségét Bergdisnek hívták, fiukat pedig Thorirnak...
...de később télen Grim és emberei úgy hajóztak, hogy csak a fiú [Grimur fia] kötött ki szárazon; mind meghaltak.

Eredeti szöveg  (izlandi)[ showelrejt] Grímur hét maður Ingjaldsson, Hróaldssonar úr Haddingjadal, bróðir Ása bersis. Hann fór til Íslandsí landaleit og sigldi fyrir norðan landið. Hann var um veturinn í Grímsey á Steingrímsfirði. Bergdís hét kona hans, en Þórir son þeirra...
...En síðar um veturinn röru þeir Grímur svo, að sveinninn var á landi; þá tyndust þeir allir.

Ezt követően egészen a 20. századig egy kis település (tanya) létezett a szigeten, majd Grimsey-t elhagyták, és csak szezonális sarki rókák vadászatára használták, amelyek a rengeteg madár miatt mindig elegendőek voltak a szigeten [ 3] .

1915-ben világítótornyot építettek a szigeten, amelyet 1949-ben kellett újjáépíteni, miután a németek a második világháború alatti bombázások során lerombolták [3] .

A Grimsey -n egy hatalmas lunda kolónia található , ahol a tudósok becslése szerint e faj izlandi populációjának több mint 1%-a fészkel (körülbelül 23 250 pár). A szigeten szaporodó egyéb madárfajok közé tartozik a fulmars , a kittiwakes , a közönséges bojler , a tarajos kormorán és az auks . A sziget nemzetközi jelentőségű tengeri madárkolóniának számít (≥10 000 pár), és szerepel az izlandi természeti örökség nyilvántartásában és a fontos madárterületeken [4] .

1963-ban a holmaviki halászok , Einar Hansen és fia egy hatalmas, 400 kg súlyú és 157 cm hosszú tengeri teknősre bukkantak a sziget partján, és sikerült egy cápahorgot rögzíteniük a teknős szájára, és maguk után vonszolni. Holmavik kikötője. A teknőst először halhűtőben tartották, mielőtt az Izlandi Természettudományi Múzeum megvásárolta, ahol a tudósok megállapították, hogy a Dermochelys coriacea , a világ legnagyobb teknősfaja. Ez az első és egyetlen eset, amikor Izlandon teknőst találtak, amely természetes úton került a szigetre [5] [6] .

Nyáron rendszeresen indulnak hajók Grimsey felé a közeli Draungsnes faluból .

Jegyzetek

  1. Utasítások Izland földrajzi neveinek oroszországi átadásához / Összeg. V. S. Shirokov ; Szerk. V. P. Berkov . - M. , 1971. - 39 p. - 300 példányban.
  2. 12 Hans H. Hansen . Íslandsatlas 1:100 000  (izlandi) / Rits. og keret. Örn Sigurðsson. — 5.utg. - Reykjavík: Mál og menning, 2015. - P. 61. - 215 p. - 1000 példányban.  - ISBN ISBN 978-9979-3-3494-1 .
  3. 1 2 3 4 Þorsteinn Jósepsson, Steindór Steindórsson. Grímsey // Landið þitt Ísland : AG : í 6 bindum. : bindi. 1 : [ Izland. ] . — 3.utg. - Reykjavík: Örn og Örlygur, 1984. - P. 259. - 278 p. : mynd., kort. — (Saga og sérkenni þúsunda staða, bæja, kauptúna, héraða og landshluta ásamt hundruðum litmynda) . - 5000 példány.
  4. Grímsey á Steingrímsfirði  (izlandi) . ni.is . Náttúrufræðistofnun Íslands. Letöltve: 2021. október 19. Az eredetiből archiválva : 2021. október 19.
  5. Leðurskjaldbaka fundinn við Ísland. : [ Izland. ] // Náttúrufræðingurinn. - 1984. - 1. évf. 89 (október 1.). - P. 161-163. — Hið íslenska náttúrufræðifélag.
  6. Vísindavefurinn: Hvaða tegund af skjaldböku fann Einar Hansen á Hólmavík árið 1963?  (izlandi) . visindavefur.is . Letöltve: 2021. október 19. Az eredetiből archiválva : 2021. október 19.