Grigorij Jahimovics | ||
---|---|---|
ukrán Grigorij Jahimovics | ||
|
||
1860-1863 _ _ | ||
Templom | Ukrán Görög Katolikus Egyház | |
Előző | Mihailo Levitszkij | |
Utód | Spiridon Litvinovics | |
Születési név | Grigorij Ivanovics Jahimovics | |
Születés |
1792. február 5. (16.) p. Podbortsy , Osztrák Birodalom jelenleg Lviv Raion |
|
Halál |
1863. április 17. (29.) (71 évesen) Lvov , Osztrák Birodalom |
|
eltemették | ||
Püspökszentelés | 1868. június 22 | |
Díjak | ||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Grigorij Ivanovics Jahimovics ( ukrán Grigorij Jahimovics ; 1792. február 16., Podborci , Osztrák Birodalom - 1863. április 29., Lviv , Osztrák Birodalom ) - az Ukrán Görög Katolikus Egyház püspöke és közéleti személyiség, L. Galicia püspöke, Galiciai érsek . A Russkaya Rada vezetőjének vezetője ( 1848-1851).
Grigorij Jahimovics a Lvov melletti Podbortsy faluban született 1792. február 16-án Ivan és Maria (született Garasevich) családjában. 1816. szeptember 26-án Mihail Levitszkij metropolita presbiterré avatta. 1818-ban, miután elvégezte a St. Ágoston Bécsben a teológia doktora címet kapott . Miután visszatért Lvivbe, a Lvivi Egyetem Filozófiai Karán vallásprofesszor lett , ahol pedagógiát is tanított. Emellett a Lvovi Görögkatolikus Szeminárium rektora , a fővárosi káptalan kanonoka és a Lvovi Egyetem "rector magnificusa" volt.
1841 júliusában XVI. Gergely pápa Pompeolitan püspöke címmel nevezte ki Mikhailo Levitsky metropolita püspök-Suffragan (segédpüspökének) . 1848-ban I. Ferdinánd császár a przemysli egyházmegye ordinárusává nevezte ki , és ugyanebben az évben IX. Pius pápa Przemysl püspökévé.
1848-ban Jahimovics aktívan részt vett a galíciai-orosz mozgalomban , vezette a galíciai ruszinok első társadalmi-politikai szervezetét - a Fő orosz Radát . Meglehetősen liberális és lojális volt a Habsburg Monarchiához , ami lehetővé tette számára, hogy az osztrák kormány üldöztetése nélkül is részt vegyen népe jogainak védelme érdekében. Így részt vett az " ABC-háborúban " a cirill ábécé latinra cserélése ellen , tagja volt az Orosz Tudósok Tanácsának , és gondoskodott a keleti katolikus rítus tisztaságáról. Yakhimovich nagyban hozzájárult az iskolai oktatás fejlesztéséhez, Mihail Kuzemskyvel együtt számos állami iskolát nyitott.
1860. március 23-án Grigorij Jahimovicsot jóváhagyták a nagyvárosi trónra Galicsban . Erről az eseményről Bohdan Deditsky kiadott egy 560 oldalas „ Zorja Galickaja album 1860-ra” című albumát a Stavropegian Institute nyomdájában , amely ötvenkét galíciai és kárpátaljai szerző cikkeit, verseit, verseit stb. tartalmazta, köztük Nyikolaj Usztjanovics , Luka Dankevics , Alekszandr Dukhnovics és mások [2]
Az egyházi és társadalmi-politikai tevékenységek mellett Grigory Yakhimovich szerette a csillagászatot és a technikát. Számos tanulmányt írt, fűnyíró gépet tervezett, és tervet dolgozott ki egy gőzhajó szolgáltatásra a San folyón . Jakhimovicsot tisztelték a császári udvarban, Lipót-kereszttel és bárói címmel tüntették ki .
1863. április 17 -én (29-én) halt meg Lvovban . Temetésén körülbelül 20 ezren vettek részt.
A Lvivi Egyetem rektorai | |
---|---|
II. Józsefről elnevezett Lvivi Egyetem A. V. Betansky (1784/85) B. Borzaga (1785/86) B. Shiverek (1786/87) V. Vreha (1787/88) J. Wimmer (1788/89) J. Ambrose (1789/90) A. Capuano (1790/91) W. Gann (1791/92) J. A. de Potochki (1792/93) D. Z. Kefil (1793/94) W. Pressen (1794/95) J. Holfeld (1795/96) Anthony (Angelovich) (1796/97) S. Grzhembsky (1797/98) B. Shiverek (1798/99) Y. Sporck (1799/1800) K. Kitsky (1800/01) B. Borzaga (1801/02) F. Masoch (1802/03) J. Zemancek (1803/04) N. Skorodinsky (1804/05) F. Kodesh (1805) Lviv Líceum J. Ambrose (1805/06) W. Pressen (1806/07) E. Echsner (1807/08) J. N. Hoffman (1808/09) Y. Arbter (1809/10) F. d. P. Neuhauser (1810/11) J. Golfeld (1811/12) A. Zeisl (1812/13) M. A. Füger (1813/14) F. Babel von Fronsberg (1814/15) F. Kodesh (1815/16 és 1816/17) Ferenc II. Lviv Egyetem A. A. Ankvich (1817/18) J. Winivarter (1818/1919) F. Stecher (1819/20) Gütter J. (1820/21) M. Grinevetsky (1821/22) M. A. Füger (1822/23) P. Krausnecker (1823/24) J. Mauss (1824/25) F. K. Zaharyasevics (1825/26) F. Polberg (1826/27) F. Masoch (1827/28) N. Napadievics (1828/29) Venedikt Levitsky (1829/30) K. Krauss (1830/31) V. Zserdinszkij (1831/32) Kunzek A. (1832/33) O. Krinitsky (1833/34) J. Dobzhansky (1834/35) F. d. P. Neuhauser (1835/36) J. Stieber (1836/37) M. Barvinsky (1837/38) A. Geimberger (1838/39) F. Babel von Fronsberg (1839/40) E. Golzgetan (1840/41) Y. Gerovsky (1841/42) J. Reiner (1842/43) K. Stransky (1843/44) A. Pfeiffer (1844/45) A. Manastirsky (1845/46) F. Tuna (1846/47) B. Wagner (1847/48) C. Tangle (1848/49) S. Tichinsky (1849/50) F. Kotter (1850/51) J. Mauss (1851/52) K. Zhmigrodsky (1852/53) E. Gerbst (1853/54) I. Lemokh (1854/55) O. Krinitsky (1855/56) Pazdera J. (1856/57) A. Wacholz (1857/58) O. Krinitsky (1858/59) A. Fangor (1859/60) Grigorij (Jahimovics) (1860/61) L. Malinovsky (1861/62) F. Rulf (1862/63) J. Holovatsky (1863/64) L. Soletsky (1864/65) E. More (1865/66) W. Kergel (1866/67) Delkevich I. (1867/68) F. Rulf (1868/69) G. Schmidt (1869/70) F. Kostek (1870/71) F. Kotter (1871/72) A. Maletsky (1872/73) A. Filjarszkij (1873/74) M. Kabat (1874/75) E. Cherkavsky (1875/78 és 1876/77) Z. Venclevsky (1877/78) L. f. Bilinsky (1878/79) K. Liske (1879/80) K. Sarnicki (1880/81) Pentak L. (1881/82) B. L. Radzishevsky (1882/83) E. Rittner (1883/84) L. Kloss (1884/85) L. Zhmurko (1885/86) T. Z. Pilátus (1886/87) E. Cherkavsky (1887/88) Pentak L. (1888/89) K. Sarnicki (1889/90) T. Stanetsky (1890/91) R. Pilátus (1891) Balasits A. (1891/92) M. Palivoda (1892/93) L. Tsviklinsky (1893/94) T. Wojciechowski (1894/95) O. M. Balzer (1895/96) I. Komarnitsky (1896/97) A. Reman (1897/98) G. Kady (1898/99) W. Abraham (1899/1900) B. Krucskevics (1900/01) L. Ridiger (1901/02) V. Okhenkovsky (1902/03) J. Fialek (1903/04) A. Kalina (1904) Y. Puzina (1904/05) V. Gluzinsky (1905/06) B. Dembinsky (1907/08) A. Mars (1908/09) S. Glombinsky (1909/1010) B. Yashovsky (1910/11) L. Finkel (1911/12) A. Beck (1912/13) S. Stazhinsky (1913/1414) K. Tvardovsky (1914/17) C. Weiss (1917/18) Jan Casimir Lviv Egyetem A. S. Yurash (1918/1919) A. Galban (1919/20) E. Mahek (1920/21) Kasprowicz J. (1921/22) S. Narayevsky (1922/23) Y. Makarevics (1923/24) V. Szeradszkij (1924/25) E. Porembovich (1925/26) I. Szemiradszkij (1926/27) A. Gertsman (1927/28) L. Pininsky (1928/29) S. Witkowski (1930/31) S. Krzemenevsky (1931/32) A. Gertsman (1932/33) G. Galban (1933/34) Ya. Chekanovsky (1935/36) S. Kulchinsky (1936-38) E. Bulanda (1938/39) R. Longchamp de Berrier (1939) Ivan Franko Lviv Állami Egyetem M. I. Marcsenko (1939/40) G. S. Bychenko (1940/41) V. I. Simovich (1941) N. N. Pashe-Ozersky (1944) I. I. Beljakevics (1944/48) G. N. Savin (1948/51) E. K. Lazarenko (1951/63) N. G. Maksimovich (1963/81) V. P. Chugaev (1981/90) I. A. Vakarchuk (1990/2007) V. S. Vysochansky (2007/10) I. A. Vakarchuk (2010/13) V. P. Melnik (2014 óta) |