Nyikolaj Nyikolajevics Pashe-Ozersky | |
---|---|
ukrán Mykola Mikolajovics Ozerszkij pasa | |
Születési dátum | 1889. április 4 |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1962 |
A halál helye | |
Ország | |
Tudományos szféra | bűnügyi törvény |
Munkavégzés helye | |
alma Mater | |
Akadémiai fokozat | jogi doktor |
Nikolai Nikolaevich Pashe-Ozersky (1889. március 23. (április 4.), Mlawa, Plock tartomány, Lengyel Királyság, Orosz Birodalom, ma Mazóviai vajdaság, Lengyelország - 1962, Voronyezs, Szovjetunió) - orosz és szovjet jogtudós, a jogtudományok doktora , professzor, a büntetőjog szakértője, a Lvivi Állami Egyetem rektora (1944).
1907-ben a Radomi Gimnáziumban érettségizett aranyéremmel. 1907-1911-ben a kijevi Szent Vlagyimir Egyetem jogi karán tanult és ezüstéremmel végzett. 1911 őszétől 1913. december 15-ig a kijevi egyetem büntetőjogi, büntető igazságszolgáltatási és jogi eljárások tanszékének professzora volt. 1914. december 1-től 1919 nyaráig büntetőjogot tanított a Kijevi Egyetemen. Különböző pozíciókban a kijevi felsőfokú női kurzuson büntetőjogot olvasott (1915-1919). Privatdozent (1916-1919) és a Kijevi Jogi Intézet rendkívüli professzora volt. 1918-ban a Szent Vlagyimir Egyetemen védte meg "Az elítélt rehabilitációja" című monográfiáját mesterdolgozatként. 1919 márciusában ugyanezen az egyetemen a büntetőjog professzorává választották.
1919 és 1921 között büntetőjogot tanított a Tauride Egyetem Jogi Karán és a Szevasztopoli Jogi Intézetben.
1921-től 1939-ig Kijevben dolgozott: Privatdozent (1915-1919) és rendkívüli tanár a Kijevi Kereskedelmi Intézetben (1919), a Kijevi Nemzetgazdasági Intézet Büntetőjogi és Büntetőeljárási Tanszékének vezetője (1922- 1931). Ezzel együtt 1924-1933-ban büntetőjogot tanított az Ukrán SSR Igazságügyi Népbiztosságának kijevi jogi kurzusain, és ugyanabban az oktatási intézményben akadémiai igazgatóhelyettesként dolgozott. Dolgozott továbbá a Munkás-Paraszt Milícia Összukrán Iskolájának adjunktusaként (1926-1933 1937-1940), professzor volt, a Tarasz Sevcsenko KSU Büntetőjogi Tanszékének vezetője.
1933-1935-ben M. M. Pashe-Ozersky az Igazságügyi Orvostani Kutatóállomás kutatójaként dolgozott (más források szerint az Összukrán Egészségvédelmi Kutatóintézet professzori beosztása).
1928-tól 1934 februárjáig I. A. Malinovsky vezetésével tudományos munkát végzett a VUAN Szovjet Jogi Tanulmányozó Bizottságának Büntetőjogi Osztályán.
1937-1940 között a Tarasz Sevcsenko Állami Egyetem professzora, a büntetőjogi tanszék vezetője.
1940 óta - Lvivben. Büntetőjogi előadásokat olvasott a Lviv Állami Egyetem Jogi Karán.
A német megszállás alatt M. Pashe-Ozersky Lvovban maradt. Tanácsadója volt az Ukrán Központi Bizottságnak, szabadúszó a lvivi közjegyzői kamarában, és irodaszerekkel kereskedett a piacon. Tagja volt az UKC kiadójának terminológiai bizottságának. Ozersky pasa szerkesztésében megjelentek a lengyel Büntető Törvénykönyv és Büntetőeljárási Törvénykönyv fordításai, amelyeket a németek felhasználtak a bíróságokon (Nikolaj Baraboljak, a Lvivi Egyetem munkatársának emlékiratai szerint).
A háború utáni Lvovban a szovjet hatalom helyreállítása után Ozerszkij pasát az Ivan Franko Lviv Állami Egyetem ideiglenes rektorává nevezték ki (1944. augusztus 1-től 1944. október 27/28-ig). 1944. október 28-án ismét a büntetőjog professzora volt az egyetemen.
1945. április 24-én az NKVD letartóztatta, majd egy kijevi előzetes letartóztatásba szállították, ahol a lvovi német megszálló hatóságokkal való együttműködés vádjával tartották fogva. 1946. június 8-án azonban Ozerszkij pasát kiengedték az őrizetből, majd 1946. június 12-én lezárták az ellene indított büntetőeljárást. Ezt követően az Ivan Frankóról elnevezett Lvivi Állami Egyetem Büntetőjogi Tanszékére helyezték vissza professzornak, de már 1948. május 3-án elbocsátották az egyetemről és a Felsőoktatási Hivatal rendelkezésére bocsátották. az Ukrán SSR Minisztertanácsa. Ezután N. N. Pashe-Ozersky az RSFSR-ben élt és dolgozott.
1949-1960 között a Rosztovi Állami Egyetem Büntetőjogi és Eljárási Tanszékének tanára volt. 1954-ben a Moszkvai Állami Jogi Intézetben (ma A. A. Kutafinról elnevezett Moszkvai Állami Jogi Akadémia) védte meg doktori disszertációját „A szovjet büntetőjogi felelősséget kizáró körülmények” [1] témában .
1960-1962-ben a Voronyezsi Állami Egyetem Jogi Karának Büntetőjogi és Eljárási Tanszékének tanára [2] . M. M. Pasha-Ozersky halálának pontos dátuma nem ismert; egyes források szerint ez 1962 februárja, mások szerint legkorábban 1962 márciusának első évtizede.
"Az 1903-as büntető törvénykönyv büntető mechanizmusa" (Kijev, 1911),
„A bűnöző személyiségének „veszélyes állapotáról” (Kijev, 1913),
"A bíróság elé állításról" (Kijev, 1916),
"Bírói. Ch. I" (Kijev, 1917),
"A közjegyzők büntetőjogi felelősségéről" (Kijev, 1918).
Néhány megjegyzés az RSFSR Büntető Törvénykönyvének 1925-ös tervezetéhez / Prof. N. N. Pashe-Ozersky // Bulletin of Soviet Justice. - Harkov, 1926. - 4. szám (február 15.). - S. 143-146.
„Nyugat-Európa börtönein keresztül. Személyes benyomások szerint 1928-1929. (Kharkov: Ukrán SSR Jurizdat NKJU, 1930)
Pobegailo E.F. EGY TANÁR EMLÉKÉRE (NIKOLAI NIKOLAEVICS PASHE-OZERSKY PROFESSZOR SZÜLETÉSÉNEK 110. ÉVFORDULÓJÁN) (Humanitárius Oktatási és Információs Technológiai Intézet)
Filippov E. I., Gabrichidze B. N., Melnikov E. A. A tudós dicsőséges évfordulója (N. N. Pasha-Ozersky professzor tudományos és pedagógiai tevékenységének 45. évfordulója) // A szovjet tudományért (Rosztov-Don). - 1957. - január 1.
Mikolajovics Mikola-Ozersky pasa. Életút és tudományos érdeklődés
Voronyezsi útmutató. Pasha-Ozersky (elérhetetlen link)
|
A Lvivi Egyetem rektorai | |
---|---|
II. Józsefről elnevezett Lvivi Egyetem A. V. Betansky (1784/85) B. Borzaga (1785/86) B. Shiverek (1786/87) V. Vreha (1787/88) J. Wimmer (1788/89) J. Ambrose (1789/90) A. Capuano (1790/91) W. Gann (1791/92) J. A. de Potochki (1792/93) D. Z. Kefil (1793/94) W. Pressen (1794/95) J. Holfeld (1795/96) Anthony (Angelovich) (1796/97) S. Grzhembsky (1797/98) B. Shiverek (1798/99) Y. Sporck (1799/1800) K. Kitsky (1800/01) B. Borzaga (1801/02) F. Masoch (1802/03) J. Zemancek (1803/04) N. Skorodinsky (1804/05) F. Kodesh (1805) Lviv Líceum J. Ambrose (1805/06) W. Pressen (1806/07) E. Echsner (1807/08) J. N. Hoffman (1808/09) Y. Arbter (1809/10) F. d. P. Neuhauser (1810/11) J. Golfeld (1811/12) A. Zeisl (1812/13) M. A. Füger (1813/14) F. Babel von Fronsberg (1814/15) F. Kodesh (1815/16 és 1816/17) Ferenc II. Lviv Egyetem A. A. Ankvich (1817/18) J. Winivarter (1818/1919) F. Stecher (1819/20) Gütter J. (1820/21) M. Grinevetsky (1821/22) M. A. Füger (1822/23) P. Krausnecker (1823/24) J. Mauss (1824/25) F. K. Zaharyasevics (1825/26) F. Polberg (1826/27) F. Masoch (1827/28) N. Napadievics (1828/29) Venedikt Levitsky (1829/30) K. Krauss (1830/31) V. Zserdinszkij (1831/32) Kunzek A. (1832/33) O. Krinitsky (1833/34) J. Dobzhansky (1834/35) F. d. P. Neuhauser (1835/36) J. Stieber (1836/37) M. Barvinsky (1837/38) A. Geimberger (1838/39) F. Babel von Fronsberg (1839/40) E. Golzgetan (1840/41) Y. Gerovsky (1841/42) J. Reiner (1842/43) K. Stransky (1843/44) A. Pfeiffer (1844/45) A. Manastirsky (1845/46) F. Tuna (1846/47) B. Wagner (1847/48) C. Tangle (1848/49) S. Tichinsky (1849/50) F. Kotter (1850/51) J. Mauss (1851/52) K. Zhmigrodsky (1852/53) E. Gerbst (1853/54) I. Lemokh (1854/55) O. Krinitsky (1855/56) Pazdera J. (1856/57) A. Wacholz (1857/58) O. Krinitsky (1858/59) A. Fangor (1859/60) Grigorij (Jahimovics) (1860/61) L. Malinovsky (1861/62) F. Rulf (1862/63) J. Holovatsky (1863/64) L. Soletsky (1864/65) E. More (1865/66) W. Kergel (1866/67) Delkevich I. (1867/68) F. Rulf (1868/69) G. Schmidt (1869/70) F. Kostek (1870/71) F. Kotter (1871/72) A. Maletsky (1872/73) A. Filjarszkij (1873/74) M. Kabat (1874/75) E. Cherkavsky (1875/78 és 1876/77) Z. Venclevsky (1877/78) L. f. Bilinsky (1878/79) K. Liske (1879/80) K. Sarnicki (1880/81) Pentak L. (1881/82) B. L. Radzishevsky (1882/83) E. Rittner (1883/84) L. Kloss (1884/85) L. Zhmurko (1885/86) T. Z. Pilátus (1886/87) E. Cherkavsky (1887/88) Pentak L. (1888/89) K. Sarnicki (1889/90) T. Stanetsky (1890/91) R. Pilátus (1891) Balasits A. (1891/92) M. Palivoda (1892/93) L. Tsviklinsky (1893/94) T. Wojciechowski (1894/95) O. M. Balzer (1895/96) I. Komarnitsky (1896/97) A. Reman (1897/98) G. Kady (1898/99) W. Abraham (1899/1900) B. Krucskevics (1900/01) L. Ridiger (1901/02) V. Okhenkovsky (1902/03) J. Fialek (1903/04) A. Kalina (1904) Y. Puzina (1904/05) V. Gluzinsky (1905/06) B. Dembinsky (1907/08) A. Mars (1908/09) S. Glombinsky (1909/1010) B. Yashovsky (1910/11) L. Finkel (1911/12) A. Beck (1912/13) S. Stazhinsky (1913/1414) K. Tvardovsky (1914/17) C. Weiss (1917/18) Jan Casimir Lviv Egyetem A. S. Yurash (1918/1919) A. Galban (1919/20) E. Mahek (1920/21) Kasprowicz J. (1921/22) S. Narayevsky (1922/23) Y. Makarevics (1923/24) V. Szeradszkij (1924/25) E. Porembovich (1925/26) I. Szemiradszkij (1926/27) A. Gertsman (1927/28) L. Pininsky (1928/29) S. Witkowski (1930/31) S. Krzemenevsky (1931/32) A. Gertsman (1932/33) G. Galban (1933/34) Ya. Chekanovsky (1935/36) S. Kulchinsky (1936-38) E. Bulanda (1938/39) R. Longchamp de Berrier (1939) Ivan Franko Lviv Állami Egyetem M. I. Marcsenko (1939/40) G. S. Bychenko (1940/41) V. I. Simovich (1941) N. N. Pashe-Ozersky (1944) I. I. Beljakevics (1944/48) G. N. Savin (1948/51) E. K. Lazarenko (1951/63) N. G. Maksimovich (1963/81) V. P. Chugaev (1981/90) I. A. Vakarchuk (1990/2007) V. S. Vysochansky (2007/10) I. A. Vakarchuk (2010/13) V. P. Melnik (2014 óta) |