A kínai földrajzi objektumok nevei főként a kínai nyelv formánsaiból származnak, és mellettük vannak a kínai nemzeti kisebbségek nyelveinek formánsain alapuló helynevek is . A kínai helynévírást számos sajátosság különbözteti meg, mind a nyelven kívüli, mind a nyelvi tényezők miatt.
Ahogy a földrajzi nevek amerikai kutatója, J. Spencer megjegyezte, „bár a kínai nevek mind belső kulturális, mind földrajzi hatásokat mutatnak, szinte soha nem mutatják, hogy a világ más részeiről származtak volna kulturális hatásuk” [1] , ami szintén jellemző kínai eredetű helynevek Szingapúrban [2] .
A tibeti, mongol, ujgur eredetű formánsokon, valamint más kínai nemzeti kisebbségek nyelveinek formánsain alapuló helyneveket fonetikusan átírják kínai nyelven [3] .
Kínai nyelven a helynevek tartalmaznak egy földrajzi jellemző osztály azonosítót . A kínai nyelvű osztályazonosító a helynév végére kerül. Ugyanakkor a tavak és hegyek neve kétféleképpen írható: „X tó” [4] / „X-tó” és „X hegy” / „X hegy”.
Egyes hegyláncok, például a Tien Shan neve tartalmazza a -shan formánst ("hegyek"), így a "Tien Shan" szó szerint "Mennyei Hegyek" -t jelent.
R = orosz, C = kínai, P = pinjin
| Kategória | osztály (R) | (C) osztály | osztály (P) | Példa (R) | Példa (P) |
|---|---|---|---|---|---|
| Közigazgatási-területi egység | autonóm régió | 自治区 | Zìzhìqū | Tibeti Autonóm Terület | Xīzàng Zìzhìqū |
| Közigazgatási-területi egység | Tartományok | 省 | Sheng | Hebei tartomány | Hebei Sheng |
| Közigazgatási-területi egység | megye | 县 / 縣 | -xian | shexian megye | She Xian |
| Közigazgatási-területi egység | történelmi tartomány | 州 | -zhou | Guizhou | |
| Közigazgatási-területi egység | autonóm megye | 自治县 | Zìzhìxian | Dachang Hui autonóm megye | |
| Közigazgatási-területi egység | Város | 市 | Shi | Chengdu város | Chengdu Shi |
| Közigazgatási-területi egység | Városi alárendeltségi körzet | 区 | Qū | Bincheng önkormányzat | Bincheng Qu |
| Közigazgatási-területi egység | Aimak | 盟 | Meng | Aimak Alashan | Alashan Meng |
| Közigazgatási-területi egység | khoshun | 自治旗 | Zyzhyqi | Evenki autonóm khoshun | Èwēnkèzú Zìzhìqí |
| terepforma | hegység | 山脉 | Ailiaoshan hegység_ | Ailao Shan | |
| terepforma | hegy | 山 | Shan | Tianmushan hegy | Tiānmu Shān |
| terepforma | Csúcs | 峰 | feng | ||
| terepforma | sziget | 岛 | Dǎo | Lugundao sziget | Liúgōng Dǎo |
| terepforma | Fennsík | 草原 | Cǎoyuan | Bashan-fennsík | Bashang Cǎoyuán |
| terepforma | Félsziget | 半岛 | bàn dǎo | Shandong-félsziget | Shāndōng bàn dǎo |
| terepforma | Völgy | 沟 (formálisan 峡) | Insukati-völgy | ||
| terepforma | Pass | 关 | Guan | Kunlun -hágó | Kunlun Guan |
| terepforma | Sivatag | 沙漠 | Shamo | Takla Makan sivatag | Tǎkèlāmǎgān Shāmò |
| terepforma | Kanyon | 峡 | Xia | Wu Gorge | Wū Xia |
| terepforma | depresszió | 盆地 | Pendi | Tarim depresszió | Tǎlǐmù Péndì |
| terepforma | Barlang | 洞 | Dòng | Xianzhen barlang_ | Xianrén Dòng |
| terepforma | Egyszerű | 平原 | Pingyuan | Chengdu síkság_ | Chengdu Pingyuan |
| terepforma | Szikla | 磯/矶 | Jī | Yanzi Rock | Yanzi Jī |
| víztest | Gleccser | 冰川 | binchuan | Minyoon gleccser | |
| víztest | Tavaszi | 泉 | Quan | Baimai forrás | Bǎi Mai Quan |
| víztest | Vízesés | 瀑布 | Pu Bu | Hukou vízesés | Hǔ Kǒu Pù Bù |
| víztest | Folyó | 河 | Ő | Huaihe folyó | Huai He |
| víztest | Folyó | 江 | Jiang | jangce folyó | Jangce folyó (Chang Jiang) |
| víztest | Tó | 湖 | HU | Aydinkel -tó | Segítségnyújtás Hú |
| víztest | Tenger, öböl | Hǎi | Bohai -öböl | Bo Hai | |
| víztest | öböl | 灣 | Halvány | Dalian -öböl | Dalian Wān |
| víztest | szoros | 海峡 | hǎixia | Tajvani-szoros | |
| víztest | Rezervoár | 水库 | Shuǐku | Jiangkou víztározó | Jiangkǒu Shuǐkù |
| víztest | Kikötő | 港 | banda | Hong Kong | Xianggǎng |
A kínaiak öt irányt fontolgatnak:
Az ókori kínai filozófiából származó jin és jang (阴 és 阳) fogalmai is rányomták bélyegüket a kínai helynévkép kialakulására. Például Luoyang városa a Luo folyó északi partján, Hanyang városa a Hanjiang folyó északi partján, Hanyin megye pedig a déli partján található. Ha azonban a -yin és -yang formánsú helynevek a hegyek nevéből származnak, ezek a pozíciók felcserélődnek: a jang oldal a hegy déli oldala, a jin oldal pedig az északi oldal.