Galíciai szeim

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. március 16-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
Galíciai Regionális Seim
német  Galizischer Landtag
ukrán Galíciai
lengyel szeim. Galicki Sejm Kajowy
Típusú
Típusú egykamarás parlament
Sztori
Az alapítás dátuma 1861
Az eltörlés dátuma 1918

A galíciai regionális szeim (Soym) ( németül  Galizischer Landtag , ukránul Galicia Seim (Soym) , lengyelül Sejm Krajowy ) a Galíciai és Lodomeria Királyság osztrák tartományának képviselő- és törvényhozó testülete a Krakkói Nagyhercegséggel, a Krakkói Hercegséggel. Auschwitz és a Zatori Hercegség . 1861-1918 között működött (valójában 1914-ig működött, 1920-ban hivatalosan felszámolták).

A galíciai szeim épülete jelenleg a Lviv-i Ivan Franko Nemzeti Egyetem főépülete .

Létrehozás

Az 1848-1849-ben az Osztrák Birodalmon végigsöprő "Nemzetek tavasza" új alkotmányokat hozott létre a monarchia területén élő népek számára. Az alkotmányokban voltak cikkek a tartományi országgyűlések választójog alapján történő összehívásáról, de az 1851. december 31-i császári szabadalom felfüggesztette az alkotmányt.

Ausztria 1859-es veresége a Piemonttal és Franciaországgal vívott háborúban, amelynek következtében az észak-olaszországi birtokok nagy része elveszett, megrendítette I. Ferenc József uralkodó tekintélyét a birodalmon belül és azon kívül is. Az államon belüli ellenzék és nemzeti mozgalmak megnyugtatására I. Ferenc József császár 1860. október 20-i oklevelével bejelentette az alkotmány visszaállítását, a nemzeti parlament összehívását és a tartományi diétákat. A birodalom nem magyar részein 17 ország kapott saját étrendjének jogát. Az ukrán területek közül Galícia kivételével a Bukovinai Hercegség kapott saját szejmet . 1861. február 26-án a császár jóváhagyta az új alkotmánytervezetet ("februári szabadalom" néven ismert, amely az előző tervezetnél is szélesebb jogkört biztosított a Seimasnak). A galíciai szeim működésének jogalapját a februári szabadalom II. számú melléklete „o” rész szabályozta. [egy]

Választások

A választások sorrendjét a „Szejm Választási Rendelete” határozta meg, amely a februári szabadalom mellékletében volt. Az I. szakasz - "A választókerületekről és a választási helyekről" - határozta meg a választókerületeket. A II. szakasz - "A választási és választási jogról" - határozta meg az ingatlan minősítést. A kúrián kívüli választásokon tilos volt részt venni . A korhatár 24 év, 30 év után lehet jelölt. A bűncselekményt elkövető, nyomozás alatt álló és csődbe jutott személyeket megfosztották a szavazati jogtól. A választásokat a helytartóság jelölte ki. Először a 4., majd a 2., 3., az 1. kúria végén voltak választások. A választói névjegyzéket a kormányzóság állította össze, minden választópolgárnak meghívót kellett kapnia, amelyen feltüntették a választások idejét és helyét. A győzelemhez a jelöltnek a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie. A választási bizottság összetételéből egy vezető tagot választott, aki köteles volt fejből elmondani a választópolgárok jogairól és kötelezettségeiről szóló rendeletet, lelkiismerettel és meggyőződéssel szavazni.

Az I. Kúria választói részére - legalább 100 arany gulden adó táblabirtokokból. Az első kúria választópolgárai meghatalmazott útján szavazhattak. A Választási Bizottság 3 választási biztosból és 2 a közigazgatás által kinevezett biztosból állt.

A városi (3.) kúriában az adózók névsorának első 2/3-a vett részt a választásokon; akárcsak az I. Kúriában, a választások közvetlenek voltak. A választási bizottság a polgármesterből vagy helyetteséből, a városi tanács 2 tagjából, a kormánybiztos által kinevezett 4 főből állt. 2 a közigazgatás szándéka szerint.

A vidéki (4.) kúrián a választások 2 fokosak voltak, a választójog az adózók névsorának első 2/3-a volt. A vidéki közösségek először 500 biztosra jutó 1 szavazó arányban választották meg a szavazókat a szavazás előtt; ha többen voltak, 1 választópolgárt többen választhattak, feltéve, hogy több mint 250-en voltak jogosultak szavazni; kevesebb közösség választott 1 személyt. A választási bizottság 4 választásra jogosult személyből állt, 3 főt a kormánymegbízott jelölt ki.

Jegyzetek

  1. Chornovil I. A galíciai parlament 199 képviselője ... p. tíz

Irodalom

Linkek