A szovjetek össz-ukrán kongresszusai

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. május 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .

A Szovjetek Összukrán Kongresszusa  ( Ukr. Vseukrainsky z'їzd rad ) a szovjet hatalom legmagasabb testülete volt Szovjet-Ukrajnában 1917 decemberétől az Ukrán SZSZK alkotmányának 1937-es elfogadásáig . Az Ukrán SSR 1919 -es alkotmánya szerint, az RSFSR 1918-as alkotmánya mintájára, az Összukrán Központi Végrehajtó Bizottság (VUTsIK) kongresszusokat hívott össze legalább évente egyszer, az 1929-es alkotmány szerint  - legalább kétévente egyszer. A gyakorlatban ezt az időszakosságot nem mindig tartották tiszteletben – például négy év telt el a tizenkettedik kongresszus (1931) és a tizenharmadik kongresszus (1935) között. Lehetőség volt rendkívüli kongresszusok összehívására is - az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság döntése alapján, vagy a tanácsok és a települési tanácsok kongresszusainak kérésére, ahol a polgárok legalább egyharmada szavazati joggal rendelkezett.

Az összukrán szovjet kongresszusok küldötteit a tartományi (1926 után - kerületi ) tanácsi kongresszusok, valamint (1924 óta) a szovjetek összmoldvai kongresszusa (a moldvai SZSZK -ban ) választották küldötteik közül. Az RSFSR-hez hasonlóan a lakosság különböző társadalmi rétegeinek képviselete az ukrán SSR szovjet kongresszusain egyenlőtlen volt, de megvoltak a maga sajátosságai. Így az ukrán SZSZK 1919. évi alkotmánya nem tartalmazott semmilyen korlátozást a szavazati jogra vonatkozóan, de kimondta, hogy az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság szabályozhatja a különböző társadalmi csoportok képviseletére vonatkozó normákat. Így az 1919-es választási kampányban a munkásoknak és parasztoknak tízszer kevesebb képviselője volt a kongresszuson, mint a Vörös Hadseregnek, annak ellenére, hogy ez utóbbiakat jelentősen meghaladták. 1920-ban az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy a szovjetek minden tartományi (később kerületi) és városi kongresszusából egy-egy képviselőt kell választani:

Akárcsak az RSFSR-ben, az ukrán SSR-ben is létezett egy úgynevezett jogfosztott kategória  - a szavazati joguktól megfosztott személyek a kizsákmányoló osztályokhoz való tartozásuk miatt (nemesség, papság, kereskedők, volt cári tisztviselők stb.), valamint bizonyos bűncselekményeket határozatot hozó bíróság.

Az Ukrán Szovjetunió 1919-es alkotmánya szerint az Összukrán Szovjetek Kongresszusának kizárólagos joghatósága volt az Ukrán SZSZK alkotmányának jóváhagyása, módosítása, kiegészítése, hadüzenet és békekötés, a köztársaság határainak megváltoztatása, tábornok a belpolitika irányítása, a fegyveres erők szervezetének alapjainak megteremtése, a szovjet kormány tevékenysége feletti állami ellenőrzés. A Szovjetunió megalakulásával a kongresszus hatásköre némileg megváltozott, különösen a külpolitika és a fegyveres erők vezetése kikerült a kongresszus hatásköréből (átkerültek a Szovjetunió Szövetségi Kongresszusára és a Központi Vezetőségre ). A Szovjetunió Bizottsága ), de a kongresszus megkapta a jogot, hogy döntsön a köztársaság Szovjetuniótól való elszakadásának kérdésében.

A kongresszusok közötti időközönként az Ukrán SZSZK legfőbb hatalma az Összukrán Szovjetek Kongresszusa volt, amelyet az Összukrán Szovjetek Kongresszusa felelt és választott meg küldöttei közül. A kongresszuson küldötteket választottak a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának Nemzetiségi Tanácsába is, mind a VUTsIK, mind az Ukrán SZSZK Népbiztosainak Tanácsa a szovjetek kongresszusainak volt beszámoltatható, minden kongresszus után a VUTsIK új összetétele alakult. megválasztották és elfogadták a Népbiztosok Tanácsának új összetételét.

Összesen 14 össz-ukrán szovjet kongresszust tartottak:

Források és irodalom