Visegrádi vasúti híd

Visegrádi vasúti híd
50°04′01″ s. SH. 14°24′48 hüvelyk e.
Hivatalos név Zeleznicni most
Alkalmazási terület vasúti
Átmegy a hídon vasútvonal Praha hlavní nádraží - Praha-Smíchov [d] és 171-es vasútvonal (Cseh Köztársaság) [d]
Keresztek Moldva folyó
Elhelyezkedés Vysehrad és Smichov
Tervezés
teljes hossz 216 m
A híd szélessége 8,1 m
Kizsákmányolás
Az építkezés kezdete 1871
Nyítás 1872
Felújítás miatt zárva 1901-1902
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A visegrádi vasúti híd , amelyet általában vasúti hídnak neveznek ( cseh. železniční most ) egy vasúti híd a prágai Moldván .

Történelem

Az első hidat 1871-1872-ben építették. a Harcourt cége Duisburgban . A híd egyvágányú, acélból készült, hossza 296,3 m. A híd három pilléren öt nyílásból állt [1] .

Ez az első híd annak az ötletnek a része volt, amely a Franz Josef pályaudvart (ma főpályaudvar ) és a Nyugati pályaudvart (ma Smichovsky pályaudvar ) összeköti a Nuselska-völgyön keresztül ( cseh Pražská spojovací dráha ) [1] .

Új híd

A 19. század végén a régi híd már nem volt elég, ezért döntöttek egy új, kétvágányú építés mellett. Az építkezés 1900-1901 között zajlott. A főtervező Kolář mérnök volt [1] .

Ezenkívül a Kolář projekt szerint a régi hidat szinte a működés leállítása nélkül (mindössze 36 óra alatt) egy újra cserélték. A folyóban új támasztékokat emeltek, a közelben fémtartókat építettek, majd cserét végeztek [1] . Ez az esemény a műalkotásokban tükröződött, például a Kruh prózában, Frantisek Lagner Předměstské povídky gyűjteményéből .

A híd három, 69,9 m hosszú rácsozatból áll, a híd szélessége 8,1 m.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Pavel Augusta. Kniha o Praze 2. - Praha: Milpo, 1996. - ISBN 80-901749-7-3 .

Irodalom