| Évszakok | |
|---|---|
| német Die Jahreszeiten | |
| Joseph Haydn A négy évszak első kiadásának borítója. | |
| Zeneszerző | Joseph Haydn |
| A nyomtatvány | oratórium |
| Műfaj | oratórium |
| Nyelv | Deutsch |
| Az első megjelenés dátuma | 1802 |
| Első előadás | |
| dátum | 1801. április 24 |
| Hely | Véna |
Az Évszakok ( németül: Die Jahreszeiten , Hob . XXI:3) Joseph Haydn zeneszerző világi oratóriuma , amelyet először 1801-ben adtak elő.
Haydn a Négy évszakot előző oratóriumának, a "The Creation " (1798) nagy sikerének köszönhetően írta meg , amely nagy népszerűségnek örvend és Európa-szerte előadták.
A Négy évszak librettóját Haydnnak, akárcsak A teremtésnek, Gottfried van Swieten báró , egy osztrák nemes készítette el, aki szintén jelentős hatással volt Mozart pályájára [1] . Van Swieten librettója James Thomson 1730-ban megjelent, The Seasons (1700-1748) című hosszú angol költeményének részein alapult .
Ha a Teremtésben Swieten a meglévő librettó németre fordítására szorítkozhatott, akkor az Évszakokban sokkal nehezebb feladat várt rá. Oleson ezt írja: „Még amikor Thomson képeit megőrizték, redukciót és adaptálást igényeltek olyan mértékben, hogy általában csak halvány visszhangokat lehetett megkülönböztetni belőlük, és a librettó gyakran elveszti kapcsolatát a verssel, amely kiindulópontja volt. Az oratórium során a szavak lényegében van Swietentől származnak, vagy akár külföldi forrásokból importálták őket."
Mint a Világ teremtése és az Évszakok című filmet kétnyelvűnek szánták. Mivel Haydn nagyon népszerű volt Angliában, szerette volna, ha a művet angolul és németül is adják elő. Ezért Van Swieten visszafordította a librettóját angolra, a zene ritmusához igazítva. Van Swieten angol nyelvtudása nem volt tökéletes, és az általa alkotott angol szöveg nem mindig elégítette ki a hallgatókat. Oleson azt javasolja, hogy az angol refrének németül végezzék el a munkát.
Haydn számára nehéz volt a komponálás, mert egészségi állapota fokozatosan romlott, és van Swieten librettóját meglehetősen fárasztónak találta. Haydnnak két évbe telt, mire befejezte a munkát.
A világ teremtése és a Négy évszak dupla premierje volt: először az arisztokratáknak, majd a nagyközönségnek. Az oratórium egyértelmű sikernek számított, de nem hasonlítható össze a Teremtés sikerével. A későbbi években Haydn továbbra is jótékony célú oratóriumokat rendezett, de általában inkább a Teremtés, mint a Négy évszak című filmet rendezte.
Az idősödő Haydnnak nem volt energiája megismételni a The Creation című kiadványhoz vállalt kiadványt, ehelyett az új oratóriumot akkori rendszeres kiadójára, a Breitkopf & Härtelre bízta , aki 1802-ben adta ki.
A Négy évszak egy meglehetősen nagy, többnyire négyszólamú későklasszikus zenekarra és kórusra íródott , és három énekes szólistának, akik az archetipikus country folkot képviselik: Simon (bőgő), Lucas ( tenor ) és Hanne ( szoprán ). [2]
Zenekari szólamok - 2 furulyára (1. duplázás pikolón egy áriában) , 2 oboára , 2 klarinétra , 2 fagottra és kontrafagottra , 4 kürtre , 3 trombitára , 1 brácsaharsonára , 1 tenorharsonára és 1 bőgőharsonára , strasszos harsonára hangszerek .
A Tonkünstler Társaság néhány kulcsfontosságú korai fellépése Bécsnek szólt ; Haydn előadásokat rendezett kis és nagy együtteseknek egyaránt. Ezekből a nagyszabású bécsi előadásokból fennmaradt anyag három fúvós hangszer (három különálló csoportra osztva, amelyek mindegyike hasonlít a korabeli Harmonie fúvós együttesekhez), dupla rézfúvós és legfeljebb tíz kürt használatára utal, legalább nyolcvannal megtámogatva. vonósok.és ugyanennyi énekes. [3]
Ezen kívül a zongora általában recitativokat játszik más hangszerekkel vagy anélkül a zenekarban.
Az oratórium négy részre tagolódik, amelyek a tavasznak, a nyárnak, az ősznek és a télnek felelnek meg, rendszeres recitativokkal, áriákkal, kórusokkal és együttes számokkal.
A legizgalmasabb refrének közé tartozik egy vadászdal kürthangokkal, egy borfesztivál táncoló parasztokkal [4] , egy hangos zivatar és egy izgalmas óda a kemény munkához:
Kunyhók, amelyek menedéket nyújtanak nekünk
A gyapjú, ami beborít minket
Az étel, amely táplál minket
Mindez a te ajándékod, a te ajándékod
Ó nemes munka.
Haydn megjegyezte, hogy egész életében szorgalmas volt, ez volt az első alkalom, hogy a szorgalmasság tiszteletére kérték fel kórus összeállítására.
Néhány lírai rész a bőséges termésért szóló kórusimádság, "Sei nun gnädig, puha Himmel" (legyen irgalmas, te jó ég), a vihar utáni gyengéd éjszaka és Hanna téli kavatinája .
Az alkotást a „Világteremtésre” is jellemző „tonális festészet” tölti be: a szántó fütyül munka közben, lehull az égből egy vadász által lőtt madár, és napkelte van.
Van néhány bizonyíték arra, hogy maga Haydn sem volt elégedett van Swieten librettójával. A tonális festészet egy sajátos aspektusa, nevezetesen a békák károgása, a II. „Nyár” részt lezáró derűs mozgás során fedezhető fel.
1801-ben August Eberhard Müller (1767–1817) elkészítette az oratórium zenekari részének zongoraváltozatát próbákra és kötetlen előadásokra. Haydn, akinek egészségi állapota egyre romlott, nem maga vállalta a feladatot, de áttekintette Müller munkáinak vázlatát, és a margóra írt néhány javasolt változtatást. E változások hátterében egy alkalmi panasz merült fel van Swieten librettójával szemben:
Nem az én ötletem volt ez az egész passzus a békák utánzattal: kénytelen voltam megírni ezt a szemetet. Ez a pitiáner gondolat elég hamar elmúlik, amikor az egész zenekar szól, de egyszerűen nem fér bele a zongora redukciójába. [5]
Robbins Landon így folytatja a történetet:
Müller ostoba módon megmutatott egy részletet a mellékelt lapból a Zeitung für die elegante Welt [6] szerkesztőjének, aki azonnal beletette Swieten szánalmas librettójával kapcsolatos kritikájának alátámasztására [7] . Griesinger arról számolt be, hogy Őexcellenciája "sót és borsot kíván Haydn bőrébe dörzsölni, és azt állítja, hogy kénytelen volt károgó békákat alkotni".
Griesinger egy későbbi levele azt jelzi, hogy az így létrejött szakadás nem volt végleges.
A "francia szemét" kifejezés aligha volt Franciaország vagy a franciák megvetésének gesztusa; Valójában Haydn baráti kapcsolatban állt francia zenészekkel. Haydn Van Swieten korábbi kísérletére utalt, hogy rávegye őt a békák károgására, bemutatva neki André Grétry francia zeneszerző egy darabját , amelyben károgó békák is szerepeltek.
A mű mindig is sokkal kevesebb figyelmet keltett, mint a „Világteremtés” (a kritikusok nagyon dicsérték). Charles Rosen mindkét oratóriumot "az évszázad legnagyobb alkotásai közé sorolja", de a négy évszakot a kettő közül zeneileg sikeresebbnek tartja. Daniel Hartz (a klasszikus korszak hatalmas, háromkötetes beszámolójának vége felé ír) ezt írja: „A vadászat és az ivás először arra késztetett, hogy Haydn zenéjét alaposabban tanulmányozzam, idős koromban negyven évvel ezelőtt, mint a Négy évszakot. "
Michael Steinberg azt írja, hogy ez a mű biztosítja Haydn ősbemutató helyét Tizian , Michelangelo és Turner , Goethé, Verdi és Stravinsky mellett, mint azon ritka művészek egyike, akiknél az öregség még merészebb találmány ajándékát hoz. [8] A Teremtés és az Évszakok kapcsolatának természetéről megoszlanak a vélemények, akár két külön műről, akár egy hatalmas vallási diptichonról van szó. Van Swieten minden bizonnyal az első nagyszabású képi mű sikerére akart építeni, [9] és egyes írók úgy látták, hogy a két oratórium a „kiterjedt szent opera” metafora első és második felvonása. [tíz]