Milinda kérdései

Milinda kérdései ( páli : Milindapanha ( Milinda Pañha ) egy Kr.e. 100 körül keletkezett buddhista szöveg, amely a burmai páli kánon Khuddaka nikaya részében található .

Ez a nem kanonikus szöveg, amely azonban rengeteg utalást tartalmaz a kánonra - amely lényegében a páli kánon kommentárja, nem szerepel a thai és szingaléz kánonban, hanem a burmai kánonkönyvekkel együtt nyomtatják. ( Mianmar ). Az első könyv kivételével, amely a teljes szöveg kifejtése, az emlékmű Milinda indo-görög király (I. Menandra) és Nagasena buddhista szerzetes beszélgetéseként jött létre . A Milindapanha két változatban jutott el hozzánk, egy páli változatban és egy sokkal rövidebb kínai változatban, ami megfelel a páli szöveg első két könyvének.

A szöveg számos történelmi szereplőt említ, és nagy jelentőséggel bír a buddhizmus fejlődése szempontjából. A könyv szereplőinek történetisége lehetővé teszi a találkozás valódi voltának feltételezését, a szöveg legrégebbi részei pedig görög-indiai kulturális érintkezésre utalhatnak [1] . Valószínűleg az eredeti nem páli, hanem hibrid szanszkrit nyelven íródott .

A páli szöveget először 1880-ban publikálta W. Trenkner. Három ceyloni és egy sziámi forráson alapul. 1890-94-ben. megjelent egy majdnem teljes angol fordítás, majd egy részleges német fordítást O. Schrader végzett. A Milinda kérdéseinek számos, jóval későbbi fordítása létezik más európai nyelvekre, valamint japánra. Oroszul a „Milinda kérdései” 1989 -ben jelent meg A. V. Paribka fordításában , a „ Bibliotheca Buddhica ” sorozat részeként.

A könyv felépítése

  1. Foglaljon egyet. Külső narratíva
  2. Második könyv. Tulajdonnal kapcsolatos kérdések
  3. Kérdések-dárdák
  4. visszavonási kérdés
  5. A tiszta fogadalmak előnyeiről
  6. Összehasonlítások [2]

Műfaj szerint az első könyv avadanának minősül , míg a második a szútrákra emlékeztet . A többi könyvet később írták, és hiányzik a görög hatás. A harmadik könyv stílusa, amelyet a Kánon páli kommentátorai többször is idéznek. kifinomultság jellemzi. Stílusosan korunk első századaira datálható. A műfaj apologetikus- hermeneutikai beszélgetéseknek nevezhető . Az utolsó könyvek még később születtek, és nem annyira jelentősek. A negyedik könyv főleg művészi szempontból érdekes, és nincs eredeti tartalom. Az ötödik és hatodik könyv Srí Lankán készült páli nyelven [3] .

Jegyzetek

  1. ↑ Paribok A.V., 1989 , p. tizenegy.
  2. ↑ Paribok A.V., 1989 , p. 7.
  3. ↑ Paribok A.V., 1989 , p. 12.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák