Szent Miklós látogatása

Szent Miklós látogatása
Látogatás St. Nicholas

Az 1912-es kiadás borítója
Műfaj gyerekvers
Szerző Clement Moore
Eredeti nyelv angol
Az első megjelenés dátuma 1823. december 23
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

" Szent Miklós látogatása " ( ang.  "A Visit from St. Nicholas" vagy " The Night Before Christmas " ( ang.  "The Night Before Christmas" )), vagy az első sorban: " Egy éjszaka karácsony előtt " " ( "Twas the Night Before Christmas Clement Moore amerikai költő és nyelvész gyermekverse , amely először 1823-ban jelent meg az Egyesült Államokban . Egyes irodalomtudósok Henry Livingstonnak, Jr.- nek tulajdonítják a szerzőséget .

A "Szent Miklós látogatása" című költemény jelentősen befolyásolta a Mikulás fogalmát az egész angol nyelvterületen.

Népszerűség

A mű megjelenése előtt a Mikulásról szóló elképzelések meglehetősen homályosak voltak. A "Szent Miklós látogatása" leírja, hogyan néz ki a Mikulás, hogyan mozog (szarvasok vontatta szánon repül át az égen, nyolc szarvas neve is szerepel ), és mi történik valójában, amikor ajándékokkal látogat el a házba. karácsony estéjén .

A "Szent Miklós látogatása" a mai napig az egyik legkedveltebb karácsonyi történet Amerikában. Egyes tudósok úgy értékelik, hogy "talán a leghíresebb amerikai költemény" [1] . A vers óriási népszerűségre tett szert a populáris kultúra más műfajaiban - képregényekben , színházi produkciókban, rajzfilmekben stb., és paródiák tárgyává is vált [2] .

Telek

Karácsony éjszakáján , amikor a feleség és a gyerekek alszanak, a családapa felébred a zajtól a háza közelében. Az ablakon kinézve meglátja a Mikulást (Szent Miklós) egy szánban, aki nyolc szarvas húzza a levegőben . Miután megállította a szánkót a ház tetején, a Mikulás a kéményen keresztül lép be a házba egy zacskó játékkal. Az apa nézi, ahogy a Mikulás ajándékokat rak a kandalló mellett lógó gyermekharisnyákba, és elneveti magát. Utána a Mikulás ismét a kéményen keresztül távozik, és mindenkitől elköszön: "Boldog karácsonyt és jó éjszakát".

Szöveg (első versszak)

Látogatás St. Nicholas Szent Miklós látogatása
(Olga Litvinova fordítása)


„Karácsony előtti este volt, amikor az egész ház körül”
Egy lény sem moccant, még egy egér sem;
A harisnyát gondosan felakasztották a kémény mellé,
abban a reményben, hogy St. Nicholas hamarosan ott lesz;
A gyerekek szorosan az ágyukban feküdtek,
miközben a cukorszilva látomásai táncoltak a fejükben.


A karácsony a küszöbön áll.
Még egy fürge egér sem meri megzavarni az éjféli csendet .
Gyermekharisnya falka, ahogy kell, díszesen
vár a Mikulás a kandalló rácsánál.
A gyerekek a kényelmes és puha ágyakban
cukorhóról és Marmalade Moonról álmodoznak.

Költői méter

A vers négy láb anapaest nyelven íródott (négy láb, váltakozó szótagokkal hangsúlytalan-hangsúlyozatlan-hangsúlyozott). Néhány limerick és néhány más Moore-vers ebben a méterben van írva. Míg az egyes négysorok első két sora szabályos anapaestben van írva, a 3. és 4. sor hangsúlytalan szótaggal kezdődik. Hasonlóképpen a 9. és 10. sor hangsúlytalan szótaggal kezdődik, és a sor végére egy további hangsúlytalan szótag kerül.

Kézírásos másolatok

Jelenleg négy kézírásos másolata van a versnek, ebből három múzeumban van, köztük egy a New York-i Történelmi Társaság [3] könyvtárában . A negyedik példányt, amelyet Moore 1860-ban ajándékba adott egy barátjának, 2006-ban aukción 280 000 dollárért eladták egy New York-i névtelen vevőnek, akiről csak annyit, hogy "egy médiavállalat vezérigazgatója" [4] .

Létrehozási előzmények

A legenda szerint [5] a verset Clement Moore amerikai költő írta gyermekeinek egy havas téli napon, szánkózás közben. A Mikulás (Szent Miklós) képének prototípusa egyszerre volt Szent Miklós történelmi képe és a helyi holland ezermester. A Mikulás számos jellegzetes vonását, különösen a szarvasok használatát, maga Moore találta ki [6] . A vers először jelent meg névtelenül a New York -i Troy városában, a Sentinelben 1823. december 23-án, ahová Clement Moore [1] barátja küldte , majd más kiadványok is névtelenül újranyomták. Moore-t először 1837-ben nevezték ki a vers szerzőjének, maga Moore pedig csak 1844-ben ismerte el a szerzőséget, beleértve a "Szent Miklós látogatását" is versgyűjteményében. De addigra az első kiadvány kiadója és legalább hét másik szerző Clement Moore-t ismerte el [7] [8] . Moore ilyen hosszú hallgatását a szerzőségéről az magyarázza, hogy szilárd tudós hírében állt, és nem akarta a nevét egy "komolytalan" vershez kötni. Moore egy 1844-es versgyűjteménybe foglalta Szent Miklós látogatását, gyermekei unszolására, akiknek a verset eredetileg írták [7] .

Moore barátjától, Washington Irvingtől kölcsönözte a Mikulás ötletét , de Irvinggel ellentétben Moore "öreg vidám manóként" ábrázolta a karakterét, aki inkább karácsony estéjén érkezik, mint karácsonykor. Abban az időben a karácsony megelőzte az újév megünneplését, mint téli családi ünnepet, de a protestánsok a karácsonyt a "katolikus tudatlanság és csalás" [1] eredményének tekintették, és ellenezték annak megünneplését. Azzal, hogy "kényszerítette" Szent Miklóst, hogy karácsony előestéjén érkezzen meg, Moore "ügyesen elterelte a hangsúlyt a karácsonyról és az ehhez az ünnephez kapcsolódó összes vitáról". Ennek eredményeként „a New York-iak úgy fogadták a „karácsony gyermeki változatát”, mintha egész életükben ezt csinálták volna” [1] .

Az An American Anthology, 1787-1900 [9] 1900 -as kiadásában, amelyet E. Stedman szerkesztett , Moore költeménye a Mikulás rénszarvasának német helyesírásával , „Donder és Blitzen” címmel jelent meg.

Moore versének kortárs kiadványai gyakran tükrözik a változó nyelvi és kulturális valóságot. Például az archaikus alakot a „De hallottam, hogy felkiált, eközben eltűnt a szemünk elől” mondatban gyakran helyettesítik a következővel . A Mikulás utolsó szavai a „Boldog karácsonyt mindenkinek, és mindenkinek jó éjszakát” ( orosz Boldog karácsonyt mindenkinek és mindenkinek jó éjszakát ) elhagyása előtt gyakran felváltják a hagyományos angol „Merry Christmas” („boldog karácsonyt”) szót. "jó éjt" egy szó.

Szerzőségi vita

Moore szerzőségét először barátja, Charles Fenno Hoffman fedte fel a Pennsylvania Inquirer és a Daily Courier 1837. december 25-i számában . Ráadásul David Butler tiszteletes , aki állítólag megmutatta a verset a Sentinel újság szerkesztőjének, Orville Holley nak, kapcsolatban állt Moore-ral. Moore maga nem kívánta nyilvánosságra hozni a „gyerekvers” szerzőségét, hogy ne csorbítsa hírnevét a tudományos körökben, de 1844-ben a gyerekek kérésére felvette verseinek antológiájába. Addigra az eredeti kiadó és legalább hét másik személy már elismerte a szerzőségét.

1999-ben a New York-i Wesser College professzora, Donald Foster kijelentette [10] , hogy a „Szent Miklós látogatása” című vers tartalomelemzése azt mutatja, hogy nem Moore a szerzője [11] . Foster szerint a vers szerzője nagy valószínűséggel Henry Livingston, Jr. őrnagy , holland és skót gyökerekkel rendelkező New York-i származású volt, aki távoli rokonságban állt Moore feleségével 11] . Foster állítását azonban azonnal megcáfolta Seth Culler New York-i történész és antikvárius , aki egykor Moore egyik költeményének autogramja volt [12] [13] [14] .

Livingston szerzőségének támogatói azzal érvelnek, hogy Moore "eleinte megpróbálta tagadni" a szerzőséget . Azt is állítják, hogy Moore hamisan azt állította, hogy ő fordította a verset [16] . Seth Culler mindkét tézist cáfolta. Culler megvizsgálta az A Complete Treatise on Merinos and Other Sheep című könyvet , valamint számos Moore által aláírt levelet, és megállapította, hogy a könyvben lévő aláírás nem Moore-é, így nincs alapja Moore-t plágiummal vádolni. Culler megállapításait James Lowe kézírás-szakértő, Dr. Joe Nickell (a Pen, Ink & Evidence szerzője ) és más szakértők is megerősítették. Culler szerint Moore nevét valószínűleg a New York-i Történelmi Társaság egyik könyvtárosa írta a könyvre, jelezve, hogy Moore ajándéka volt a társadalomnak [7] [17] [18] . Ami Henry Livingstont illeti, ő maga soha nem állította szerzőségét, és a több mint 40 éves kutatás ellenére sem találtak erre utaló bizonyítékot hagyatékában.

Foster más érveket is felhozott Livingston szerzősége mellett. Foster különösen azt állította, hogy Livingston anyja holland volt, követve a Sintaklaas ünneplésének holland hagyományát , és a holland "Dunder" és "Blixem" neveket is használta. Culler viszont megjegyezte, hogy Moore Washington Irving író barátja és az irodalmi társaság tagja volt, és Irving révén ismerkedhetett meg New York holland hagyományaival. 1809-ben Washington Irving A  New-York története a világ kezdetétől a holland dinasztia végéig című szatirikus könyvében , amelyet Diedrich Knickerbocker álnéven adott ki, leírta a mesés Mikulás néhány jellemzőjét, különösen :

És a bölcs Olof álmot látott... Nézze, megérkezett a jó Szent Miklós, aki ugyanabban a kocsiban rohant át a fák tetején, amelyben minden évben ajándékokat szállít a gyerekeknek; pont ott érkezett és landolt, ahol a közelmúltban kommunipai hőseink lakmároztak. És a gyors észjárású Van Cortlandt felismerte széles kalapjáról, hosszú pipájáról és a Goode Vrow orrában álló alakhoz való hasonlóságáról. Szent Miklós pedig pipára gyújtott a tűzből, leült és füstölni kezdett; és amikor dohányzott, pipájából a füst a levegőbe emelkedett, és felhőként kavargott a feje fölött. És a bölcs Olof mindenre emlékezett, és sietett felmászni az egyik legmagasabb fa tetejére, és látta, hogy füst terjed egy nagy területen; figyelmesebben kezdett nézni, és úgy tűnt neki, hogy a hatalmas füstoszlopok különféle csodálatos formákat öltenek. A sűrű sötétségben paloták, kupolák és fenséges tornyok árnyékai derengtek fel előtte, amelyek egy pillanatra feltűntek, majd újra eltűntek, mígnem a füst kitisztult, és nem maradt más, mint egy zöld erdő. És amikor Szent Miklós befejezte a pipát, kalapja szalagja mögé tette, és ujját az orrához téve igen jelentőségteljes pillantást vetett a megdöbbent Van Cortlandtra; majd beült a kocsijába, ismét átmászott a fák tetején, és eltűnt.

– Washington Irving, New York története [19]

2016-ban MacDonald Jackson professzor, az Aucklandi Egyetem angol nyelv emeritus professzora és az Új-Zélandi Királyi Társaság munkatársa statisztikai módszerekkel végezte el egy vers szövegének szerzői áttekintését, beleértve a korábban nem használt statisztikai elemzést is. fonémák , és arra a következtetésre jutottak, hogy inkább Livingston szerzősége [20] tűnik valószínűnek .

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Edwin G. Burrows és Mike Wallace . Gotham: New York City története 1898-ig. - N. Y .: Oxford University Press, 1999. - pp. 462-463. — ISBN 0-19-511634-8
  2. ↑ Emery, David bocsánatot kér Clement C. Moore-tól... . Városi legendák . about.com . Letöltve: 2008. április 19. Az eredetiből archiválva : 2008. május 16..
  3. ↑ Látogatás St. Nicholas . New York-i Történelmi Társaság . Letöltve: 2014. november 22. Az eredetiből archiválva : 2017. december 23..
  4. ↑ Eladott verspéldány; „280 000 dollárt ért , Washington Post  (2006. december 19.). Archiválva az eredetiből 2008. július 26-án. Letöltve: 2008. április 19.
  5. ↑ Walsh, Joseph J. Bölcsek vagy királyok voltak?: A karácsonyi  kérdések könyve . - Westminster John Knox Press, 2001. -  11. o . - ISBN 0-664-22312-5 .
  6. ↑ Restad, Penne L. Karácsony Amerikában  . - Oxford University Press , 1995. -  48. o . — ISBN 0-19-509300-3 .
  7. ↑ 1 2 3 Kaller, Seth A karácsony előtti éjszaka szerzősége . setkaller.com. Letöltve: 2013. december 9. Az eredetiből archiválva : 2013. december 12..
  8. ↑ Siefker, Phyllis. Mikulás,  (neopr.) . - McFarland & Company , 1997. -  4. o . — ISBN 0-7864-0246-6 .
  9. ↑ Stedman, Edmund Clarence, szerk. 1900. Amerikai antológia, 1787-1900 . Letöltve: 2017. november 11. Az eredetiből archiválva : 2017. november 12..
  10. ↑ Mann, Ted. "Ho, Ho, Hoax", Scarsdale Magazin , 2006. november 30.
  11. ↑ 1 2 "Henry Livingston őrnagy, Jr. (1748-1828) Beszámoló Szentpétervár látogatásáról. Nicholas" Archiválva : 2005. december 15. , Reprezentatív Poetry Online
  12. ↑ Kaller, Seth. "A karácsony előtti éjszaka szerzősége ". Archiválva : 2013. december 12. a Wayback Machine -nál
  13. ↑ Lowe, James. „Egy emlékezetes karácsony: látogatás Szentpétervárról. Nicholas." Autogramgyűjtő. 2000. január 26-29.
  14. ↑ Nickell, Joe. – A karácsonyi vers esete. Manuscripts , 2002. ősz, 54; 4:293-308; Nickell, Joe. "A karácsonyi vers esete: 2. rész." Manuscripts , Winter 2003, 55;1:5-15.
  15. ↑ Kirkpatrick, David D. . Az Irodalmi Sleuth kétségbe vonja egy ikonikus karácsonyi vers szerzőségét , New York Times  (2000. október 26.). Az eredetiből archiválva: 2009. április 10. Letöltve: 2008. április 19.
  16. ↑ Kaller, Seth. "The Moore Things Change…", The New York Journal of American History , 2004 ősz
  17. ↑ Lowe, James. "Egy emlékezetes karácsony: Szent Miklós látogatása", Autograph Collector, 2000. január, pp. 26-29
  18. ↑ Washington Irving. New York története . Letöltve: 2017. november 12. Az eredetiből archiválva : 2017. november 12.
  19. ↑ Jackson, MacDonald P. Ki írta a "Karácsony előtti éjszakát"?: Clement Clarke Moore vs. Henry Livingston  kérdés . - McFarland, 2016. - ISBN 978-1476664439 .

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák