magyar rádió | |
---|---|
Magyar Rádió | |
Típusú | Zárt partnerség |
Bázis | 1893 |
megszüntették | 2015 |
A megszüntetés oka | a Magyar Televízióval való egyesülés a Duna Médiává |
Utód | Duna Media |
Korábbi nevek | Telefonhirmondo |
Elhelyezkedés | Magyarország, Budapest |
Ipar | műsorszórás |
Termékek | műsorszórás, rádióműsorok |
Weboldal | radio.hu |
A Magyar Rádió ( Magyar Rádió , MR ) 1893-2015 között a magyar állami rádiótársaság volt.
A Telefonhírmondó 1893-ban elindított egy azonos nevű vezetékes rádiót.
1925 - ben megalakult a Telefonhírmondó, Magyar Telefonhírmondó és Rádió névre keresztelve egy középhullámú rádióállomást ( Radio Budapest ). A Magyar Telefonhírmondó és Rádiót 1929-ben nevezték át Rádióéletre. 1932-ben a Radio Budapest elindította második középhullámú rádiócsatornáját - "Budapest II" ( Budapest II ), a "Radio Budapest" rádiócsatorna "Budapest I" néven ( Budapest I ), 1938-ban rövid hullámokon a nemzetközi rádió . csatorna - Radio Budapest ( Radio Budapest ). 1943-ban leállt a Rádióélet rádiók vezetékes változata.
A Radioelet 1945-ben a Magyar Távirati Ügynökséggel beolvadt a Magyar Központi Híradó Rt. -be, 1949-ben államosították, egy évvel később felszámolták, és ennek alapján megalakult a Magyar Műsorszolgáltatási Hatóság. Magyar Rádióhivatal , MRH ), Budapest I "Radio Kossuth" néven vált ismertté, Budapest II - "Radio Petofi". 1958. augusztus 18-án, az ország első televíziós csatornájának elindítása után a Magyar Rádió a Magyar Rádió és Televízió nevet kapta ( Magyar Rádió és Televíziót , MRT ). 1960-ban az Ultrarövidhullámú Magyar Rádió elindította a harmadik rádiócsatornát, a Bartok Rádiót. 1974. május 12-én az MRT-t Állami Rádió és Televízió Bizottságnak nevezték el .
1995. december 21-én megalakult az Országos Rádió és Televízió Testület ( Országos Rádió és Televízió Testület ), az Állami Televízió- és Rádióműsor-bizottság két részvénytársaságra oszlott, amelyek mindegyike az állam tulajdonában volt. Magyar Rádió és Magyar Televízió . 2006. május 1-jén elindult a „Régiók Rádiója” ( MR 6 Régió Rádió ) regionális rádiócsatornák hálózata. 2007. február 1-jén a Petőfi Rádió középhullámú frekvenciáján rádiócsatorna-hálózat - Nemzeti Kisebbségi Műsorszórás ( MR 4 Nemzetiségi adások ), valamint "Parlamenti Műsorszórás" ( MR 5 Parlamenti ) műholdas rádiócsatorna indult. adások ). 2007. június 30-án, miután Magyarország csatlakozott az egyesült Európa struktúráihoz, amikor az ország kormánya befejezettnek tekintette a magyar külföldi műsorszórás funkcióját, bezárt a Radio Budapest rádió. 2009. december 15-én a Magyar Középhullám Rádió elindította a Dalok és dallamok internetes rádiócsatornát ( MR 7 Dalok és dallamok ). 2010-ben megszűnt az Országos Rádió és Televízió Bizottság, helyébe a Nemzeti Információs és Médiahatóság (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ) lépett. 2012. február 27-én rádiócsatorna indult a Magyarországon kívül élő magyarok számára a Duna Világrádió ( Duna World Rádió ). 2012. december 21-én a Dalok és dallamok rádiót a "Radio Danko" ( Dankó Rádió ) váltotta fel, a regionális rádiók megszűntek. 2015. július 1-jén az MTV, az MR, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Ügynökség beolvadt a Duna Médiába (teljes nevén - Duna Médiaszolgáltató - "Duna Médiaszolgáltatás").
Osztályon keresztül elérhető (analóg VHF-en ( VHF CCIR , korábban VHF OIRT ), Kossuth Rádió [1] , Nemzetiségi adások, a Dankó Rádió egyes régióiban MW-n is).
Mindhárom rádió sugároz az interneten keresztül az MR4-Nemzetiségi adások és a Dankó Rádió is sugároz éterben (analóg MW-n)
A tévétársaságot állami támogatásból és reklámbevételekből finanszírozzák.
Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének tagjai | |
---|---|
Jelenlegi tagok |
|
Társult tagok | |
Felvett tagok | |
Volt tagok |
|