Magyar Néphadsereg | |
---|---|
lógott. Magyar Nephadsereg | |
| |
Létezés évei | 1951. június 1. - 1990. március 14 |
Ország | Magyarország |
Alárendeltség | Magyar Honvédelmi Minisztérium |
Típusú | fegyveres erők |
Magába foglalja | szárazföldi erők, légierő |
népesség | 100 ezer (1989) |
Színek | piros, fehér, zöld |
Felszerelés | a Szovjetunióban és Magyarországon készült fegyverek |
Részvétel a | Duna hadművelet |
Kiválósági jelek | |
Utód | Magyar Fegyveres Erők |
parancsnokok | |
Nevezetes parancsnokok | Karpathy Ferenc (honvédelmi miniszter) |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A magyar hadsereg története | |
---|---|
Magyar hadsereg a középkorban | |
fekete hadsereg | |
A Szent Római Birodalom hadserege | |
Osztrák-Magyarország fegyveres erői | |
Magyar Királyi Honvéd | |
Magyar Vörös Hadsereg | |
Magyar Királyi Honvédség | |
Magyar Néphadsereg | |
Magyar Fegyveres Erők |
A Magyar Néphadsereg ( Magyar Néphadsereg ), rövidítve VNA - a Magyar Népköztársaság fegyveres ereje, az állam szuverenitásának és területi integritásának védelmére, amely 1951-től 1990-ig állt fenn.
A Magyar Néphadsereg a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőihez tartozott , de csatákban vagy összecsapásokban nem vett részt, kivéve az 1968-as csehszlovákiai beszédek elfojtását. A Magyar Népköztársaság felszámolása után Magyarország modern fegyveres ereje a Magyar Néphadsereg utódja lett .
A párizsi békeszerződés 1947. február 10-i megkötése jelentette az új magyar hadsereg megalakításának folyamatának kezdetét. 1951. június 1-jén megalakult a Magyar Néphadsereg. A Szovjetunió és szövetségesei a szocialista blokkban azt javasolták, hogy a hadsereg létszámát a szárazföldi erőknél 65 ezer főre, a légierőnél pedig 5 ezer főre és 90 repülőgépre állítsák be . Az első honvédelmi miniszter, Farkas Mihai a hadsereg megalakítása során I. V. Sztálin tapasztalatait követte , átvette a politikai komisszárok hadseregbe való bevezetésének gondolatát, valamint a marxizmus-leninizmus ideológiájában a személyzet képzését. Rákosi Mátyás parancsára bevezették a rangjelzéseket és a szovjet mintájú egyenruhákat . Magyarország a Varsói Szerződés aláírásától annak megsemmisítéséig tagja volt a Varsói Szerződés szervezetének (1955-től 1991-ig).
I. V. Sztálin halála és az azt követő desztalinizáció után Farkast eltávolították a honvédelmi miniszteri posztról. 1956 -ban Magyarországon kormányellenes felkelés tört ki , amelyet a szovjet csapatok és a lázadókat nem támogató magyar egységek vertek le. A Magyar Néphadsereg 40 tisztje a Magyar Népköztársaság rendjével, a VNA több mint 9 ezer katonája kitüntetésben részesült. Az ellenségeskedésben kimagasló 37. gyalogezred Hodoshan Imre őrnagy vezetésével Budapesti Forradalmi Ezredté alakult [1] .
A felkelés leverése után a szovjet csapatok a Magyar Néphadsereg szinte valamennyi fegyverét elkobozták, a légierõt pedig feloszlatták. A honvédség helyreállítása az 1958. május 24-i nyilatkozatot követően 1959-ben kezdődött, azonban a helyreállítás során jelentősen csökkentették a fegyveres erők létszámát, visszaadva a magyar hadsereg hagyományos formáját is [2] .
A Magyar Népköztársaság új vezetője , Kádár János azzal a kéréssel fordult a Szovjetunióhoz, hogy a Déli Haderőcsoportból mintegy 200.000 embert telepítsenek be . Ebből kifolyólag Magyarország immár inkább a szovjet csapatokra támaszkodhat a Nyugattal való fegyveres összecsapás esetén, mint saját erőire. 1958. március 12-én megalakult a Baráti Hadseregek Sportbizottsága , melynek tagja lett a Magyar Köztársaság fegyveres ereje. 1959-ben az MSZMP VII. Kongresszusán új programot fogadtak el a fegyveres erők fejlesztésére [3] .
1968-ban szovjet és magyar csapatok vettek részt a Duna-hadműveletben és a prágai tavasz résztvevői elleni harcban . A beszédek elfojtásakor a Magyar Néphadsereg 4 katonája életét vesztette. 1976-ban elfogadták a „Szülőföld védelméről szóló törvényt”, amely szerint a katonai szolgálat időtartama két év volt [4] . 1985-re a magyar haderőbe szárazföldi csapatok, légvédelmi csapatok és négy katonai oktatási intézmény, a Katonai Akadémia tartozott. Zrinyi Miklós, Felső Kombinált Fegyveres, Mérnöki és Repülő Katonai Iskolák [3] . A tisztikar egy része a Szovjetunió katonai oktatási intézményeiben végzett továbbképzésen [3] .
A peresztrojka éveiben a Szovjetunió befolyása jelentősen meggyengült, és Magyarországon megkezdődött a demokratizálódás folyamata: a Magyar Néphadsereg hamarosan átalakult Magyarország modern fegyveres erőivé, amelyek történetét 1990-ig vezetik vissza [5] [6 ] ] .
1963-ban a VNA-hoz tartozott a 3. és 5. hadtest, amelybe a 7., 8., 9., 11. (3. hadtest), 4. és 15. hadosztály (5. épület) tartozott [7] [8] . 1989-ben a VNA létszáma 100 ezer fő volt (ebből 64 ezer hadköteles). Magyarországon volt a legkevesebb páncélozott jármű és repülőgép a Varsói Szerződés országaiból. A VNA magában foglalta a szárazföldi erőket (a teljes állomány 77%-a) és a légierőt [9] , a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségében. A következő alakulatok nem tartoztak a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá:
A VNA katonák fő kézi lőfegyverei Kalasnyikov gépkarabélyok voltak : eredeti szovjet AK-k és gyártott másolatok és klónok : AK-55 (az AK másolata), AKM-63, AMD-63 (az AK-55 további modernizálása) és az AMD- 65 (opció ejtőernyősök számára ), AMP-69 (AKM másolata, AMD-65 modernizálása) és AK-63 (AKM és AKMS másolata, amely felváltotta az AMD-65-öt). A tiszteknél volt még Tokarev pisztoly (M48 néven) és P9RC fegyverként, és PPSh (M48 néven) is szolgálatban volt. A Magyar Néphadsereg egyenruhája nem különbözött a hagyományos háború előtti egyenruhától, de némi eltéréssel átvették. 1951 óta a VNA az 1950-es modell SSH-40 acélsisakjaival van felszerelve .
Az 1950-es években a Magyar Néphadsereg T-34/85-ös főharckocsikkal és IS-2- es harckocsikkal (68 db) volt felszerelve, amelyek nagy részét a magyar felkelés leverése után vissza kellett juttatni a Szovjetunióba [14] . 1988-ban Magyarországon 1300 harckocsi állt szolgálatban: ebből 1200 T-54A vagy T-55 , további 100 T-72 (összehasonlításképpen: a Szovjetunió Fegyveres Erők Déli Erőcsoportjának megalakulása 1400 harckocsiból állt, amelyek közül szinte mindegyik T- 72). A tüzérséget az 1938-as M-30 modell 122 mm-es tarackjai (225 db), az 1943-as D-1 modell 152 mm-es tarackjai (50 db), a 122 mm-es 2S1 önjáró tarackjai (90 db) képviselték. ) és 152 mm-es önjáró tarackok 2S3 (20 db) [15] .
A sorkatonák képzése gyenge volt, ezért az építőiparban munkaerőként használták őket. Minden sorkatonai fiatal harcos tanfolyamon vettek részt néhány hétig, mielőtt építési munkába kezdtek. A lakosság hozzáállása a Magyar Néphadsereghez idővel romlott, így megszaporodtak a becsapások, sőt a hamisított orvosi igazolások is [16] .
Rádiós magasságmérő PRV-16 A "Megbízhatóság"
RPK-1 "Vaza" rádió-műszer komplexum
57 mm-es S-60 légvédelmi ágyú
23 mm-es ikerlégvédelmi ágyú, ZU-23
14,5 mm-es négyes ZPU-2 légelhárító ágyú
82 mm-es habarcs 2B9
Katonacsizma M65
Katonacsizma M65
Kepi M1965/75
A Magyar Néphadsereg sapkás jelvénye (1950-1957)
Varsói Szerződés Szervezete (1955-1991) | |
---|---|
tagországok |
|
Fegyveres erők | |
Félkatonai szervezetek |
|
Alapvető tanítások | |
Lásd még | |
Albánia 1961-ben de facto felhagyott a Varsói Szerződés tevékenységeivel, de jure 1968-ban kilépett belőle. Az NDK 1990 - ben a német újraegyesítés miatt megszüntette a WTS - ben való részvételét . Kína képviselője 1961 -ig megfigyelőként részt vett egyes rendőrségi osztályok munkájában . |